Korčok végigfüllentett egy teljes sajtótájékoztatót, majd óvatosan utalt arra is, hogy belép a nagypolitikába

Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík

Ivan Korčok, a progresszív-atlantista erőtér volt államfőjelöltje kedden délután sajtótájékoztatót tartott – az elsőt, mióta elvesztette az államfőválasztást. A viszonylag rövid sajtótékoztató központjában a kormánnyal szembeni bírálatok és egy féligazságoktól, nem egyszer hazugságoktól hemzsegő EU-párti védőbeszéd voltak. Korčok újra nyilvánvaló jelét adta, hogy az általa képviselt politika Brüsszel, és nem a belföldi választók érdekeit képviseli.

A vesztes államfőjelölt jórészt az EU-ról beszélt, részben azért, mert május 1-jén lesz húsz éve, hogy Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz. Másrészt ez az a téma, amely kapcsán Korčok rendszeresen támadja a kormányzatot, bár, mint látni fogjuk, többnyire elég demagóg módon.

Korčok arról beszélt, hogy az EU alapítóinak célja a jólét és béke biztosítása volt, úgyhogy a tagállamok közti vitát többé ne háborúval oldják meg az európai országok, hanem tárgyalással. Majd Korčok kijelentette, hogy ezt a célt sikerült elérni, és hogy, „ahol EU-van, ott béke van”.

Korčok érvelése nem teljesen felel meg a valóságnak. Tény, hogy az EU-t gazdasági szövetségként hozták létre, azért, hogy az egykor ellenséges európai országok közösen szervezzék meg a gazdaságukat, mert így megelőzhetik a fegyverkezési versenyt. Nem véletlenül volt az EU „őse” az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió), ami a háború két alapvető nyersanyagára vonatkozott.

Ugyanakkor az EU sosem volt katonai szövetség, nincs saját hadereje, mi több, a jólétet és a békét úgy tudta elérni, hogy az amerikai biztonsági garanciákra támaszkodott (ezzel élnek ma vissza az amerikaiak, teljesen logikus módon). Így az a kijelentés, hogy, ahol EU van, ott béke van, erősen túlzott, mert az EU a mai brüsszeli vezetéssel saját határainál sem tud rendet tartani, nemhogy háborúkat megelőzni és kezelni. Az EU békéjének alapja az, hogy az EU tagállamai pár kivételtől eltekintve tagjai a NATO-nak is.

Korčok azt helyesen állapította meg, hogy Szlovákia húszéves uniós tagságából másfél évtized válságidőszakban telt: először a nagy 2008-2009-es gazdasági válság robbant ki, aztán az európai adósságválság, a migrációs válság, koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború.

Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy teljesen jogosan éri kritika az EU-t, de rögtön hozzátette, hogy azt csak érvek mentén szabad megfogalmazni. (Értsd: csak a liberális narratívához igazodó érvek mentén, ami viszont zéró kritikát fogalmaz meg a jelenlegi brüsszeli politikával szemben – a szerk.).

Teljesen nevetséges módon épp a progresszív-atlantista Korčok panaszkodott a sajtótájékoztatón arra, hogy ideológiai alapon kritizálják az EU-t. Pedig épp az EU folytat ideológiai és politikai boszorkányüldözést azon kormányok ellen, amelyek nem hajlandók lemondani saját országuk érdekeiről a brüsszeli bürokraták tervei javára.

Ezt követően a szlovák kormányt támadta, amelynek Brüsszel-kritikus retorikáját károsnak és a szlovák államérdekkel ellentétesnek tartja. Majd felsorolta azokat kormányoldali retorikai fogásokat, amelyeket a legveszélyesebbnek tart:

• „Brüsszel veszélyes”,
• „Brüsszel és a Nyugat fenyegetést jelent a mi kultúretikai hagyományos értékrendünkre”,
• „Brüsszel támogatja a háborút és két szláv nemzet egymás elleni öldöklését”,
• „Az EU militarizálódik”
• Vétójog eltörlése.

Mindezt Korčok demagóg hazugságoknak nevezte, csakhogy mindegyik pontnak van valóságalapja. A jelenlegi brüsszeli vezetés valóban olyan döntéseket hozott, amit gyakran emlegetnek öngyilkos gazdaságpolitikának.

Brüsszel és a nyugati tagállamok politikai eszközökkel kényszerítik a tagállamokat a melegjogok, abortuszjogok, transzgenderideológia átvételére és kiszélesítésére, még azokban az országokban is, ahol ebből a lakosság nem kér.

Brüsszel valóban támogatja a háborút: 50 milliárd eurós csomagot adott Ukrajnának, fegyvereket biztosító az Európai Békekeretből, szorgalmazza a nyugati katonák Ukrajnába küldését.

És Korčok abban is téved (vagy hazudik), hogy az EU militarizálásáról szóló hírek demagóg hazugságok lennének. Brüsszel már most egy védelmi uniós biztosi pozíció létrehozását tervezi, amely saját pénzügyi kerettel rendelkezne. Közös fegyvervásárlások zajlanak az EU keretében az Ukrajna háború folytatásának biztosítására.

Korčok a kamerák előtt nyíltan hazudott abban is, hogy az EU csak olyat kér számon a tagállamokon, amelyekbe az országok a csatlakozáskor rábólintottak. Akkor még sehol sem voltak a kötelező kvóták, az LMBTQ-jogokra vonatkozó jogállamisági feltételek, hogy csak két megosztó intézkedés említsünk. 

Megjegyezzük, hogy a feltételek között szerepelt a vétójog megőrzése is. Az uniós csatlakozás előtt pedig a belépés szorgalmazói még épp a V4-re hivatkozva biztosították a lakosságot arról, hogy a nagy tagállamok nem tudnak átnyúlni a fejük felett. Ma pedig azt látjuk, hogy épp a Korčok-féle Brüsszel-párti politikusok küzdenek a vétójog eltörléséért és rombolják a V4 egységét – sajnos részben sikeresen.

Korčok szerint az EU-tól kapott pénz feltételekhez kötött. Csakhogy, ahogy fentebb rávilágítottunk, ezeket a feltételeket önkényesen változtatták meg menet közben. Ráadásul az uniós forrásokat a tagállamok, főleg a közép-keleti tagállamok nem a nyugatiak jószándékából kapják, hanem azért cserébe, hogy az uniós csatlakozás után megnyitották piacaikat és számukra fájdalmas döntéseket is meghoztak. Emlékezzünk vissza, miért kellett felszámolni Szlovákiában a cukorgyártás döntő részét, vagy hogyan lehetetlenítették el a háztáji állattartást különböző intézkedésekkel.

Korčok arról beszélt, hogy Szlovákia szuverenitása azt jelenti, hogy ott tud lenni a döntéshozatalnál, ami erősen homályos megfogalmazás. Ha ugyanis abból indulunk ki, amit ő maga is állít, hogy a vétójogra nincs szükség, mert „90 százalékban már úgyis lemondtunk róla”, akkor lehet hogy Szlovákia fizikailag ott van a döntéshozatalnál, csak épp nem tartják tiszteletben követeléseit a nagy tagállamok.

Hab a tortán, hogy Korčok szerint nem az a gond, hogy Brüsszel az emberek érdekeivel és akaratával ellentétes döntéseket hoz meg, hanem hogy azt rosszul kommunikálja az ezt pártoló politikai tér. Ezzel lényegében elismeri, hogy a döntések nem az emberek elvárásaiból indulnak ki – ahogy egy demokráciában alapvető lenne -, hanem más indíttatásból, és csak utólag kellene meggyőzni az embereket arról, hogy amit nem akartak, arra szükségük van. Vérbeli globalista felfogás.

Panaszkodott arra is, hogy az EU iránti bizalom és érdeklődés hanyatlóban van. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy nem a kormányra kellene mutogatnia. 2019-ben ugyanis a progresszívok nyerték meg az EP-választást. Az, hogy az Brüsszel-ellenes hangulat fokozódott, az ő felelősségük – nem a jelenlegi kormányé.

Korčok szerint az emberek nem értik az EU-t, de ez nem Brüsszel, hanem a hazai politika hibája. Tegyük hozzá, hogy ez teljes képzavar – Korčok ezzel megint azt mondja, hogy Brüsszelben hozzák meg a döntéseket, a tagállamok kormányai pedig vállalják a felelősséget, hogy lenyomják ezeket a döntéseket az emberek torkán.

Végül, Ivan Korčok jelezte, hogy majd csak az EP-választások után jelenti be, milyen politikai jövőt szán magának. Tekintettel azonban arra, hogy a keddi sajtótájékoztatón felszólította a kormányt az EU jövőjére és működésére vonatkozó stratégia kidolgozására, gyanítható, hogy új belép a nagypolitikába.

Erre utal az is, hogy most igyekszik az államfőválasztási kampány során „B-tervként” emlegetett pártpolitikai lehetőséget hirtelen „A-tervként” tálalni.

Jelenleg a Demokrati és az SaS is tett – egyelőre csak a sajtón keresztül – ajánlatot Korčoknak. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az EP-választások után az ellenzéki oldalon átrendeződésre lehet majd számítani. A PS valószínűleg már nem tud tovább erősödni, ha pedig Korčok pártot alapít – aminek felépítésére lenne elég ideje a következő parlamenti választásokig – akkor a progresszívek valószínűleg sokat veszítenek jelenlegi pozíciójukból.

Körkép.sk