Danko berágott, módosítaná a választási rendszert, csökkentené a preferenciaszavazatok súlyát

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által a parlament márciusi ülésére benyújtott választási módosítások sorsa bizonytalan. A kormánypárti politikusok előzetes nyilatkozatai sem kedveznek Danko javaslatának. Ráadásul a koalíció a többség határán billeg, így kérdéses, hogy épp egy ilyen témában akarnák-e tesztelni a koalíció ingatag többségét.

A jelenlegi választási rendszer szerint egy képviselőjelölt a preferenciaszavazatok alapján juthat be a parlamentbe, feltéve, hogy a rá leadott karikák száma eléri a pártjára leadott érvényes szavazatok számának legalább három százalékát.

Az SNS képviselői, élükön Andrej Dankóval, azt javasolják, hogy ezt a határt emeljék hét százalékra, amivel szerintük „a parlament összetételében nagyobb mértékben érvényesülne a választók többségének akarata”.

Az SNS erre fizetett rá

A preferenciaszavazatok rendszerének módosítását Andrej Danko személyes tapasztalatai motiválták. A legutóbbi választásokon az SNS listájáróól egyedül ő került be a parlamentbe tényleges SNS-es tagként, mivel a többi bejutó jelölt a preferenciás szavazatokkal került be – és ők nem voltak a párt tagjai.

Danko mostani javaslata annyiban sántít, hogy ha a 7 százalékos szabály már 2023-ban érvényben lett volna, Danko akkor sem oldotta volna meg a saját pártja problémáját.

Az SNS-frakciót szétverő Rudolf Huliak a 150. helyről a harmadikra lépett elő, miután majdnem 59 ezer szavazatot kapott. Martina Šimkovičová a 12. helyen indult és a negyediken végzett, Filip Kuffa a 20-ról a hetedikre ugrott, Peter Kotlár pedig a 9. helyet szerezte meg mindössze 13 ezer preferenciás szavazattal. Pavel Ľupták a 140. helyről a 10-re került, szintén közel 8%-os támogatással.

A preferenciás szavazatok rendszere 1989 óta folyamatosan működik, azóta azonban többször módosult: 2002 előtt a bejutáshoz 10%-ot kellett szerezni, 2006 óta ez 3%-ra csökkent.

Danko most szigorúbb ellenőrzést szeretne az új képviselők felett. „A képviselőknek tiszteletben kell tartaniuk azt a pártot, amelyik bejuttatta őket a parlamentbe. Ez a sok kavarodás a preferenciás szavazatok körül csak gyengíti a politikai pártok rendszerét” – nyilatkozta.

A kormánykoalíció óvatos nemmel válaszolt

A javaslatnak a koalícióban nincs egyértelmű támogatása, pontosabban, udvarias, jól becsomagolt „nem”-et mondtak Danko partnerei. A nyilatkozatok óvatosak, de csak azért, mert nem akarják tovább élezni a belső feszültségeket. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter szerint ez nem a helyes irány, és egy átfogóbb választási reformot tart szükségesnek. Robert Kaliňák védelmi miniszter pedig „érdekes” ötletnek nevezte, de további vitát javasolt.

Az ellenzék hevesen ellenzi a módosítást. Ondrej Dostál, az SaS képviselője szerint ez csak Danko személyes traumáinak kezelésére szolgál. A KDH alelnöke, Viliam Karas szerint pedig inkább a helyi képviselők szerepét kellene erősíteni, nem pedig a pártstruktúrát.

Egyre többször kerül elő a téma

A választási rendszer átalakítása az utóbbi években egyre gyakoribb téma a parlamentben, ám nincs konszenzus arról, hogy milyen legyen az új rendszer. A HLAS, valamint kimondatlanul a Smer és a KDH hajlik afelé, hogy a Magyarországon is alkalmazott vegyes választási rendszert alkalmazzák.

A jelenlegi egy választókörzetes berendezkedés ugyanis Pozsonyt hozza helyzetbe, míg a keleti régiók alulreprezentáltak a parlamentben. Pozsony a lakosságához mérten messze felülreprezentált, és ez főleg a régiókban szavazóbázissal rendelkező pártoknak szúrja a szemét – megjegyezzük, teljesen jogosan.

Az érem másik oldala, hogy sokan azért tartják rendkívül rossz ötletnek a vegyes választási rendszer bevezetését, mert azzal kétpólusúvá válna a szlovák politikai spektrum: lenne a Smer és a PS, a kisebb pártok súlya pedig rendkívül lecsökkenne. Ez persze nem teljesen igaz, bár vannak olyan forgatókönyvek, amelyek ezt alátámasztják. Annyi biztos, hogy a Magyar Szövetség és a KDH profitálna egy ilyen választási reformból.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík