Államkarcsúsítás: Fico belengette a településösszevonást és a megyerendszer átalakítását

Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerdán világossá tette: a kormány nem tervez változtatni az ingatlanadón, annak emeléséről a települések maguk dönthetnek. A pénzügyi tárcánál tartott látogatás során Fico leszögezte, hogy az ingatlanadó teljes egészében az önkormányzatok bevételét képezi, ezért nem hajlandó a nevükben „idegen kézzel tüzet fogni”. Mi azért hozzátesszük, hogy a kormány viszont áttételesen nyomást tud gyakorolni a településekre, hogy adót emeljenek – a növekvő kiadásokat így nem a központi államkasszából kell kifizetni.

„Nem lennék normális, ha ezt megtenném” – fogalmazott Fico, utalva a korábbi sajtóértesülésekre, melyek szerint a kormány a befektetési célú ingatlanokra vonatkozó adó növelését fontolgatja. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický ezzel szemben korábban jelezte: olyan lépéseket terveznek, amelyek révén az önkormányzatok ne szoruljanak állami támogatásra.

Politikai konszenzust kér az állami karcsúsításhoz

Fico ugyanakkor jelezte, hogy a költségvetési konszolidációt nem kizárólag kormányzati döntésekkel kívánja végrehajtani, hanem ehhez ellenzéki támogatást is szeretne. Példaként említette a közigazgatásban dolgozók számának csökkentését, amelyhez – szerinte – pártok közötti széleskörű egyezségre lenne szükség.

A kormányfő konkrét javaslatokat is tett: háromra csökkentené a megyék számát a jelenlegi nyolcról, és radikálisan átszervezné a helyi önkormányzati struktúrát is. Elképzelése szerint a jelenlegi 2700 önkormányzatból 500 maradna meg, miközben a települések polgármestereit megtartanák, de javadalmazás nélkül.

Ez lényegében a municipalizáció, ami már évek óta téma, de eddig nem nagyon volt hozzá képviselői akarat. Az elgondolás lényege, hogy a települések önkormányzatait összevonják, így nem 2700 polgármestert kell megfizetnie az adófizetőknek, hanem kevesebbet. Persze, az intézkedésnek vannak hátulütői, képviseleti és forráselosztási problémák merülhetnek fel, nem beszélve a magyarlakta települések jóval bonyolultabb helyzetéről.

Parlamenti reformjavaslat: 7 százalékos bejutási küszöb és kevesebb képviselő

A választási rendszer reformja is napirendre került: Fico azt javasolja, hogy az országos parlamentbe jutáshoz szükséges szavazati arányt 7 százalékra emeljék. Csak azok a pártok részesülhetnének állami támogatásban, amelyek elérik ezt a küszöböt. Emellett felvetette a képviselők számának csökkentését is, 150-ről 100 főre.

„Készen állunk a választási rendszer szabványosítására” – hangsúlyozta a kormányfő, aki azonban azt is világossá tette: ezekhez az átalakításokhoz is társadalmi és politikai egyetértést keres.

Ugyanakkor az összes fent szereplő javaslathoz nem csak a koalíciós partnerek, de az ellenzék támogatását is kéri. Ennek két célja van. Az egyik, hogy a nyilvánvalóan népszerűtlen vagy könnyen negatívként beállítható intézkedéseket az ellenzék ne akarja és ne tudja felhasználni saját politikai tőkéjének növelésére. Tapasztalat már van. Egyetlen ellenzéki párt sem kifogásolja, hogy a Fico-kormány jelentősen növelni akarja a védelmi kiadásokat, ezzel (legalábbis egyelőre) nem támadják a kormánypártokat.

A másik cél – és valószínűleg ez a hangsúlyos – Fico alibit keres a meg nem valósult reformok elmaradásához. Az alibi pedig az lesz, hogy ő nagyon szerette volna megvalósítani, de az ellenzék nem állt kötélnek. Fico sokat nem tévedett, az ellenzék gyorsan a tudtára adta, hogy ne számítson a támogatásukra.

Progresívne Slovensko: „Fico csak kifogásokat keres”

A legerősebb ellenzéki párt, a Progresívne Slovensko elutasította a kormányfő felhívását. Michal Šimečka pártelnök szerint Fico immár tizennegyedik éve tölt be miniszterelnöki tisztséget, és korábbi kormányzása alatt – különösen 2012 és 2016 között, amikor egyedül kormányzott – bőven lett volna lehetősége a közszféra átszervezésére.

„Akkor mindent megtehetett volna, most meg az ellenzékre mutogat. Ez azt mutatja, hogy nincs valódi elképzelésük a jövőről” – mondta Šimečka.

Fico nem enged a 13. nyugdíjból, helyette progresszív adót emleget

Fico visszautasította a Munkáltatói Szövetség javaslatait is, amelyek a 13. nyugdíj, az ingyenes diák- és nyugdíjasvasutak, valamint az iskolai ingyenebédek eltörlését javasolták. Ezek szerinte maximum 40 millió eurós kiadásokat jelentenek, miközben a költségvetésnek milliárdokra van szüksége.

Ehelyett a progresszív adózást javasolja: nagyobb adóterhet vetne ki a magas jövedelmű magánszemélyekre, valamint a vállalkozásokra is. „Nézzük meg a lehetőségét annak, hogy a gazdagabbak nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közterhekhez” – mondta.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík