Politikai feszültségek és értékkonfliktusok jellemezték a V politike című vitaműsor vasárnapi adását, ahol Andrej Danko (SNS) és Martin Dubéci (PS) csaptak össze aktuálpolitikai témákban. A beszélgetés középpontjában a kormánykoalíció működése, a külpolitikai irányvonal, az alkotmánymódosítás, valamint a védelmi kiadások álltak.
Kettős játék vagy diplomáciai taktika?
A műsor elején a felek a parlament nemrég elfogadott határozatáról vitáztak, amely szerint Szlovákia kormánya csak akkor támogathatja az Oroszország elleni uniós szankciókat, ha azok nem károsítják a hazai gazdaságot. A határozat nem jár jogi kötelezettséggel, mindazonáltal a Brüsszel ötleteit eddig rendre megszavazó Robert Fico kétarcú politikáját eléggé megnehezíti. Ennek oka, hogy a határozattal kapott egy politikai kifogást arra, miért ne szavazza meg az uniós szankciókat, amelyeket azonban valószínűleg végül megszavaz majd.
Danko ki is mondta, hogy Robert Fico miniszterelnök tapasztalt politikus, aki ezzel a határozattal tárgyalási pozíciót kapott Brüsszellel szemben. Dubéci viszont úgy véli, Fico itthon mást mond, mint Brüsszelben, és ezzel a kettős beszéddel csak saját politikai pozícióját erősíti. A két politikus fenti két állítása nem zárja ki egymást – csak a Smer képmutató politikájára hívja fel a figyelmet.
Koalíció vagy káosz?
Danko elismerte, hogy sokszor nem ért egyet a kormánnyal, de úgy látja, a jelenlegi kormány a „kisebbik rossz” az ellenzék alternatívájával összevetve. Ugyanakkor bírálta a közvélemény-kutatások szerinte manipulált eredményeit, és ismét javasolta azok szabályozását. Elmondása szerint a transzakciós adó módosítása az ő érdeme, még akkor is, ha Fico sokáig ellenezte azt.
Dubéci szerint a valódi probléma a koalíció belső harcaiból fakadó kormányzati káosz. Szerinte nem a közvélemény-kutatások, hanem a kormány működésképtelensége az oka „a szélsőjobboldali pártok” erősödésének.
Körkép-vélemény:
Dubéci nyilván azt nehezményezi, hogy az elmúlt hetekben két olyan párt is a 10 százalékos támogatottság közelébe került, amelyet a mainstream pártok igyekeztek elszigetelésben tartani. Az egyik a szélsőjobboldali Republika, a másik pedig a centrista-populista, Igor Matovič-féle Slovensko. A Focus legutóbbi felmérésében az előbbi 9,7 százalékot, az utóbbi 8,5 százalékot kapott. Ha ez a trend folytatódik, az jelentősen be fogja szűkíteni a progresszívok mozgásterét a következő kormányalakításnál.
Alkotmánymódosítás: értékvita vagy uniós konfliktus?
A tervezett alkotmánymódosítás is heves vitát váltott ki a felek között. Danko szerint a változtatás azt szolgálja, hogy visszaállítsa a hagyományos családfogalmat, és egyértelművé tegye, hogy „nem létezik 70 nem, csak apa és anya”.
Dubéci viszont arra figyelmeztetett, hogy az alkotmánymódosítás nem old meg valós problémákat, és az uniós joggal való szembeállítása Szlovákia EU-s jövőjét is veszélyezteti. A PS képviselője hangsúlyozta, hogy a jövőben is nyitott a konstruktív párbeszédre konzervatív pártokkal, de fontosnak tartja, hogy a politika ne a megosztásra, hanem az ország előremozdítására irányuljon.
Danko ezzel szemben azzal vádolta a Progresszív Szlovákiát, hogy külföldi érdekeket szolgálnak, és kritikával illette a brüsszeli politikát, mondván, ők nem hajlandók „aláírni mindent, amit Macron vagy Ursula von der Leyen diktál”.
Körkép-vélemény:
Fontos részlet, hogy az alkotmánymódosítás támogatása mellett döntött ezen a héten a KDH is, vagyis az ellenzék egységének valódi értékéről is lehullt a lepel. Dubéci narratívája egyszerű politikai ferdítés, a PS-nek valójában az a problémája, hogy az alkotmánymódosítás a PS legfontosabb ideológiai célkitűzéseit lehetetlenítheti el, mint az LMBTQ-jogok kiszélesítése és a tagállami hatáskörök leépítése.
Államfői évértékelés és pártok egyesítése
A beszélgetés során Danko kritikával illette Peter Pellegrini államfő első elnöki évét, mondván, több eredményét csak karizmájának és „mosolyának” köszönheti. Dubéci szerint viszont az elnök gyakran a kormány oldalára áll, még a súlyos vádakat felvető ügyekben is, például az állítólagos államcsínykísérlet kapcsán.
Danko emellett kiállt Fico azon ötlete mellett, hogy újra kell gondolni a politikai rendszer stabilitását, például pártok egyesítésével és a választási szabályok módosításával. Szerinte túl sok kis párt gyengíti az állam irányíthatóságát.
Vita a védelmi kiadásokról
A legélesebb ellentét talán a védelmi költségvetés bővítéséről alakult ki. Danko szerint nincs helye a hadikiadások növelésének, és az erről rendezendő elnöki kerekasztalon is határozottan tiltakozni fog.
A PS részéről Dubéci jelezte, hogy a védelmi kiadások növelésének arányos és fokozatos módját támogatják, akár tízéves távlatban. Kiemelte, hogy az állami kiadások ilyen mértékű újraelosztását felelősen kell tervezni, nem kampányeszközként használni.
Körkép-vélemény:
Itt azt érdemes tudni, hogy a megszorítások időszakában kellene Szlovákiának a GDP 3,5-5 százalékát védelemre költeni. Magyarul, miközben a lakosságot megsarcolja a mindenkori kormány, addig a fegyvergyárak zsebét fogják kitömni, illetve Ukrajnáét. Azt ugyanis az EU és a NATO is jelezte, hogy a védelmi kiadások növelésébe beleszámolják az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat is. Gondoljunk bele: védelmi kiadásnövelést jelent-e önmagában az, ha Szlovákia átadja 31 tankját Ukrajnának? Nem, de ettől még bele fog számítani. Ez azt is jelenti, hogy ha egy kormányzat nem akar további terheket róni a választókra, akik ezt nyilván el fogják verni rajta a következő választásokkor, akkor fegyvereket ad át Ukrajnának, mert az azonnal beszámítódik a védelmi kiadásnövelésbe – és majd később, fokozatosan új fegyvereket vásárol.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, kollázs: körkép.sk
Megosztás:
Címkék: alkotmánymódosítás belpolitika ellenzék EU politika koalíció pellegrini ps Robert Fico SNS szlovák politika transzparencia védelmi kiadások
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
