Miközben az Egyesült Államok több szövetségi állama pereli a Pfizer gyógyszergyártót a COVID-19 elleni vakcina állítólag félrevezető marketingje miatt, az Európai Unió továbbra is védi a gyógyszergyártókat a jogi felelősségre vonás elől – még súlyos átláthatósági problémák ellenére is.
Az USA-ban perekkel próbálják megállapítani a felelősséget
Kansas állam 2024 júniusában nyújtott be keresetet a Pfizer ellen, azzal vádolva a vállalatot, hogy megtévesztette a nyilvánosságot vakcinája biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatban, különösen a terhes nőkre és a szívgyulladás kockázatára vonatkozóan. A per szerint a Pfizer elhallgatott olyan belső adatokat, amelyek szerint a vakcina nem volt teljesen kockázatmentes.
A texasi főügyész már 2023-ban hasonló keresetet indított, amelyet egy szövetségi bíró ugyan elutasított a Pfizernek adott jogi mentességre (PREP Act) hivatkozva, ám Kansas ügyében egy másik bíró úgy döntött, hogy a per folytatódhat állami szinten, mert a fogyasztóvédelmi jogsértések kivételt képeznek a mentesség alól. Ez új jogi utat nyitott a Pfizer ellen, amelyet más államok is követhetnek.
Az EU és az átláthatóság hiánya
Ezzel szemben az Európai Unióban a Pfizer elleni jogi fellépésre nincs valódi lehetőség. Az EU a világjárvány kitörésekor jogi mentességet biztosított a vakcinagyártóknak, azzal az indokkal, hogy a gyors oltásbeszerzés közérdek. A felelősség így az egyes tagállamokat terheli – tehát ha egy állampolgár kártérítést kap, azt saját országa adófizetőinek pénzéből fizetik ki.
Az Európai Bizottság és különösen Ursula von der Leyen bizottsági elnök komoly bírálatok kereszttüzébe került, miután elutasították az újságírók kérését a Pfizer vezérigazgatójával folytatott SMS-kommunikáció nyilvánosságra hozataláról. Ezek az üzenetek a több mint 35 milliárd eurós vakcinabeszerzési szerződések körüli titkos tárgyalások részét képezhették.
Az Európai Bíróság döntése szerint a Bizottság ezzel megsértette az uniós jogot, mivel sem hitelesen nem igazolta, hogy keresett volna ilyen üzeneteket, sem érdemi magyarázatot nem adott eljárására. Ennek ellenére sem a Bizottság, sem az Európai Parlament nem mutatott valódi érdeklődést az ügy kivizsgálása iránt – a „Pfizergate”-ként emlegetett botrány napirendre vételét elutasították, elsősorban politikai indokokkal.
Más szavakkal összefoglalva: Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság az átláthatóság teljes hiánya mellett túlárazott vakcinákat vásárolt a tagállamok adófizetőinek pénzügyi és egészségügyi terhére olyan feltételekkel, ami a tagállamoknak rossz, de a Pfizernek előnyös. De a Bizottság még azt is megakadályozza, hogy a tagállamok és az európai polgárok jogorvoslattal éljenek sérelmeik miatt, vagyis a Pfizer semmilyen felelősséget nem vállal, és ezt a felelősséget a Bizottság védelme miatt ki sem lehet kényszeríteni jogi úton. Ugyanez a Bizottság közben átláthatóságról és jogállamiságról papol az őt kritizáló tagállamok kapcsán…
Pfizer múltja: óriási bírságok, ismétlődő problémák
A Pfizer nem először kerül a hatóságok célkeresztjébe: az elmúlt két évtizedben milliárdos nagyságrendű büntetéseket kapott többek között tiltott gyógyszerreklám, piaci visszaélések és etikátlan gyakorlatok miatt. 2009-ben rekordösszegű, 2,3 milliárd dolláros büntetést szabtak ki rá az USA-ban. Azóta is több alkalommal kellett súlyos összegeket fizetnie peren kívüli egyezségek keretében, például a Zantac, Chantix és Prempro nevű szerekhez kötődő ügyekben.
Miért hallgat Európa?
Szakértők szerint az EU-ban tapasztalható hallgatás mögött nemcsak jogi, hanem politikai és gazdasági érdekek is állnak. A Pfizer nemcsak piacvezető gyógyszergyártó, de jelentős befolyással bír a globális egészségügyi rendszerekben. A bizottsági elnök és a vállalat vezérigazgatója közti közvetlen kapcsolatok pedig kérdéseket vetnek fel a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságáról.
Ahogy arra a Štandard.sk konzervatív hírportál hasábjain Jozef Onačilla kommentárjában rámutat, Dana Jelínková Dudzíková szlovák bírónő szerint a Pfizer esetében nemcsak versenyjogi kérdéseket kellene vizsgálni, hanem azt is, hogy valóban indokolt volt-e a versenytársak kizárása a közbeszerzési folyamatból. Rámutatott: még rendkívüli helyzetekben is lehetséges lett volna elektronikus úton lebonyolítani egy átlátható eljárást.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Federico Gambarini/DPA via AP, Pool
Megosztás:
Címkék: covid-19 európai unió gyógyszeripar jogi eljárások közbeszerzés Pfizer transzparencia Ursula von der Leyen USA vakcinák
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
