Szlovákiában 2025 júniusában látott napvilágot a „Revízia výdavkov na základné a stredné školy” (A közoktatási kiadások felülvizsgálata) című dokumentum, amely átfogó javaslatokat tartalmaz az oktatási rendszer hatékonyabb működtetésére. A jelentés, amelyet az „Árért értéket” (ÚHP) készített, szerint az alap- és középfokú oktatási intézmények jelenlegi finanszírozása nemcsak igazságtalan és átláthatatlan, hanem a színvonal emelésére sem alkalmas. A dokumentum 8 megtakarítást eredményező és 15 szerkezeti jellegű intézkedést javasol, melyek alkalmazása esetén akár 133 millió eurót lehetne megtakarítani évente.
Célkeresztben a kisiskolák – nem csak a magyarok
Már az elején szögezzük, hogy ez a racionalizációs javaslat leginkább a szlovák és magyar iskolákat érinti, bár az ÚHP szakértői viszonylag objektíven álltak a munkához. Például a nem magyar kisebbségi iskolákat teljesen kihagyták az iskolaösszevonás modelljéből, mert elismerték, hogy ott az adott nyelven folyó oktatás elérésnek biztosítása felülírja a takarékoskodási szempontokat.
Sajnos a magyar iskolák esetében már nem ez a helyzet, az ÚHP által megfogalmazott némelyike hátrányosan érintené a magyar kisiskolákat. Például azzal érvelnek, hogy a kisiskolák fenntartása drága, miközben a hatékonyságuk és az oktatás színvonala többségében gyengébb. A jelentés szerint az iskolák negyede 50 fő alatti kisiskola.
Diákok áthelyezése – hol húzódjon a határ?
A jelentés a diákok nagyobb általános iskolákba való áthelyezését javasolja. Azonban hangsúlyozza, hogy a konkrét iskolák szintjén történő megoldásoknak egyedileg kell megszületniük, az iskola fenntartóinak megállapodása alapján. (Ez a politika nyelvén azt jelenti, hogy a politikai felelősséget és vitát átterhelik a fenntartók szintjére – a szerk.)
Az is érdekes, hogy az összevonásokat a 9-osztályos (teljes szervezettségű) iskolák esetében 150 fő alatti intézmények esetében valósítsák meg. Az 1-4-es (nem teljes szervezettségű) iskolák esetén a határ 50 fő. Az összevonásra akkor kerülhetne sor az ÚHP javaslata alapján, ha 6 kilométeren belül van másik, azonos tannyelvű alapiskola, ahova a diákok áthelyezhetők. Ettől az intézkedéstől évi 10 millió eurós megtakarítást várnak el a jelentés szerzői.
Egyházi- és magániskolák
Cikkünk későbbi részében még lesz szó a magán- és egyházi iskolákról. Elöljáróban annyit, hogy a kormány szakértői szerint a magán- és egyházi iskolák állami támogatása azért nem jogos, mert eredetileg a támogatások arra irányultak, hogy olyan régiókban is legyen elérhető az oktatás a diákok számára, ahol korábban nem volt iskola.
Ezzel szemben ma a nagyvárosokban lévő magán- és egyházi iskolák is részesülnek ebben a támogatásban, miközben ők hozzájárulást is kérhetnek a diákoktól, ráadásul lazább elszámolási kötelezettségeik vannak az állam felé. Hogy ez mennyire jogos vagy sem, arra kicsit később visszatérünk.
A megtakarítások jelentős részét az ÚHP az alábbi megoldásokkal érné el:
- A bérnormatíva szétválasztása pedagógusokra és nem pedagógusokra (15–40 millió euró),
- A kisiskolák tanulóinak nagyobb intézményekbe való áthelyezése (10 millió euró),
- A nem állami iskolák (magán- és egyházi) finanszírozásának korlátozása, ha nem felelnek meg a közszolgálati elvárásoknak (akár 26 millió euró),
- A mozgásos tevékenységekre és iskolai kirándulásokra adott támogatások átgondolása (5,5–23 millió euró).
- Érdekes, hogy a jelentés kifogásolja, hogy a vegyes iskolák (pl. szlovák és magyar oktatási intézmények) magasabb támogatást kapnak a fűtésre, mint a tisztán magyar vagy tisztán szlovák nyelvű iskolák. Ezt a megkülönböztetést az ÚHP eltörölné.
A jelentés szerint a kisiskolák – főként a kelet- és közép-szlovákiai falvakban – a rendszer egyik legköltségesebb és legkevésbé hatékony elemei. Az elemzés szerint a több mint 600, 50 fő alatti iskolából sok olyan másik intézmény közelében működik, amely elegendő kapacitással rendelkezik, így az összevonásuk reális lehetőség lenne.
A kisiskolák tanulói jellemzően gyengébben szerepelnek a nemzeti és nemzetközi teszteken, és kevesebb szakképzett pedagógussal találkoznak. Az ÚHP szerint a méretgazdaságosság és a minőség javítása miatt ezek racionalizálása elkerülhetetlen.
Veszélyben vannak a magyar iskolák (?)
Az említett racionalizációs irányelvek különösen érzékenyen érinthetik a magyar tanítási nyelvű iskolákat. A szórványban működő magyar intézmények többsége ugyanis épp abba a kategóriába esik, amelyet a felülvizsgálat szerint meg kellene szüntetni vagy más intézményekbe integrálni. Más szavakkal, a magyar iskolák között magasabb a kisiskolák aránya, mint a szlovák iskolák körében.
Bár a jelentés nem nevesít nemzetiségi intézményeket, a településszerkezeti sajátosságok miatt a reform közvetlenül sújtaná a dél-szlovákiai magyar falvak oktatási hálózatát.
A rendszer nem kínál célzott megoldásokat e társadalmi hátrányok kompenzálására sem – a támogatások súlypontja inkább az egészségileg hátrányos helyzetű gyerekekre helyeződik, miközben a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókra szánt források minimálisak. A dokumentum javasolja ugyan e támogatási struktúra újragondolását, de ennek konkrét kereteire még javaslatot sem tesznek.
A magyar iskolák a szubjektív döntéshozatali láncok miatt kiemelten kiszolgáltatottak: egy-egy összevonás vagy támogatáscsökkentés nemcsak intézményt, hanem egész közösségeket érinthet. Az önkormányzati döntéshozók, a magyar pártok és az iskolafenntartók közötti együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a racionalizáció ne a kisebbségi intézményrendszer leépítését jelentse.
Körkép-vélemény:
Külön cikk tárgya is lehetne az a szempont, hogy az iskolák összevonása nem csak nemzetiségi oktatási ügy, annál sokkal több. Azok a települések, amelyek nem részei valamelyik városi agglomerációnak, és elvesztik a fenti okok miatt az iskoláikat, azok hosszú távon a kihalás szélére sodródhatnak. Könnyű belátni, hogy ha nincs nagy munkáltató egy településen, de nincs már iskola sem, akkor a családos vagy családot tervező fiatalok nem fognak ott maradni, sem oda költözni. Az elvándorlás, a kényszerű városiasodás nem csak felerősíti az asszimilációs hatást, de a felvidéki magyar közösség szövetét is fellazítja – a politikai-ideológiai irányváltásról nem is beszélve…
Egyházi- és magániskolák – új szabályozás küszöbén
A racionalizációs törekvésekhez kapcsolódó másik forró téma a magán- és egyházi iskolák finanszírozási modelljének radikális átalakítása, amelyet Tomáš Drucker oktatási miniszter jelentett be a tanév vége előtt néhány nappal. A javaslat tárcaközi egyeztetése lassan lezárul, és értelmeszerűen az érintett iskolák és azok érdekvédelmi szövetségei keményen tiltakoznak az intézkedések ellen.
Az új modell szerint az egyházi- és magániskolák csak akkor kapnák meg a teljes állami normatív támogatást, ha vállalják, hogy:
- az iskola 80%-át a helyi körzetbe tartozó gyerekekkel töltik fel (a magániskolák megválaszthatják, mely gyerekeket veszik fel),
- megszüntetik a tandíjfizetést,
- és alávetik magukat a közoktatási elveknek.
Azok az intézmények, amelyek nem hajlandók „közszolgálati szolgáltatóvá” válni, 20%-kal kevesebb normatívát kapnának (kb. 600 euró/fő/év). Ez a döntés több száz iskolát sodorhat egzisztenciális válságba a Postoj.sk cikke szerint.
Az egyházi iskola nem csak oktatási intézmény
A legélesebb kritikát az egyházi iskolák fogalmazták meg. Mint hangsúlyozzák: ezek az intézmények nemcsak tanítanak, hanem értékrendet is közvetítenek, és a hit szerinti oktatás szabadságát korlátozza a körzetesítés. Ha egy katolikus iskola köteles minden környékbeli gyermeket felvenni, akár felekezeti háttér nélkül is, akkor az intézmény értékalapú jellege elmosódik, identitása megszűnhet.
A magániskolák ugyanakkor joggal mutatnak rá arra is, hogy a normatív csökkentése aránytalan teher – főként azoknál, akik nem szednek vagy csak szimbolikus tandíjat szednek a diákoktól. Az elemzések szerint az egyházi iskolák 95%-a nem kér tandíjat vagy csak évente kisebb, kétszámjegyű összeget.
Van itt más is
A minisztériumi javaslatok ráadásul komoly tulajdonjogi beavatkozásokat is tartalmaznak. A fenntartónak és az iskolaigazgatónak független szereplőnek kell lennie, és a fenntartó már nem lehet természetes személy. Ez az intézkedés egyes magániskolák szerint „a tulajdon elvételét” jelenti.
A minisztérium javaslatait támogatók ezzel szemben – mert ilyen is van – úgy vélik: a tervezet közelebb hozhatja Szlovákiát a finn modellhez, ahol minden gyermek a lakóhelyéhez legközelebb eső iskolában tanul. Kritikusok azonban felhívják a figyelmet: míg Finnországban a normatíva bőségesen fedezi a működési költségeket, Szlovákiában már jelenleg is a legalacsonyabb összeg jut egy diákra az egész EU-ban.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: canva
Megosztás:
Címkék: egyházi iskolák iskolaracionalizáció kisebbségi jogok magániskolák magyar iskolák normatíva oktatásfinanszírozás oktatáspolitika Szlovákia Tomáš Drucker
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
