A Postoj (KDH-hoz közeli) konzervatív hírportál készített terjedelmes cikket a Progresívne Slovensko belső működéséről. A cikk hat egykori párttag beszámolója alapján készült, és a párt hivatalos reakciója egyáltalán nem cáfolta a kemény kritikákat. A volt tagok elmondása szerint a párt egyáltalán nem demokratikus elvek szerint működik. Az alacsonyabb szintű pártstruktúrákat lekezelik, mellőzik. Az elnökség által megszabott főiránytól kicsit is eltérő véleményeket előbb éles személyeskedéssel, majd koholt vádakra épített kizárással „jutalmazzák”. A cikk alapján egy erősen ideológizált, elitista, szektás beütésű párt tárul a szemünk elé.
A kiinduló helyzet
A PS hivatalosan 2017-ben alakult, de a létrehozásának folyamata már 2016-ban elkezdődött. A 2019-es elnökválasztáson jelöltje, Zuzana Čaputová győzött, és ezzel a lendülettel a PS megnyerte az alig pár héttel később zajló EP-választást is. A 2020-as választást azonban elbukta, és egy ideig parlamenten kívülre szorult. A Matovič-kormányban zajló politikai machinációknak köszönhetően Tomáš Valášek képviselő kiugrott a Za ľudíból és a PS-hez igazolt, így a választói akarat ellenére a párt egy képviselőhöz jutott. A 2023-as választáson a második helyen végzett, ma pedig az ellenzék legerősebb pártja. A felmérések pedig az első helyre mérik.
Csakhogy már korábban is érte belső kritika a pártot. A PS elvesztette az előrehozott választást, nem sikerült legyőznie a Smert. Ráadásul nem tudott megállapodni a HLAS-szal sem, így a kormányalakítás is elúszott. Fanatikus, háború és genderpropaganda tekintetében kompromisszumra képtelen fellépése miatt Ivan Korčok elnökjelölt is elvesztette a 2024-es elnökválasztást. A PS pozíciója az EP-választáson is gyengült.
A pártnak nincs igazi pártstruktúrája, van az elnökség, és vannak a járási szervezetekhez hasonló „sejtjei”. Megyei struktúrája egyáltalán nincs. A tagság az elnökséggel elvileg a Workplace üzenetfalán keresztül tartja a kapcsolatot. Ebben sincs azonban köszönet…
Bár a sajtó Ivan Korčok pártba való igazolását úgy próbálta tálalni, hogy az nyitás a jobboldali-centrista szavazók felé, az, ahogy a PS saját kereszténydemokrata ellenzéki partnereit ekézi, nem teszi túl hitelessé ezt a nyitást. A Postoj cikke épp arra világít rá, miért lehetetlen pragmatista politikát és kompromisszumot várni a progresszívoktól.
Feszült, mérgező hangulat a párton belül
Pavlína Valovičová, a PS volt tagja a Postojnak azt nyilatkozta, hogy rendkívül feszült és toxikus atmoszféra uralkodik a párton belül, és a belső kommunikáció maximálisan kötött:
„Elég, ha egy kicsit is eltér a véleménye, és máris szélsőséges ellenfélnek tekintik az embert”
mondta.
Dávid Staruch, szintén volt párttag még keményebb kritikát fogalmazott meg. Ő azt nehezményezte a PS-nél, hogy az ideológiai elfogultság miatt teljesen kiszorult a pragamtizmus. Ráadásul a tagság és az elnökség között óriási szakadék tátong. A párt programjához a tagság hozzá sem szólhatott, azt sem tudták, ki dolgozta azt ki, sőt, a választási lista összeállításának szabályait is csak a felső kör ismerte.
Az összes megszólaltatott volt párttag felrótta a PS-nek, hogy centralizáltan működik, az elnökség figyelmen kívül hagyja a tagságot. Visszatérő téma volt a cikkben a Lucia Plaváková vezette nők csoportja, akik az „inkluzív nyelvezet” és a nemi kvóta bevezetésével voltak elfoglalva. Ha valaki szóvá tette, hogy talán mással kellene foglalkozni, azonnal gyűlöletkampányt indítottak az illető ellen.
Körkép-vélemény:
Az „inkluzív nyelvezet” a genderpropaganda egyik eleme. Ennek használata miatt például a nő- és férfinemben ragozott szlovák végződéseket is feltünteti a PS minden dokumentumában (többes szám esetében is!). A nemi kvóta bevezetése pedig azt jelentette, hogy a listán minden második helyet nők kapták meg.
A fentiek miatt sokan kritizálják a pártot amiatt, hogy az emberek valós problémái helyett ideológiai témákkal van elfoglalva, és a szakmaiságnak csak a látszatát próbálják fenntartani. Az elnökség nagyságrendekkel jobb anyagi helyzetben van, mint az átlagos választó, ezért képtelenek azonosulni az ő problémáikkal.
Az indulat pártja, nem a szakmaiságé
Jana Poláčiková az egyik alapítótagja volt a pártnak, ismeri a PS korábbi elnökét, Michal Trubant is. Ma már nem tagja a pártnak. Elmondása szerint azért vett részt az alapításban, mert tetszett neki az ország digitalizálásának elképzelése.
Csakhogy idővel a párt elfordult a legfontosabb témáktól (Poláčiková szerint ezek az adók, vállalkozások, oktatásügyi reform, regionális fejlesztés és a digitális transzformáció voltak).
„A programjuk ma már inkább baloldali, szinte marxista jellegű. Megdöbbentőnek tartom, hogy én, mint liberális, aki a rendszerváltás után a árutőzsde mechanizmusán dolgoztam, egy olyan párt alapításában vettem részt, amely elment balra és mindezt a woke ideológiával leplezte”
mondta.
Poláčiková ellenezte a nemi kvóták bevezetését is a pártban. Mikor ennek hangot adott, a fentebb említett Plaváková-csoport tagjai gyűlöletkampányt indítottak ellene. A helyzet odáig fajult, hogy még egy ártatlan kérdés is a párt „belső vitaszabályzatának megsértését” jelentette.
„Olyan hangulat uralkodott, hogy aki nincs velük, az ellenük van. Vannak ott olyan személyek, akiknek adott a helyük a pártban, bármi történjék. Lehet az ember bármilyen jó szakember, a párt nem fogja figyelembe venni. Ez egy kft.”
mondta. Poláčikovát később már olyanért is számon kérték az elnökség tagjai, hogy személyes profilján lájkolta egyik régi ismerősének képét. Az ismerőse ugyanis Matúš Vallo pozsonyi főpolgármester ellenzékéhez tartozott.
„A PS az indulat pártja, nem a szakmaiságé. Bármit akarnánk vele szakmai oldalról megtárgyalni, túlkiabálják, de megoldásuk nincs”
fogalmazott.
Saját demokratikus alapelveit sem tartja be
Michal Dolňan is a PS volt tagja. Azóta kizárták a pártból. A Postojnak nyilatkozva a fentiekhez hasonló tapasztalatokról számolt be. Ő arra is megpróbálta figyelmeztetni a párt elnökségét, hogy azzal, hogy Pozsonyban valaki LMBTQ-jogokról beszél, a régiókban nem lehet sikert elérni.
Dolňan kritikusan állt hozzá ahhoz, hogy a 2020-as elbukott választást követően Irena Bihariová lett a párt elnöke, aki teljesen balra vitte el a PS poitikáját. Dolňan ezért jelezte, hogy a következő tisztújításon indul a pártelnöki pozícióért.
Dolňan korábban is fogalmazott meg kritikákat, például helytelenítette, hogy a 2020-as választási kampány során a PS a szélsőjobboldali ĽSNS kampánygyűlését próbálta megzavarni (a pártot ezért anarchisták gyülekezetének látta a közvélemény). Szintén konfliktusba került Plaváková feminista csoportjával, méghozzá a nemi kvóta témája kapcsán.
„Megmutattam nekik, hogy az igazságszolgáltatásban több bírónő dolgozik, mint bíró, és több női közjegyző van, mint férfi. Ott már nem akarunk kvótákat, mert ott a férfiak vannak kevesebben? Vannak szakmák, ahol a férfiakból van több, vannak, ahol a nőkből. Nem erőszakolhatjuk meg a valóságot azzal, hogy parancsot adunk. (…) De ők csak a felügyelőbizottságokban, a parlamentben, az igazságszolgáltatásban akarnak nemi kvótát, ahol jól fizető állások vannak”
érvelt Dolňan. Végül ő ellene is lejáratókampány indult a párt berkeiben. Hirtelen előkerült két „tanú”, aki azt állította, hogy a párt politikája ellen foglalt állást, nőgyűlölő és ĽSNS-es. Anélkül, hogy Dolňan álláspontját meghallgatták volna, egyszerűen kizárták a pártból.
„Nem lehet liberális a párt, ha nincsenek demokratikus alapelvei. (…) Már az elején félreállítottak, hogy ne vehessek részt a tisztújító kongresszuson”
mondta.
Nincs helye a kritikának
Oľga Krištofíková története szintén hasonló. A párt felső köre a legkisebb kifogást, kritikát sem tűrte, még akkor sem, ha az építő jellegű volt.
„Idővel észrevettük, hogy bármilyen kritika, elnökséggel szembeni ellenvetés, visszaüt ránk. A kongresszuson (2023-ban) kritizáltuk, hogy nem átlátható a választási lista összeállítása. A pártért dolgozó régi tagok és a saját területükön sokat felmutató szakemberek helyére külsősöket ültettek. Ivan Štefunko (a párt alapító elnöke, ma parlamenti képviselő) erre azt válaszolta, hogy ezek ostobaságok, majd kétségbe vonta a párt regionális tagjainak munkáját”
emelte ki.
Krištofíková azt is kritizálta, hogy Ódor Lajos és Veronika Cifrová Ostrihoňová befutó helyet kaptak a párt EP-választási listáján. Különösen Ostrihoňová miatt volt kibukva.
„A Workplacen az EP-választás után közöltem, hogy jobb jelölteket kellett volna állítani az Ostrihoňová-félék helyett. És megkérdeztem, miért pont őt tették oda. Csakhogy mindenkiből, aki ezt felvetette, hülyét csináltak, vagy közellenségnek kiáltották ki. (…) Az az érzésem, hogy a pártban szocialista módszerek uralkodnak. Ott a családtagokat, haverokat részesítik előnyben, és nem tűrik a kritikát, ott nincs építő vita. A régi időket idézte az egész”
fogalmazott.
Mint egy szekta
Filip Vavrinčík pereskedett is a párttal rágalmazás miatt. Őt azért zárták ki, mert kritizálni merte az elnökséget, és mert függetlenként akart indulni a helyhatósági választáson (próbált ő a PS színeiben, csak elszabotálták).
„Az az érzésem, hogy ez már szektává nőtte ki magát, ahol amit a pártelnök mond, a többiek csak elismétlik. Ha egy koalíciós párt jót akar tenni, ők azt akkor is kritizálni fogják azzal, hogy felesleges pénzkidobást emlegetnek. Azért csinálják, hogy a sajtóban jól mutassanak. Ahelyett, hogy a kritikát szakmai szinten tartanák, mindent kritizálnak. Ezt a pártot nem ezért alapították”
mondta.
Vladimír Kunst is élesen kritizálta volt pártját. Elmondása szerint a tagság egy órával a hivatalos bejelentés előtt értesült arról, hogy Ivan Korčok csatlakozott a párthoz. Többen meg is jegyezték epésen, hogy a Denník N a párt üzenőfala, mert onnan értesülnek az elnökség döntéseiről.
Akit érdekel a teljes cikk, ide kattintva elolvashatja a teljes beszámolókat.
Körkép.sk
Nyitókép forrása:
Megosztás:
Címkék: Michal Šimečka párt politika progresszív ps
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
norbi
2025. febr. 14. 18:36Valamikor ezt bolsevizmusnak hívták ha jól emlékszem...
Dodo
2025. febr. 15. 16:00A diktatura csiraja.
A kommenteket lezártuk.