AKO-felmérés: Vezet a Smer. A Magyar Szövetséget megelőzte a háborúpárti Demokrati

Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík

Ha szeptemberben tartanának parlamenti választásokat, azt az AKO ügynökség szerint a Smer nyerné meg 22,8 százalékkal, de alig pár tizedszázalékkal maradna le a progresszív PS. A HLAS 15,1 százalékkal dobogós. A Magyar Szövetség továbbra is stagnál, de közben a háborúpárti, választáson leszereplő Naď–Heger-féle Demokrati is elhúzott mellette.

Érdekes adalék, hogy váratlanul felkerült az AKO ügynökség látóterébe a Most-Híd 2023. Ezt a pártot a Szövetségből kiugrott most-hidas, progresszívekkel ideológiai közösséget vállaló vegyespárti platformvezetés alakította, és Mikuláš Dzurinda Modrá Koalícia nevű pártjával indultak közös listán a 2023-as előrehozott választáson. Igen, azzal a Mikuláš Dzurindával, aki azt propagálta az amerikai háborús héják (például Hillary Clinton) oldalán, hogy Magyarország és Szlovákia orosz célpontok ellen vesse be légvédelmét Ukrajna területe felett, saját területéről – ezzel a háborúba sodródást kockáztatva.

A Most-Híd 2023 0,2 százalékot kapott az AKO-tól, potenciálja maximum 0,4 százalék az ügynökség szerint, így a köztudatba aligha fog visszatérni.

A Magyar Szövetség helyzete viszont csak relatíve jobb. A 3,7 százalékos eredmény arra volt elég, hogy a Most-Híd 2023-at meg tudja előzni. A párt mellett ugyanakkor elhúzott a Demokrati, a Jaroslav Naď és Eduard Heger vezette atlantista, szélsőségesen háborúpárti és magyarellenes felhanggal is rendelkező formáció.

A Demokrati váratlan felívelése, ha kérészéletű is, valószínűleg valós, és annak köszönhető, hogy bár a párt választási eredménye 2,9 százalékos volt, és a választók nem akarták a parlamentbe juttatni, a különböző átigazolásokon keresztül mégis mandátumot szerzett. A Slovensko mozgalomból kiugró Ľubomír Galko (néhai SaS-es) a Demokratihoz igazolt. Egyesek szerint az sem kizárt, hogy a progreszív retorikája miatt KDH-ból távozni kényszerünt Martina Holečková is a mélyatlantista pártban köt ki.

Ami a mandátumok megoszlását illeti, mivel az SNS nem jutna be a parlamentbe, a kormánypártok mandátumok híján lennének (72 képviselő). Bejutna viszont a Republika, és ha a HLAS (elméletben) képes lenne kormányra lépni a szélsőjobbal, akkor kényelmes, 82 fős kormányt tudnának alakítani. Erre azonban csak matematikai esély van, a jelenlegi HLAS túlságosan európai és liberális egy ilyen formáció támogatásához.

Más kérdés, ha a Republika kormányzásának veszélyét Fico arra használná (továbbra is csak elméletben), hogy indokot kreáljon a KDH-nak a Smer-HLAS kormány támogatására, vagy a velük való együttműködésre. A KDH az elmúlt időszakban több jelét is adta, hogy képes ilyen együttműködésre. A három pártnak együtt 85 mandátuma lenne.

A progresszív ellenzék oldalán ugyanaz a helyzet, mint a Smer oldalán: a HLAS nélkül továbbra is képtelenek lennének kormányt alakítani. Viszont nekik elég lenne a HLAS-t meggyőzni az együttműködésről, mert természetes partnerük, az SaS hozná a többséghez szükséges mandátumszámot. A PS-HLAS-SaS koalíciónak 84 mandátuma lenne. A progresszívok számára előnyösebb lenne ez a formáció, több közös van bennük a HLAS-szal, mint a KDH-val.

Körkép.sk