A csicsói református gyülekezet és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara között már hetedik éve tart egy gyümölcsöző Erasmus-alapú együttműködés, melynek egyik évről évre visszatérő színtere a KOEN-tábor Csicsón. Ebben a táborban évről évre erdélyi egyetemisták segítik a szervezést, animátorként, zenei vezetőként, csoportvezetőként kapcsolódnak be a gyülekezeti életbe – nemcsak tapasztalatot, hanem közösséget is szerezve.

 

Dr. Lévai Attila, a csicsói református gyülekezet lelkipásztora, egyben a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánhelyettese és Erasmus-koordinátora így foglalja össze a folyamat hátterét:

 

„2016-ban indult el ez a folyamat, akkor kötöttünk egy együttműködési megállapodást a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával. 2017-től kezdve fogadunk Erasmusos diákokat, az első évben ketten jöttek, azóta egyre többen. Volt év, amikor két táborba összesen 11 hallgatót fogadtunk.”

 

A hallgatók nemcsak segítenek, hanem teljes értékű tagjaivá válnak a gyülekezeti közösségnek. Tábori csoportokat vezetnek, énektanítást vállalnak, és sok más területen is aktívan részt vesznek A Covid-időszak alatt például a gyülekezet irattárát rendszerezték egy héten keresztül, mivel a korlátozások miatt nem lehetett táborokat tartani. Lévai Attila kiemelte:

 

„Számunkra az, hogy erdélyi fiatalokat fogadhatunk, egy öröm. Egy más régióból, más kultúrtájból érkeznek, és valamit meg tudunk nekik mutatni a mi saját közegünkből, falunkból, közösségünkből, a gyülekezetünkből.

Ez természetesen a gyülekezetek számára is – mármint a csicsói és a kolozsnémai gyülekezetek számára – egyértelmű pozitívum. Hiszen nem csak a nemzetköziesítés mutatkozik meg ezáltal a gyülekezet életében, hanem valójában az a testvéri együttgondolkodás is, amely ember és ember között, két határon átívelve is összeköthet.”

 

A kolozsvári hallgatók Körképnek adott válaszaiból kiderül, hogy számukra is formáló élmény ez a találkozás. A csapat tagjai között voltak olyanok, akik már másodszor tértek vissza Csicsóra – mások először jártak a Felvidéken. Egyikük, Melisa így írja le motivációját:

 

„Társaim hívták fel a figyelmemet a csicsói Erasmusra. Mivel hallották, hogy Kolozsváron évek óta önkéntesként hasonló eseményeken (gyerektáborokban, bibliahetekben, ifjúsági zenekarban) tevékenykedem, rávettek arra, hogy pályázzak, és próbáljam ki magam egy más környezetben.”

 

Vízzel írt történetek: sikeresen zárult a csicsói KOEN-tábor

 

Évike – aki már másodszor vett részt KOEN-táborban – így fogalmazta meg visszatérésének okát:

 

„Azért döntöttem úgy, hogy ismét ide szeretnék jönni, mert nagyon jól éreztem magamat, és úgy éreztem, hogy sokat fejlődtem a gyerekekkel való foglalkozás által.”

 

A tábor során nemcsak munka, hanem közös értékek is összekapcsolják a résztvevőket. A határon túli kapcsolatok különösen fontos szerepet kapnak ebben a történetben.

 

„Örülök annak, hogy határon túli intézmények kapcsolódnak határon túli intézményekkel, mert az az igazság, hogy – ahogyan nagyon sok más esetben – ebben az esetben is nyugodtan el lehet mondani, hogy talán jobban értjük egymást. Jobban értjük azokat az érzéseket, azokat a megnyilatkozásokat, amelyeket egy határon túli érezhet – egy olyasvalaki, aki valójában egy másik országban kell megélje a magyarságát.

 

Ahogyan számomra is egyfajta sajátságos, szívmelengető érzés, amikor Erdélybe megyek, ugyanúgy elmondták ezt a kolozsváriak is: hogy nekik is jó érzés idejönni a Felvidékre. Talán ezért is van az, hogy nem csak ebben az Erasmus projektben – ami a gyülekezetet köti össze a kolozsvári intézménnyel –, hanem az intézmények közötti projektek, illetve az erasmusos mobilitások kapcsán is, a legtöbb vendégtanárunk, vendégoktatónk vagy szakmai gyakorlatosunk éppen Kolozsvárról, Erdélyből érkezik.”

 

fogalmazott Lévai Attila.

 

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem diákjai Csicsón, fotó: Komjáthy Lóránt

 

Melisa is hasonló tapasztalatról számolt be:

 

„A kisebbségben lévő magyarok ugyanúgy összetartanak itt, mint Erdélyben és máshol. A kultúra és a vallás nagyrészt ugyanaz, és ez otthonos érzéssel tölt el.”

 

A közös gyökerek, a hasonló közösségi dinamika, a református szellemiség erős összetartó erőt képvisel. Évike szerint:

 

„Felvidékre utazni olyan, mint rég nem látott ismerősökkel találkozni. Tapasztalataim alapján itt is hasonló helyzetben vannak kisebbségként, mint mi otthon Erdélyben. Emiatt talán könnyebben is megtaláljuk a közös hangot.”

 

A fiatalok nemcsak szakmai fejlődést, de hitbeli és emberi kapcsolódást is nyernek a gyakorlat során. A kolozsvári csapat így foglalta össze érzéseit:

 

„Hálásak vagyunk, hogy immár 7 éve tart fenn a karunk és a gyülekezet olyan kapcsolatot, amely lehetővé teszi számunkra ezeket a gyakorlatokat. Ez nekünk hatalmas fejlődési lehetőség. Visszavágyunk – ha ők is visszavárnak.”

 

Dr. Lévai Attila csicsói református lelkipásztor, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánhelyettese, fotó: Komjáthy Lóránt

 

Az együttműködés jövője is biztosnak tűnik. Lévai Attila zárszava egyértelmű üzenet:

 

„Remélem, hogy a későbbiekben is folytatódik ez a program. Megpróbálunk neki új tartalmat is adni, de természetesen, ha igény lesz a részükről, akkor a jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy segíthessük őket, és megmaradjon az a jó kapcsolat, ami eddig is volt.”

 

Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép forrása: Komjáthy Lóránt

Megosztás:
Címkék: Babeş-Bolyai Tudományegyetem Csicsó együttműködés Erasmus erdély Felvidék gyülekezet határon túli magyarok hit ifjúság KOEN-tábor Kolozsvár közösségépítés önkéntesség összetartozás partnerség református Selye János Egyetem
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!