Szeptember 22-én, hétfőn, közép-európai nyári idő szerint (CEST) 20 óra 19 perckor bekövetkezik az őszi napéjegyenlőség. Ezzel a teljes északi féltekén, így Szlovákiában is megkezdődik a csillagászati ősz. Ezzel ellentétben a déli féltekén szeptember 22-én este a tavaszi időszak veszi kezdetét.
Az őszi napéjegyenlőség (aequinoctium) pillanatában a Föld a Nap körüli keringési pályáján egy olyan pontba ér, ahol a Föld egyenlítőjének síkja áthalad a Nap korongjának mértani középpontján. A napsugarak ekkor merőlegesen esnek a Föld felszínére, és egyenletesen világítják meg a bolygó északi és déli féltekéjét is.
Az őszi napéjegyenlőség napján a Nap pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik. Aki ezen a napon az Egyenlítőn áll, délben a Napot pontosan maga felett, a zeniten látja.
Az őszi (és a tavaszi) napéjegyenlőség napján a nappal és az éjszaka a bolygó egészén egyformán hosszú – körülbelül 12 órás. Pozsonyban például szeptember 22-én, hétfőn a Nap 6:38-kor kel (CEST) és 18:49-kor (CSET) nyugszik. Kassán a napkelte 6:21-kor, a napnyugta pedig 18:32-kor következik be. A nappal hossza tehát mindkét esetben 12 óra 11 perc.
A nappalok és éjszakák év közbeni különböző hosszát, valamint az évszakok váltakozását a Föld tengelyének a keringési síkhoz képesti, körülbelül 23,5 fokos dőlésszöge okozza.
A csillagászati nyár során az északi félteke volt a Nap felé fordulva. Az őszi napéjegyenlőségtől a tavaszi napéjegyenlőségig a napsugarak már a déli féltekét világítják meg jobban. Ezen időszak alatt az északi féltekén a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák.
Az őszi napéjegyenlőség időszakában az európai földrajzi szélességeken rövidülnek a leggyorsabban a nappalok – naponta körülbelül három és fél perccel. Szeptember 23-án például a napsütéses órák hossza Pozsonyban már csak 12 óra 7 és fél perc, egy nappal később pedig 12 óra 4 perc lesz. A nappalok rövidülése egészen a téli napfordulóig tart.
Minél északabbra haladunk, a nappalok annál gyorsabban rövidülnek. Az északi sarkkörön túli területeken beköszönt a sarki éjszaka, ami azt jelenti, hogy a Nap egy bizonyos időszakban egyáltalán nem emelkedik a horizont fölé. A norvégiai Tromsø városában például november 27. és január 15. között nem látják a Napot.
Jövőre, 2026-ban a csillagászati ősz szeptember 23-án, 2:05-kor (CEST) kezdődik. Az évszakok kezdetének dátumai ingadoznak, mivel a polgári év (365 nap) nincs összhangban a Föld Nap körüli keringésének valós idejével, az úgynevezett tropikus évvel. Ez 365 napig, 5 óráig, 48 percig és 46 másodpercig tart. Ezen eltérés miatt minden negyedik év szökőév, azaz egy nappal hosszabb.
A csillagászati ősz december 21-ig, vasárnapig tart, amikor közép-európai idő szerint (CET) 16:03-kor bekövetkezik a téli napforduló, amellyel megkezdődik a csillagászati tél. A meteorológiai ősz már szeptember 1-jén elkezdődött és november 30-ig tart.
Nyitókép forrása: Körkép.sk/KL
Megosztás:
Címkék: csillagászat csillagászati ősz északi félteke évszakok föld időjárás meteorológia Nap napforduló ősz öszi napéjegyenlőség
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
