Gyimesi és Forró nem támogatja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával

Nyitókép forrása: A Magyar Szövetség hivatalos facebook-oldala

A Magyar Szövetség (továbbiakban MSZ) elnöke, Forró Krisztián és alelnöke, Gyimesi György  nem támogatja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, a pártnak nincs közös, hivatalos álláspontja egyelőre ebben a kérdésben. A két politikus abból indul ki, hogy Ukrajna esetében is érvényesülnie kell, hogy teljesítese a feltételeket a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

„Az, hogy ezeket a feltételeket Ukrajna teljesíteni tudja-e, csak rajta múlik, de nekem kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy erre képesek. Ha csak a magam példájából indulok ki: három évre kitiltottak az országból anélkül, hogy megindokolták volna, miért, sőt, még csak nem is értesítettek”

mondta Forró. Hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbség jogai kapcsán továbbra is vannak „kivetni valók és hiányosságok” Ukrajna részéről, annak ellenére, hogy az elmúlt napokban történtek bizonyos előrelépések a kisebbségre vonatkozó törvényeket illetően.

„Ezek a lépések előremutatók, de [a magyar kisebbség jogi helyzete] még mindig nem éri el a 2015-ös állapotot”

mondta. Kiemelte, hogy az MSZ továbbra is szolidaritást vállal Ukrajnával szemben,  és

felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai munkácsi gyermekkórház az emberek segítségét kéri. Ez Kárpátalja egyetlen olyan kórháza, ahol olyan sebészet működik, amely képes és alkalmas újszülött és koraszülött kisgyermekek műtésére. Jelenleg azonban felszereltségük és eszközeik hiányosak. Ehhez kérnek most anyagi segítséget mindenkitől.

Gyimesi: Ukrajnán csak a béke segíthet

Gyimesi György, a párt alelnöke szerint Ukrajnának sokkal többet segítene a béke, mint az üres politikai gesztusok és fegyverek. 

„A napokban az EU arról fog dönteni, hogy elkezdi-e Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat, vagy sem. Mi ezt ellenezzük, több oknál fogva.”

Elsőként megemlítette, hogy Ukrajna egy főre eső GDP-je messze elmarad még az EU legszegényebb országának adatától is. (Ez egyébként azt jelenti, hogy Ukrajna uniós csatlakozásával az úgynevezett kohéziós alapok zöme vagy akár egésze Ukrajnába menne – a szerk.)

Kiemelte, hogy Ukrajna lényegében államcsődben van, és külföldi pénzügyi támogatások tartják csak a felszínen (a legutóbbi adatok szerint az ukrán GDP 60 százaléka kizárólag nyugati támogatás – a szerk.).

„Egy ilyen országot nem szabad beengedni az Európai Unióba. Már csak azért sem, mert az EU hétéves költségvetési keretéből 180 milliárd euró jutna Ukrajnába. Ebből le kell vonni az agrártámogatásokat, ami hét év alatt 96 milliárd euró lenne. Ez azt jelentené, hogy a többi 27 európai tagállamnak le kell mondania saját agrártámogatásainak ötödéről.”

mondta Gyimesi. Mi ehhez hozzátesszük, hogy az általa említett adat nem tartalmazza azokat a piaci hatásokat, mint például azt, hogy az ukrán mezőgazdaság lényegében rendkívül erős és domináns konkurensévé válik a közép-európai és a francia agrárágazatnak. Magyarul, Szlovákia agrárexportja is visszaesne az ukrán mezőgazdaság bejutásával az EU-ba.

„Arról nem is beszélve, hogy Ukrajnában a termőföld döntő része nem ukrán kézben van, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy az uniós források akár Amerikában is kiköthetnek”

mondta Gyimesi. Hangsúlyozta, hogy az uniós döntéshozásnál (minősített többség esetén, ahol nincs vétójog) Ukrajna szavazata 8 százalékos súllyal esne latba. 

„Egy államcsőd szélén álló, és abszolút korrupt országnak szerintem felelőtlenség ekkora döntési súlyt adni az Európai Tanácsban”

fogalmazott.

Gyimesi emlékeztetett, hogy van két negatív precedens Ukrajna integrációja kapcsán. Az egyik a gabona-, a másik a fuvarozódömbing esete.

Mindkét esetben az Európai Bizottság a szolidaritásra hivatkozva megkönnyítette az ukrán gabona, majd az ukrán fuvarozók bejutását az uniós piacra. Ezzel a szolidaritással aztán az Ukrajna visszaélve olcsó ukrán gabonával árasztotta el először Közép-Európát, majd Nyugat-Európát. Ma ott tartunk, hogy az ukrán dömping miatt a szlovákiai agrártermékek nem jutnak ki az európai piacra, az eddig kiszámolt kár 100 millió eurónál is nagyobb. A fuvarozók esetében Brüsszel mentesítette az ukrán kamionosokat az uniós engedély kiváltásának kötelezettsége alól. Eredetileg azért, hogy a humanitárius segélyeket gyorsabban tudják Ukrajnába szállítani. Ehelyett az történt, hogy az ukrán fuvarozók tömege kezdett el a mentességgel visszaélni, és ma egész vállalkozások dőlnek be az olcsó, és uniós szabályokat be nem tartó ukránok miatt – a szerk.

„Magyarországnak, Szlovákiának és Lengyelországnak mindkét uniós lépés ellen ellenintézkedéseket kellett bevezetni, hogy megvédje saját mezőgazdászait és fuvarozóit”

hangsúlyozta, nyomatékosítva, hogy az Európai Unió nem engedheti meg, hogy egy ország felvétele a többi tagország tönkretételét eredményezze.

„Ráadásul a Lisszaboni Szerződésnek van egy olyan záradéka is, amely szerint ha egy uniós tagállamot megtámadnak, akkor a többi tagállamnak nem csak gazdasági, de katonai értelemben is a segítségére kell sietnie.”

tette hozzá.

„Nem tudjuk, hogy a Krímnek milyen státusa van, nem tudjuk, hol van és fél év múlva hol lesz az ukrán-orosz határ, ahogy azt sem tudjuk, hogy ha lesz is tűzszünet, a konfliktus idővel nem újul-e ki. Ezeket a kérdéseket csak béketárgyalásokkal lehet lezárni, amit mi már a kezdetektől szorgalmazunk. Mi nem támogatjuk, hogy egy ilyen konfliktust fegyverszállításokkal kezeljünk, és ezt már az Egyesült Államokban is látják, és az Európai Unión belül is egyre több vélik ugyanígy”

mondta Gyimesi.

Körkép.sk