„Hisz az ősrobbanásban?” – Szlovákiát már a nyár folyamán elárasztották az ezt a kérdést feltevő óriásplakátok. Hogy mi rejtőzik mögötte, az egészen a közelmúltig viszonylag ismeretlen volt. A Progresívne Slovensko (PS) párt új gazdasági programja hivatalosan csak szeptember első hetében, a pozsonyi Umelka galériában látott napvilágot. A PS nagyjából egy órás sajtótájékoztató keretében számolt be tervezett változtatásairól.
A „Tresk” (magyarul Nagy Bumm vagy Ősrobbanás) névre keresztelt programnak Michal Šimečka, az ellenzéki PS elnöke szerint a hazai gazdaság és az államháztartás gyógyszerének kell lennie.
„Meggyőződésünk, hogy már nem lesz elég csupán legyőzni ezt a kormányt, eltörölni a tranzakciós adót, visszaállítani a Büntető Törvénykönyvet és megfordítani a külpolitikát. A valódi kihívás 14 évnyi hanyatlás és lemaradás visszafordítása lesz, és pontosan erről szól a Tresk (Totálny reštart ekonomiky Slovenska)”
foglalta össze.
Az adókat azonnal csökkenteni kell
A párt gazdasági programja 73 intézkedést tartalmaz, amelyeknek köszönhetően Szlovákia képviselőik szerint az életminőség tekintetében az Európai Unió 15 legjobb országa közé kerülhetne.
Štefan Kišš, a PS parlamenti képviselője és a pénzügyi és költségvetési bizottság tagja elmondta, hogy a program gyors intézkedések kombinációja, amelyeket azonnal meg kell tenni a gazdasági növekedés beindítása érdekében. Emellett fontosak a hosszú távú, rendszerszintű változások is, amelyek technikailag, politikailag és személyi szempontból is bonyolultabbak.
„A három legfontosabb intézkedés, amit azonnal meg kell tenni, a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése, a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a magántőke és az európai pénzek aktiválása. Utóbbiból milliárdok állnak a minisztériumokban, de a kormány képtelen azokat a gazdaságba juttatni”
vázolta Kišš.
A progresszívek az államháztartás rendbetételének aktuális témájához is hozzászóltak. Egy ésszerűbb konszolidációról beszélnek, amelyet szerintük egy éven belül meg lehetne valósítani. Egy modern és méltányos szociális rendszer bevezetése szerintük a gyakorlatban akár nyolc évet is igénybe venne.
A kormány repedezik a megszorítások terhe alatt. De milyen alternatívát kínál az ellenzék?
Fenntarthatatlan a 13. havi nyugdíj
Eközben nálunk az államadósság jelenleg meghaladja a GDP 60 százalékát. Az államháztartási hiány a Költségvetési Felelősség Tanácsának (RRZ) várakozásai alapján idén is várhatóan meghaladja a GDP öt százalékát.
A jelenlegi kormány már elfogadott két, összesen 3,8 milliárd eurós takarékossági csomagot a 2024-es és 2025-ös évekre, 2026-ra pedig további 2,8 milliárd eurós konszolidációról beszél. Az államháztartás rossz állapota ellenére a progresszívek prezentációjából hiányzott a részletesebb terv arra, hogyan jutnának el az államkassza rendbetételéig.
„A konszolidációról szóló verziónkat néhány napon vagy héten belül bemutatjuk. Rá fog mutatni a kiadások célzottságának szükségességére, és ez a 13. havi nyugdíjakra is vonatkozik”
tájékoztatott Šimečka.
Teljes globalista behódolás – Kiderült, miért kellett mennie Sulíknak az SaS-ból
Hozzátette, hogy szerinte az általános 13. havi nyugdíj a jövőben nem fenntartható az ország államadóssága és a költésgvetési hiánya miatt, és ugyanígy vélekedik a háztartások energiatámogatásáról is.
Az úgynevezett karácsonyi nyugdíjakra az állam idén több mint 900 millió eurót fordít. Ez az összeg ráadásul évente növekszik, mivel a 13. havi nyugdíj összege a normál nyugdíjak átlagos összegéhez van kötve, azok pedig emelkednek. A háztartások 90 százalékának nyújtott energiaár-támogatásra a jelenlegi kormány jövőre 435 millió eurót kíván fordítani.
„Az általános energiatámogatás sajnos nem fenntartható. Nagyon örülnénk, ha mindenkinek segíthetnénk, aki a magas energiaárakkal küzd, vagy minden nyugdíjasnak, aki megérdemli, de akkor a mai ötvenesek nyugdíjára már nem fog jutni”
állapította meg Šimečka.
Sulíkot kitagadták az SaS-ból, teljes progresszív fordulatot látunk. Ki fog ebből profitálni?
A következő választások után konszolidálni kell
A Költségvetési Tanács arra figyelmeztetett, hogy még az általános energiatámogatások megszüntetése mellett is a kormány költségvetési céljainak eléréséhez szükséges intézkedések mértéke 2 milliárd eurót (a GDP 1,4 százalékát) teszi ki 2026-ra. A választási ciklus végéig ez további 0,9 milliárd eurót (a GDP 0,6 százalékát) jelenti.
Robert Fico kabinetje közben már lemondott arról az eredeti céljáról, hogy 2027-re három százalékos szintre szorítsa a hiányt és megállítsa az államadósság növekedését; ezt jelenleg már csak 2028-ra tervezik elérni.
2028-ra, amikor már új kormány lesz hatalmon, az új intézkedések szükségessége 1,8 milliárd euróra (a GDP 1,2 százalékára) nő. A Költségvetési Tanács indoklása szerint ennek oka az ideiglenes konszolidációs lépések hatályának lejárta 2027-ben. Ide tartozik a munkaadókra és egyéni vállalkozókra kivetett egészségügyi járulék egy százalékpontos emelése, valamint a bankokra vonatkozó szabályozott illeték megemelt mértéke.
Šimečka: Egy Matovič nélküli kormány reálisabb és stabilabb lenne
A konszolidációról azonnal megállapodnának
Ha az ellenzéki vezetők a következő választások után a győztes oldalon találnák magukat, azt állítják, hogy a konszolidáció formájáról azonnal meg kellene egyezniük a lehetséges koalíciós partnerekkel.
„Tipikus hiba, ha a partnerek ezt az elején nem tisztázzák, és aztán az egész elkezd szétesni. Meggyőződésem, hogy még a székek elosztása előtt meg kell születnie a megállapodásnak arról, hogyan valósítsuk meg pontosan ezt a tervet”
mutatott rá Kišš.
Ódor Lajos korábbi minisztere szerint már nem lehet elkerülni az európai háborút
A progresszívek már most szorosabb együttműködést javasoltak ellenzéki partnereiknek.
„Most, hogy bemutattuk a Tresket, úgy gondolom, ez jó kiindulópont egy vitához az egyes pártok – tehát az SaS, a KDH és a Demokrati – gazdasági szakértői között, hogy az ő javaslataikkal, észrevételeikkel vagy kritikájukkal együtt meg tudunk-e állapodni egy gazdasági programról. Most ez a következő lépés”
mondta Šimečka.
Egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy a PS, az SaS, a KDH és a Demokrati képesek stabil kormányt alkotni. A közeljövőben egy közös platform létrehozását kívánja javasolni partnereinek a rendszeres politikai és szakmai szintű koordinációra.
ByroKAT és innovációk
A vállalkozások támogatása terén a progresszívek közzétett terve szerint a ByroKAT nevű program segítene. Ez a digitalizáció segítségével megszüntetné a felesleges kötelezettségeket és űrlapokat, amelyekkel a vállalkozók jelenleg küszködnek. Kišš szerint példaként szolgálhat Lengyelország vagy Ukrajna.
Az ötlet Szlovákiában sem teljesen új. Már 2012-ben az SDKÚ is létre akart hozni egy hasonló nevű, ideiglenes „bürokrácia-hóhér” hivatalt. Ennek kellett volna ellensúlyoznia például a brüsszeli hivatalnokokat és rendeleteket. A javaslat azonban nem járt sikerrel.
Ezenkívül a további intézkedések között szerepel például egy kormányzati innovációs központ (hub) létrehozása. Ez az állami intézmények innovációs központja lenne, vagy egy új egyetem létrehozása négy éven belül.
„Egy teljesen új gazdasági modellt kínálunk Szlovákiának, amely a szükséges digitális és zöld átalakulásban gyökerezik. A hangsúlyt a beruházásokra, nem pedig a jövő felélésére helyezzük. Figyelmünk középpontjában az emberi tőke, a vállalkozások és a tehetségek támogatása áll. Inkább kutatóközpontokat, mint összeszerelő üzemeket”
írta le a programot Ľudovít Ódor, a PS európai parlamenti képviselője és volt szakértői kormányfő.
Kamenický kritikája
Ladislav Kamenický jelenlegi pénzügyminiszter szkeptikusan nyilatkozott a Tresk programról.
„Ez a terjedelmes gazdasági pamflet csupán elméleti és mindent átfogó frázisok keveréke a fényes holnapról, azonban egyértelmű utalásokkal a 13. havi nyugdíjak és a szociális állam felszámolására Szlovákiában”
kritizált Kamenický a közösségi hálón közzétett bejegyzésében.
Már korábban is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a terv része a szociális és nyugdíjrendszerbe való beavatkozás, az állami vagyon eladása vagy a szociális juttatások korlátozása.
„Ezek az antiszociális intézkedések különösen a hétköznapi embereket sújtanák keményen”
reagált a pénzügyi tárca jelenlegi vezetője.
Nyitókép forrása: facebook.com/PS
Megosztás:
Címkék: 13.havi nyugdíj adócsökkentés államháztartás ellenzék gazdasági program konszolidáció Ladislav Kamenický Ludovit Ódor Michal Šimečka Progresivne Slovensko Smer-SD Štefan Kišš szlovák politika Tresk
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
