Kínos kudarc után az ellenzék újra nekifut Šimkovičová leváltásának. A KDH kutyaszorítóba került

Nyitókép forrása: SITA/Jana Birošová

Hatalmasat égtek az ellenzék progresszív pártjai amiatt, hogy nem a kellő mennyiségű aláírással próbáltak meg rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezni a kulturális miniszter leváltására. A szükséges 30 helyett csak 28 szignóval adták le az indítványt. Ma orvosolták a problémát, és 36 aláírással újra benyújtották a bizalmatlansági indítványt Martina Šimkovičová (SNS) ellen.

Peter Pellegrini (HLAS) házelnök most már tényleg kénytelen lesz összehívni a rendkívüli ülést, bár kicsi az esélye, hogy annak programját a koalíciós képviselők támogatni fogják.

A múlt heti fiaskó a progresszív PS és a liberális SaS lelkén szárad. Richard Sulík (SaS) állítja, hogy pártja a maximális számú aláírást adta le. Ha ez igaz, akkor a PS hibázott. A progresszívek azzal védekeznek, hogy elveszett egy aláírási ív, „emberi mulasztás” történt.

   

Az ellenzék körében Šimkovičová megítélése nem olyan határozott, mint a liberálprogresszíveknél, akik szerint a jelenleg kulturális miniszternek sosem szabadott volna pozícióba kerülnie.

A Slovensko (egykori OĽANO) frakcióvezetője, MIchal Šipoš jelezte, hogy pártja frakciója bármelyik miniszter leváltását hajlandó aláírásokkal támogatni, „amennyiben van értelme”. A PS és az SaS azonban nem szorultak a Slovensko szignóira. Ugyanakkor a Slovensko is élesen kritizálja Šimkovičovát, aki szerintük „nem törődik a minisztériummal, nem törődik a kulturális közösséggel, nem hajlandó tárgyalni a minisztérium hatáskörébe tartozó intézmények képviselőivel, rejtőzködik és dezinformációkat terjeszt az interneten”.

Messze nem ilyen szigorú a KDH, amely még hajlandó esélyt adni Šimkovičovának.

„Még adunk egy esélyt a miniszternek, de komoly kifogásaink vannak vele szemben”

mondta Jozef Hajko, a KDH képviselője.

Ami nagyon érdekes, hogy a KDH amiatt bírálja Šimkovičovát, hogy megújította az orosz-ukrán háború miatt felfüggesztett kulturális együttműködést Fehéroroszországgal és Oroszországgal. A bökkenő az, hogy a progresszív pártok nem ezért estek neki.

Šimkovičovát azután kezdte el kíméletlenül támadni az ellenzék, hogy január közepén leállította az LMBTQ-projektek állami költségvetésből történő finanszírozását. Akkoriban jelent meg a Štandard konzervatív szlovák hírportál cikke az egyik több százezer euróból működő LMBTQ-szervezet akciójáról, amelynek spanyol „előrendezvényén” a szervezethez kötődő szlovákiai személyek melegbári sztriptízt adtak elő a „fesztiválon”. A projektet egyébként az uniós Erasmus+ program támogatta – ami sokat elárul Brüsszelről is.

A KDH helyzete nem egyszerű, a PS és az SaS ideológiai fanatizmusa miatt több a kimondatlan ellentét. A KDH-PS-SaS trió által szervezett kormányellenes tüntetéseken az LMBTQ szervezetek KDH-t gyalázó transzparenseket tartanak a magasba. Šimkovičová meghurcolása pedig kísértetiesen hasonlít a KDH elnöke, Milan Majerský esetére, akit tavaly a választási kampány során szintén meghurcoltak, mert „dögvésznek” nevezte az LMBTQ-ideológiát (és nem az embereket, ahogy azt a mainstream sajtó beállította).

Körkép.sk