Másfél éve került a nagypolitikába, az MKP azóta stabilan tartja magát és egyre vonzóbb alternatíva. Egy sikeres megyei választások után, formálódó ellenzéki együttműködés időszakában kérdeztük a Magyar Közösség Pártja elnökét a jelenről, múltról és jövőről.

 

A Menyhárt Józseffel való interjúnkból kiderül:

 

  • Hogyan értékeli a megyei választási eredményeket
  • Minek köszönhető a november 4-i siker?
  • Hány megyei alelnöki posztra számít?
  • Hogy látja az ellenzéki együttműködés lehetőségeit?
  • Leülne-e még tárgyalni Bugár Bélával?
  • Mi a különbség az MKP és a Most-Híd között?
  • Hogyan értékelte Orbán Viktor a választási eredményeket
  • Lesz-e újra saját államfőjelöltje az MKP-nak?
  • Hány EP-mandátumra számít?
  • Mire tanította őt meg a pártelnöki időszak?

 

Véget értek a megyei választások. Milyen érzéssel ment aludni november 5-én?

 hirdetes_810x300  

 

A jól elvégzett munka meghozta gyümölcsét – erre gondoltam, amikor a hosszú választási éjszaka után álomra hajtottam fejemet. Hogy van értelme küzdeni, dolgozni, megszólítani a választókat. Ez főleg Nagyszombat megyére vonatkozott, máshol sajnos voltak tartalékok, amelyeket nem sikerült mozgósítanunk. Az örömbe így üröm is vegyült, felelős magyar politikus nem örülhet felhőtlenül tudva, hogy a Márai gimnázium vagy a Thália nehéz öt év elé néz. Az általános trend viszont pozitív.

 

Miért?

 

A megyékben erősebbek lehetünk a választások után. Pozícióinkat Kassa megyét kivéve mindenütt megtartottuk, pedig 2016-ban a parlamenti választások után sokan már temettek minket. Itt vagyunk, erős megyei képviselettel. A többi párt eredményének és a szlovák pártok által kialakított konstellációnak köszönhetően pedig lehet, hogy még többet is elérhetünk, mint az elmúlt négy évben. A választások lementek, ám a küzdelem folytatódik: most a tárgyalótermekben a jó koalíciók kialakításáért.

 

A hatodik legnépszerűbb megyei képviselő lett az országban. A Dunaszerdahelyi járásban, ahol Ön is indult, esélyt sem adtak a konkurenciának. Mi a titok?

 

A munka. Tudom, közhely, de ha heteken keresztül intenzíven kampányolsz, és van mire építeni, tehát hiteles a programod és a mondanivalód, akkor a munka nagy valószínűséggel meghozza gyümölcsét. Persze objektíven hozzá kell tenni, hogy pártelnökként indulni egy képviselő-választáson mindig pluszt jelent, ennek köszönhetően is kaptam sok karikát. Amit ezúton is nagyon szépen köszönök a választópolgároknak! A bizalmuk kötelez!

 

Tudjuk, hogy a magyar választóknak nem szimpatikus a Fico-kormány

 

Mennyire az MKP eredménye a mostani számok, és mennyire inkább a Most-Híd megbüntetése kollaboráló politikájuk miatt a választók részéről?

 

Hinni akarom, hogy főleg a mi érdemünk. Hogy az emberek a munkát és a hiteles kommunikációt díjazzák, nem pedig büntetni akarnak. Hiszen helyi szinten aktívak voltunk, ahol lehetőségünk nyílt rá, hathatósan képviseltük a magyar érdekeket. Ez az optimista olvasat, de természetesen az eredmény a konkurens párt politikája és kampánya miatt is alakulhatott így.

 


Tudjuk, hogy a magyar választóknak nem szimpatikus a Fico-kormány, a jelenlegi koalíció, és most büntethettek. Ám ez inkább elmaradt Híd-szavazatokat jelenthetett, talán kisebb részt átszavazókat. És meg kell említeni a Nagyszombat megyében tapasztalható lejárató kampányt is. Ez figyelmeztető jel mindenki számára, aki valaki vagy valami ellen és nem valakiért vagy valamiért szeretne kampányolni és dolgozni. A tanulópénzt a Híd megyei jelöltjei fizették meg, de mindenkinek okulnia kell ebből, tehát azoknak is, akik a mi sorainkban szeretnének ilyen módon játszani.

 

Hány megyei alelnöki posztra számít az MKP és hol?

 

Ezt a tárgyalások mutatják meg. Mi természetesen mindenhol, ahol partiban vagyunk, alelnöki helyet szeretnénk. Azért, mert így, megyei kormányzati pozícióból hathatósabban tudunk segíteni a magyar régióknak. Pozsony megyében a koalíciós szerződés alapján jár nekünk az alelnöki hely, Nagyszombat megyében minden reményünk megvan rá, hiszen az MKP nélkül nem lehet stabil megyei kormányzatot működtetni. Nyitra megyében úgy néz ki, szintén nehezen megkerülhető erő maradtunk.

 

Besztercebánya megyében is esélyünk lehet az alelnöki posztra, főként, ha Ján Lunter komolyan gondolja azt, amit a választások előtt mondott. Kassa megyében sajnos nagyon erőtlenek lettünk, ám ott is még érdekes tárgyalások lesznek. Ezért mondtam, hogy még hatékonyabbak is lehetünk régiós szinten, mint az elmúlt négy évben több képviselővel voltunk. De nem szeretnék előrefutni az időben, sok helyi tárgyalás vár még regionális politikusainkra.

 

Azt kell mutatnunk, hogy ránk számíthat a magyarság,

 

Az ellenzék számára a sikert az összefogás hozta. Az MKP számára a magyarok körében a sikert paradox módon a külön indulás jelentette. Jövőre önkormányzati választások lesznek, 2019-ben köztársasági elnöki és EP választások. Az MKP-nak erősödnie kell ezeken a megmérettetéseken is, ha vissza akar kapaszkodni a parlamentbe. Hogyan tud erősödni?

 

Azt kell mutatnunk, hogy ránk számíthat a magyarság, valamint azt, hogy van elképzelésünk arról, hogyan javíthatnánk az emberek életszínvonalát, hogyan lehet küzdeni a régiók leszakadása ellen, hogyan segíthetjük elő jogaink bővítését. Ezt most nem látják az emberek, ezért is büntették a kormánypártokat. Nagyon fontos, hogy a nyelvi, oktatási és kulturális jogaink megőrzése, bővítése mellé gazdasági, szociális dimenziót is tudjunk építeni.

 

 

Az előbbi már most is az MKP védjegyének számít a felvidéki magyarság körében, ám a választók más területeken is megoldásokat várnak a politikusoktól. Dél-Szlovákia a rendszerváltás utáni időszak egyik nagy vesztese, ezzel kell kezdeni valamit. Ezért is forszírozzuk a gazdaságfejlesztési programokat. Ezekből is látni fogják a megcsömörlött választók, hogy van megoldás, tudunk segíteni az embereken. Visszatérve a kérdés első felére: a tömbvidéken a külön indulás hozta meg a sikert, hiszen itt mutatkozott meg, hogy jobb jelöltjeink és programunk van.

 

Viszont az erősen vegyesen lakott járásokban sajnos nekünk sem sikerült kihasználnunk azt a potenciált, amelyet az ott lakó magyarság aránya jelzett. Ezen el kell gondolkodni. Mi most és korábban is azt indítványoztuk, hogy ott, ahol kevesen vagyunk, próbáljunk megegyezni, a hidas kollégák álltak úgy hozzá, hogy vagy mindenütt verseny, vagy sehol sem. Látszik, hogy ez nem megoldás, nem csak ők, a magyarság is vesztese lett ennek a hozzáállásnak.

 

A mi feladatunk az, hogy feltegyünk magunkat a jobboldali együttműködés sakktáblájára

 

Az SaS – OLaNO – KDH egyre szorosabbra fűzi az együttműködést. Megyefőnökeik koordinálják lépéseiket, a pártelnökök szintén az összehangolt tevékenységben érdekeltek. A háttérben már az önkormányzati választások közös polgármesterjelöltjeiről egyeztetnek. Hol helyezkedik el az MKP ezen a sakktáblán?

 

A mi feladatunk az, hogy feltegyünk magunkat a jobboldali együttműködés sakktáblájára. Sajnos az utóbbi években a szlovák jobboldali pártok kerülték az MKP-t. Ebben nagy szerepe volt a Most-Híd aknamunkájának is, amely minket állandóan azzal vádolt, hogy a magyar térben próbáljuk őket ellehetetleníteni, miközben az ő ténykedésük miatt a korábbi szlovák partnerek ritkán szólítottak meg minket.

 

Ez a Most-Híd koalíciós szereplésével megváltozott, a jobboldali politikusok észlelhették, ki számukra a valós partner és ki nem. Most az a feladatunk, hogy a kapcsolatokat újraélesszük. Az is igaz, fárasztó és majdhogynem megalázó, ahogy a potenciális partnerek közül néhányan még mindig a felvidéki magyarság és az MKP lojalitását kérdőjelezik meg az ország felé. Ez kicsinyes és bosszantó – nem kérünk bocsánatot magyarságunk vállalása miatt.

 

Két hete MÁÉRT volt. Hogyan értékelte Orbán Viktor és a többi Kárpát-medencei pártelnök a szlovákiai megyei választásokat?

 

Pozitívan. Ők is tudják, hogy kellett a megerősítés a pártnak és a magyar közösségnek is.

 

 

Leülne még Bugár Bélával tárgyalni a spoluprácáról?

 

A politikusok feladata az, hogy tárgyaljanak. Akár olyanokkal is, akikkel a választópolgárok szóba sem állnának. Minket ezért tartanak. Elvi alapon persze ki kell zárni bizonyos pártokat és figurákat, mint például Kotleba vagyaz SNS, ám a többiekkel lehet és kell is tárgyalni, ha van miről.

 

Rigó Konrád rágalmazó, sárdobálós kampányát Bugár Béla saját arcával legitimálta.

 

A nagy kérdés az, lesz-e miről. Mi most, a megyei választások előtt is egy előremutató egyezséget kínáltunk fel, az eredmények azt mutatják, mindenkinek jobb lett volna az általunk kínált alternatíva. Akkor megegyeztünk arról is, hogy nem fogjuk egymást támadni, ezt pont a legélesebben figyelt megyében rúgta fel a Most-Híd. Rigó Konrád rágalmazó, sárdobálós kampányát Bugár Béla saját arcával legitimálta.

 

Ehhez hozzájárulnak a koalíció folyamatos botrányai is, amelyek rossz fényt vetnek mind a három kormánypártra. Mindezek után, úgy érzem, nem a mi feladatunk újabb füstjeleket leadni, a Hídnak kell bizonyítania, hogy komolyan gondolja magyar választóinak érdekképviseletét és az egyeztetéseket.

 

Az első magyar-magyar párbeszéd után több fordulóra már nem is került sor. Miért? Ennyire jól sikerült?

 

A magyar-magyar párbeszéd első állomása oktatási kérdésekben igenis eredményes volt. Árkokat akartunk temetni, ám úgy néz ki, a megyei választások elnyomták az igyekezetet. Pedig párbeszédre szükség van. Ám ehhez partnerek kellenek. Nem lehet kezet rázni valakivel, aztán félidőben lejárató kampányokat zúdítani a másikra, majd egy választási lebőgés után visszasomfordálni azzal, hogy most talán mégiscsak párbeszédre lenne szükség.

 

Meg tudná fogalmazni, mi a két párt közti fő politikai és erkölcsi különbség?

 

Mi elkötelezettek vagyunk a magyar közösség érdekeinek védelmében. Ez a krédónk. Tudjuk, hogy ezekért olykor politikai áldozatokat is vállalni kell, ám vállalhatatlan koalíciókban nem. Azért sem, mert az érdekképviselet is sérül.

 

Nemrég azt nyilatkozta, a szakpolitikumnak jött el az ideje, nem a pártoskodásnak. Milyen konkrét szakmai javaslatokkal állt elő az MKP az elmúlt időszakban?

 

Most a megyei választásokra koncentráltunk. Ezek számunkra azért is voltak fontosak, hogy a 2016-os csalódás után revitalizálni tudjuk magunkat. Itt vagyunk, megerősödve, most még inkább a szakpolitikai célokra kell koncentrálnunk. Hamarosan konkrétumok is jönnek műhelyeinkből.

 

kihívás, hogy hogyan szólítsuk meg a bizonytalanokat, a távolmaradókat.

 

A relatív jó megyei eredmény ellenére továbbra is hiányzik a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék. Egyes módszertani számolások szerint a mostani megyei választásokon is az MKP 4,2 % körüli eredményt szerezhetett.A párt bázisa ráadásul csökken, az idősebbek helyére kevésbé érkezik új generáció, ráadásul túl nagy „hazatérés“ sem észlelhető a Most-Hídban tömegével csalódottak részéről. Inkább a passzivitás erősödik. Mi lehet így a megoldás?

 

Nem én, tőlem okosabb elemzők mondják, hogy két út áll előttünk. Az egyik alternatíva a közös indulás útja az országos választásokon. Mert külön-külön mindkét párt gyenge lehet. A másik alternatíva az, ha az egyik párt elviszi a másik választóit is. Ám ezt nem lehet lejárató kampánnyal elérni. Csak pozitív üzenetekkel, azzal, ha láthatóvá válunk, ha valós alternatívát kínálunk a magyar szavazóknak. Nekünk egyébként nem kell sok a bejutáshoz, mindig kevéssel voltunk a küszöb alatt.

 

 

Ezzel párhuzamosan pedig kihívás, hogy hogyan szólítsuk meg a bizonytalanokat, a távolmaradókat. A szlovákiai magyarok fele legutóbb sem szavazott. Ezek a voksok nagyon hiányoztak a végelszámolásnál. Ha ezen javítani tudunk, ismét meglesz az 5%.

 

Lesz saját államfőjelöltje az MKP-nak?

 

2014-ben jót tett a magyarságnak, hogy Bárdos Gyula személyében elnökjelöltet állítottunk. Jót tett az önbecsülésünknek, láttuk, hogy ott vagyunk a versenyben, egy nagyon jól felkészült jelölttel. Fontos üzenet volt a magyarok számára, hogy nem érünk kevesebbet, mint a szlovákok. Az elnökjelöltségről a párt szervei döntenek a jövő év folyamán, meglátjuk, addig hogyan alakul a párton belüli vélekedés.

 

Hány EP-mandátumra számít?

 

Kettőre. Ennyit kell megpályáznunk. 2014-ben párszáz szavazaton múlott, ráadásul a brexit miatt valószínűleg szétosztják a távozó brit EP-képviselői helyeket, így Szlovákia egy vagy két hellyel többre számíthat. Jó jelöltekkel, hiteles kampánnyal lesz esélyünk a két helyre. Főként, hogy a mi EP-képviselőink hagyományosan erősek Brüsszelben, nem soppingolni járnak oda, hanem keményen dolgoznak.

 

Újoncként került a nagypolitikába, első megyei mandátumát töltötte, amikor a tisztújítás után a legutóbbi parlamenti választásokat követően pártelnöknek választották. Menet közben kellett beletanulnia mindabba, amire elődeinek, beleértve a közös magyar politizálás jellemezte időket. Sikerült már felvennie a ritmust és megtalálnia a csapatát?

 

Aki dolgozni akar, az az MKP-ban és nálam személyesen is nyitott ajtókra talál.

 

Nem volt más választásom, fel kellett vennem a ritmust. Különben nem tartanánk itt, és nem arról beszélnénk, mit hozhatunk ki a jó megyei eredményekből. Ebben viszont segítségemre voltak a munkatársak, akiknek sokat köszönhetek. A csapat alakul, de az természetes, hogy a gárda menet közben is frissül, bővül. Aki dolgozni akar, az az MKP-ban és nálam személyesen is nyitott ajtókra talál.

 

Mire tanította meg Önt leginkább az elmúlt másfél év?

 

Arra, hogy sosem szabad feladni. Tavaly, amikor átvettem a pártot, valóban a padlón voltunk, általános volt a letargia. Most úgy érzem, előrébb vagyunk, optimistán nézhetünk a jövőbe. Sosem szabad feladni!

 

Mit tart legnagyobb eredményének az elmúlt 18 hónapból?

 

Amit az előbb is mondtam. Hogy felálltunk, és eredményeket értünk el. Ez viszont csak a megkezdett út eleje, még sok tennivalónk lesz. Jövőre is választások lesznek, számunkra ismét nagyon fontosak, közben pedig országosan is emelni kell a támogatottságunkat. Kemény év elé nézünk. Úgy érzem, egy év múlva ilyenkor, vagy pár héttel később már sokkal tisztább lesz a kép.

 

Király Zsolt

Képek: Archív

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!