A szlovák oktatási rendszer hosszú ideje küzd az alulfinanszírozottsággal, az elavult infrastruktúrával és a nemzetközi teszteken elért gyenge tanulói eredményekkel. Az oktatási minisztérium legutóbbi elemzése több problémát is feltárt az iskolák finanszírozási rendszerében – derül ki a Štandard.sk cikkéből.

 

A minisztérium szerint az egyik fő kihívás a kis létszámú általános iskolák magas száma, amelyek jelentős terhet rónak a költségvetésre, miközben nem nyújtanak megfelelő minőségű oktatást. Fenntartásuk évente mintegy százmillió eurót igényel kompenzációs támogatások révén.

 

Ezért jelenleg is folynak a tárgyalások az általános iskolai hálózat módosításáról, amelyet a Tomáš Drucker oktatási miniszter által bemutatott költségfelülvizsgálat indokolt. A cél az anyagi források hatékonyabb felhasználása.

 

Gyenge tanulói teljesítmény a kis iskolákban

 

Szlovákiában jelenleg körülbelül 464 olyan iskola működik, amelyekbe kevesebb mint 50 tanuló jár, ami az összes általános iskola 23%-át teszi ki. Ezeket az intézményeket azonban csak a tanulók 2,5%-a látogatja.

 

További több mint 600 oktatási intézmény nem teljesíti a törvény által előírt minimális tanulói létszámot. Sok ilyen iskola olyan helyen található, ahol a közelben más iskolák szabad kapacitással rendelkeznek.

 

Bár a kisebb iskolák biztosítják a vidéki területeken az oktatáshoz való hozzáférést, fenntartásuk jelentősen drágább. Az oktatási minisztérium jelentése szerint ezekben az intézményekben a tanulók rosszabb eredményeket érnek el, különösen matematikából és szlovák nyelvből.

 

Ezek az iskolák emellett szakmai és személyi korlátokkal is küzdenek, hiszen a kisebb pedagógusi létszám miatt az oktatás színvonala is alacsonyabb lehet.

 

2016 óta körülbelül 90 általános iskolát zártak be, legtöbbet a Eperjesi kerületben. Számos bezárt iskola nemzetiségi iskola volt, vagy rendkívül alacsony tanulói létszámmal működött. A kiadások elemzése szerint azonban további racionalizálásra is lehetőség van.

 

„Az Eurostat demográfiai előrejelzései szerint a 6 és 15 év közötti gyermekek száma 2024-ben tetőzik, majd stabilizálódik. Ez a tendencia lehetőséget ad az iskolahálózat további optimalizálására, például a kisebb iskolák nagyobbakkal való összevonására, miközben biztosítani kell az oktatás elérhetőségét és minőségét”

 

– áll a minisztérium közleményében.

 

Az önkormányzatok egyelőre ellenzik az optimalizációt

 

Az általunk megkérdezett városok azonban nem kívánnak részt venni az iskolahálózat átalakításában, mert nem látják annak szükségességét.

 

„Nem tervezünk iskolabezárást. Számunkra az a legfontosabb, hogy minden gyermek megfelelő körülmények között tanulhasson, miközben figyelembe vesszük a költségvetési kereteket is. Folyamatosan egyeztetünk az állami hatóságokkal, és bízunk benne, hogy az illetékes szervek megfelelő támogatást nyújtanak az önkormányzatoknak”

 

– nyilatkozta a Štandard számára dr. Ivicze Zita, Dunaszerdahely városi hivatalának sajtóosztályáról.

 

Hasonló álláspontot képvisel Komárom is. Bajkai János, a városi hivatal oktatási, kulturális és sportosztályának vezetője szerint a város nem tervezi az iskolahálózat optimalizálását.

 

A kevés tanulóval működő iskolák bezárása, különösen a magyar ajkú önkormányzatok esetében, már korábban is vitás kérdés volt. A helyi vezetők azt hangsúlyozták, hogy nem csupán gazdasági, hanem kulturális és társadalmi tényezőket is figyelembe kell venni. Attól tartanak, hogy az ilyen iskolák bezárása csökkentené a magyar nyelvű oktatáshoz való hozzáférést, és hozzájárulhatna a magyar kultúra és identitás hanyatlásához a régióban.

 

Trencsén sem vesz részt az optimalizációban. Erika Ságová, a városháza szóvivője megerősítette, hogy Trencsén fenntartásában nincs olyan kis iskola, amelyet be kellene zárni.

 

Ezzel szemben vannak olyan települések, ahol épp a kapacitáshiány okoz problémákat:

 

„Ružinov az egyik legnagyobb városrész, ahol a demográfiai változások miatt növelni kell az oktatási intézmények kapacitását”

 

– magyarázta Tatiana Tóthová, a pozsonyi Ružinov városrész kommunikációs osztályának vezetője.

 

Körkép-vélemény:

Fontos kiemelni, hogy a kisiskolák teljesítményének kritikája csak egy politikai narratíva, amellyel az iskolai hálózat leépítését akarják indokolni a közvélemény előtt. A minisztérium százmilliókat akar megspórolni az összevonások által, mert óriási a nyomás a kormányon, hogy idén és jövőre összesen 4,5 milliárd euró értékben konszolidálja a költségvetést. Az sem mellékes, hogy az alapiskolai hálózat „racionalizálása” leginkább a magyar iskolákat sújtaná, azok regionális és demográfiai sajátosságai miatt. Azt is érdemes kiemelni, hogy Tomáš Drucker (HLAS) miniszter egyik tanácsadója – aki részt vesz a racionalizáció tervezésében – az egykori most-hidas alelnök, Ravasz Ábel.

 

Körkép.sk, Standard.sk

Nyitókép forrása: canva

Megosztás:
Címkék: iskolahálózat iskolaösszevonás oktatásügy Oktatásügyi Minisztérium Ravasz Ábel Tomáš Drucker
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!