Mire elég a felmérések második helye? A progresszívok nem túl vonzó partnerek és bizonytalan a koalíciós potenciáljuk

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

A progresszív PS a felméréseken kibérelte magának a második helyet, és már hetek óta tartja magát ezen a pozíción. Papíron úgy fest, hogy a balliberálisok jól állnak, a gyakorlat azonban sok buktatóról árulkodik. A PS választóinak széles rétegei nem annyira határozottak, bizonytalan a párt koalíciós potenciálja, amit az is bizonyít, hogy csak egyetlen párt jelezte egyértelműen, hogy hajlandó lenne a PS-szel kormányozni. Mindenki más tisztes távolságot tart, egyszerűen azért, mert annyira népszerűtlen saját szavazókörükben a PS-szel közösködni.

Martin Slosiarik, a FOCUS ügynökség vezetője szerint a PS választóinak egy része még nem döntött el határozottan, hogy tényleg a progresszívokra adja-e a voksát. Minden attól függ, mennyire lesznek eredményesek a PS politikusai a vitákban, és mennyire lesz jó a kampány. Bár Slosiarik szerint a PS koalíciós potenciálja magas marad, és aligha számolhatnak a pártok egy ideológiailag egyhangú koalícióra a választások után, érdemes kételkedni a PS koalíciós potenciálját illetően.

Ennek egyik oka maga a PS ideológiai fekvése. Richard Sulík és a SaS legutóbbi kormányszereplése óta mindenki tudja, hogy egy nagy médiahátszéllel rendelkező, a mainstream által túlságosan is támogatott párt, álljon mögötte bármennyire kicsi szavazói réteg, fenekestül felboríthatja a kormánykoalíciót belülről, és leszalámizhatja a benne lévő pártokat. Az olyan pártok, mint a HLAS és a KDH nyilvánvalóan számításba vette ennek kockázatát.

A másik ok ezzel szorosan összefügg. Még ha a PS tud is mértékletes lenni a kampány idején, a választások után aligha lesz az, és megpróbálja majd erővel keresztülnyomni saját ideológiai célkitűzéseit. Mivel a szlovák pártok többsége nem szívesen kötné össze nevét olyan intézkedésekkel, mint a belső égésű motorok betiltása, az egynemű párok regisztrált partnersége, pláne gyermek örökbefogadása, nem beszélve a háborús propaganda fenntartásáról, a PS nem vonzó partner.

Az egyetlen valóban vonzó előnye, hogy a felméréseken a második helyen tartja magát, így muszáj számításba venni, és ha a leendő kormány nem akar külső nyomás alá kerülni (mint Magyarország vagy Lengyelország), akkor a PS felvétele a koalícióba logikus döntés is lehet. De csak rövid távon. Középtávon több problémát okozhat partnereinek, mint hasznot.

Elég arra gondolni, hogyan igyekszik a progresszív mainstream a perfiréiára szorítani a Sme rodinát, esetenként a KDH-t. Mindkét párt kulcsfontosságú a PS-számára, legalább az egyikre szüksége van a kormányalakításhoz. A dolog itt válik bonyolulttá.

A KDH például leszögezte, hogy nem vesz részt olyan kormánykoalícióban, ami az egynemű párok regisztrált partnerségét akarja bevezetni. Az SaS pedig, amely nélkül szintén nincs PS-es kormány, nem hajlandó olyan kormányban részt venni, amely ezt nem akarja bevezetni. Ez azt is jelenti, hogy valakinek le kell nyelnie a békát a választások után, már amennyiben együtt akarnak kormányozni. Ez pedig csökkenti a PS-szel kötendő koalíció attraktivitását.

Ráadásul jelenleg egyetlen olyan párt van, amelynek nem kényelmetlen felvállalni, hogy hajlandó kormányozni a PS-szel, és ez az SaS. Ez is kérdéseket vet fel, tekintve, hogy az elmúlt három év intrikái és kormánybuktatásai után az SaS koalíciós potenciálja is elenyésző. Viszont rengeteget elárul a PS valódi megítéléséről.

A helyzet az, hogy a PS csak akkor tudja kormánypozícióra beváltani pozícióját, ha a választásokon elég mandátumot szerez arra, hogy megkerülhetetlen legyen. Egyéb esetben a többi párt inkább elkerülné vele az együttműködést.

Persze a dolog nem lesz ennyire egyszerű. Zuzana Čaputová államfőt a törvény nem kötelezi arra, hogy a választások győztesét bízza meg kormányalakítással. Jelenleg úgy néz ki, hogy nagy fölénnyel a Smer fog győzni szeptember 30-án. A kérdés az, hogy Čaputová – aki nem indul újra elnöknek, így nem is kell aggódnia a közvélemény reakciójától – meglépi-e azt az újabb belpolitikai válsággal fenyegető forgatókönyvet, hogy egy választások utáni patthelyzetet eszközöl ki, ahol vagy egy robbanásveszélyes és életképtelen kényszerházasságba kényszeríti bele a pártokat, vagy, ahogy számos progresszív médium a „legjobbnak” tartaná, Ódor Lajos kormányának hatalmon tartása felé politizálna.

Tegyük hozzá, hogy a PS már három éve is jól szerepelt a felméréseken, végül 7 százalék alatt végzett, és mivel a SPOLU-val közösen indult a választásokon, nem jutott be a parlamentbe.

Körkép.sk