Gyimesi, Bugár, Fiala-Bútora és az SNS-es Farkašovský vitázott a készülő nyelvtörvényről a TA3 hírtelevízióban

A készülő, de rendkívül ködös hátterű nyelvtörvényről zajlott politikai vita a TA3 hírtelevízió Pozrime sa na to című műsorában. A meghívott vendégek Karol Farkašovský (SNS) palamenti képviselő, Gyimesi György, Tomáš Taraba miniszterelnök-helyettes tanácsadója (MSZ), Fiala-Bútora János jogász, emberi és kissebségi jogi szakértő, valamint Bugár Béla, a vegyespártiak (elvileg) visszavonult politikusa.

A műsor arra volt kihegyezve, hogy lehet-e majd beszélni magyarul Szlovákiában abban az esetben, ha az SNS által jelenleg előkészített tervezetet a parlament elfogadná.

Már az elején le kell szögeznünk, hogy nem nagyon tisztult a kép azzal kapcsolatban, pontosan min dolgoznak az SNS-es kulturális tárca jogalkotó műhelyében. Még Farkašovský is jobbára kitérő vagy általános válaszokat adott. A sorok között azért felsejlett, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő szigorítások ott voltak az eredeti szándékok között. Ugyanakkor a tervezet már módosult, csak senki nem tudja, hogyan.

A nyelvtörvényről: Bugár játszmája, Farkašovský tévedése, a szlovák államiság dilemmája

Az is kiderült, milyen kifogásokat emelt Gyimesi György a törvény kapcsán, mikor Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszternél járt épp ebben az ügyben.

Fiala-Bútora János: Az államnyelvet a többi nyelv rovására akarják megerősíteni

Fiala-Bútora a vita elején arra hívta fel a figyelmet, hogy ha megerősítik az államnyelv pozícióját, azt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának rovására tehetik csak meg.

„Ha azt írjuk elő, hogy bizonyos helyzetekben a szlovák nyelvet kell használni, akkor egyúttal megtiltjuk, hogy azokban a helyzetekben magyar, ruszin, roma, vagy más nyelvet használjanak”

mondta. Szerinte az államnyelv pozíciójának megerősítését törvénnyel nem lehet elérni, ahhoz más eszközökre van szükség, például az oktatáson keresztül.

Király Zsolt: Most akkor nyugdíjas vagy sem Bugár?

„Az államnyelvről szóló törvény mintha úgy akarná javítani a szlovák nyelv kulturális pozícióját, hogy korlátozza más nyelvek használatát, amivel viszont nem éri el a célját”

mondta. Felhívta a figyelmet, hogy már a jelenleg hatályos nyelvtörvény miatt is róttak ki bírságokat, és ezen bírságok kapcsán nemzetközi törvényszéki perek vannak folyamatban.

Később Farkošovský kijelentéseire reagálva felhívta a figyelmet, hogy

a törvénytervezet a szlovák nyelv használatát írná elő a magánérintkezésben is.

Hozzátette, örül, hogy a szlovák politikai vezetők a status quo változatlanul hagyása mellett foglaltak állást, de akkor felmerül a kérdés, mégis mire kell a mostani törvényjavaslat.

Farkašovský: Meg kell erősíteni a szlovák nyelv dominanciáját

Az SNS képviselője nagyon figyelt rá, hogy konkrétumokat ne áruljon el a törvényről. Arról beszélt, hogy a „nyelv a legértékesebb kincse minden nemzeti kultúrának”. Állítása szerint minden nemzetközi kötelezettségnek megfelel majd a tervezet, amelynek előkészítése már célegyenesben van.

Elmondása szerint az államnyelv feladata lenne „integrálni” az ország lakosságát függetlenül azok nemzetiségétől.

Farkašovský kijelentette, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek, a magyar házelnöknek és a magyar államfőnek is személyesen mondták el, hogy a nemzetiségi status quo nem fog változni.

Ugyanakkor kijelentette:

„Akarjuk vagy sem, az államnyelvnek dominánsnak kell lennie, de nem a nemzetiségi kisebbségek rovására.”

Bugár: a HLAS és a Smer úgysem szavazza meg

Bugár Béla (szemlátomást már csak árnyéka régi önmagának) azzal kezdte, hogy a törvénytervezet (legalábbis az, amit ő állítólag saját minisztériumi forrásaitól szerzett) arról árulkodik, „hogyan gondolkoznak azok, akik előkészítették” és ez visszatérés a „19. századba”.

Bár Bugár volt az, aki elsőként fújta fel a nyelvtörvényügyet, a vita egy pontján mégis azt mondta, hogy úgysem szavazná meg sem a HLAS, sem a Smer.

Gyimesi azt javasolta Šimkovičának, ne terjessze elő a javaslatot

Gyimesi György kijelentette, hogy egyelőre egy olyan probléma a vita tárgya, ami még nem létezik. Felhívta a figyelmet, hogy ő a kulturális minisztériumban egy teljesen más törvényjavaslatot látott, mint amiről Bugár Béla beszélt.

Elmondása szerint, az általa látott dokumentumban nem szerepelt olyan passzus, ami megtiltotta volna a magyar nyelv használatát a postán vagy a buszokon.

Elárulta azt is, hogy Šimkovičovánál tett látogatásakor elmondta a miniszter asszonynak, hogy az ő helyében ezt a törvényjavaslatot nem terjesztené be.

„Azt javasoltam neki, hogy ne nyisson nyilvánosan újabb frontot, mert felesleges. Biztosított róla, hogy azokról a pontokról, amelyek vitásak lehetnek, még egyeztetés lesz, de még nem egy befejezett javaslatról volt szó”

fogalmazott. Azt is elmondta, hogy a Magyar Szövetség vezetésével ebben az ügyben csak a megoldás módszerét illetően nem értettek egyet. 

Farkašovskýnak gondot jelent a magyarul vezetett iskolai dokumentáció

Az SNS képviselője szerint a magyar nyelv használata a hivatalos érintkezésben nem jelent problémát, de az ügyintézésnek egy szlovák nyelvű dokumentum vagy okirat kiadásával kell véget érnie.

Állítása szerint az iskolai dokumentációt nem lehet csak magyarul vezetni. Erre a kiszólásra Gyimesi és Fiala-Bútora is azonnal reagált.

Gyimesi elmondta, hogy erre a konkrét témakörre külön kitért a Šimkovičovával folytatott találkozón. Felhívta a figyelmet, hogy iskolai dokumentációból is többféle van, és vannak olyan részei, amelyeket rendeletből adódóan magyarul kell vezetni, ennek megváltoztatása pedig már a status quo felborítását jelentené. 

Elárulta, hogy a minisztérium panaszkodott, hogy a tanfelügyelők több helyen hiányolták a szlovák nyelvű dokumentációt (ott, ahol az kötelező lenne), Gyimesi ennek nem adott hitelt.

Most akkor lehetne-e majd beszélni magyarul a postán?

Bár a javaslat tartalmát továbbra is homály fedi, a korábbi információk alapján Fiala-Bútora felhívta a figyelmet, hogy az általa ismert változat nem engedné meg a magyar nyelv használatát a postán. Továbbá előírná, hogy minden feliratot le kellene cserélni úgy, hogy a szlovák nyelven írott része nagyobb betűtípussal szerepeljen. A magánszektort is beleértve.

Azt is kiemelte (Gyimesire reagálva), hogy a kulturális tárca az amerikanizmusokkal indokolja a törvényt, de erre a problémára eddig is voltak eszközei a minisztériumnak, mégsem avatkozott be egyszer sem.

Fiala-Bútora szerint törvénnyel nem lehet megoldani az amerikanizmusok problémáját.

Farkašovský még egy kicsit erőltette ezt a hivatkozási alapot, később azonban már jelezte, hogy a minisztérium megkapta Horony Ákos kisebbségügyi kormánybiztos javaslatait.

Megmutatkozott a szlovák nacionalizmus kicsinyes arca

Később ugyanakkor jelezte, hogy „fotói vannak” olyan utcanévtáblákról, amelyeken a magyar elnevezés szerepel fent, és csak utána a szlovák.

Megerősítette azt is, hogy jogi személyek 1000-10 000 euró közötti bírságot is kaphatnak (két felszólítást követően), ha nem tartják be a nyelvtörvény rendelkezéseit.

Ezen a ponton Fiala-Bútora fogást talált Farkašovskýn, kijelentette, hogy ha nincs betartva a törvény, akkor nem újat kell készíteni, hanem be kell tartatni a már meglévőt.

Felmerült a kérdés, hogy visszamenőleg is érvényesíteni kellene-e az új nyelvtörvény rendelkezéseit (kötelező szlovák nyelvű feliratok). Farkašovský állítása szerint a törvény visszamenőleg nem hatályos, csak az újonnan elhelyezett feliratokra vonatkozna.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: Facebook/TA3