Megosztó alkotmánymódosítás: Repedések a KDH-ban és az ellenzéki oldalon, nő a feszültség a koalícióban is

Abszolút többséggel, 90 képviselői szavazattal módosította a szlovák parlament az alkotmányt. A változtatás értelmében az alaptörvény már csak a férfi és a női nemet ismeri el, valamint tiltja a béranyaságot. A szavazás komoly politikai feszültségeket gerjesztett, és felszínre hozta a koalíción belüli és az ellenzéki pártok közötti törésvonalakat is. A döntés az értékalapú kérdéseket a szlovák politika középpontjába helyezte. A TA3 hírtelevízió V politike című műsorában Matúš Šutaj Eštok, a HLAS elnöke és Viliam Karas, a KDH alelnöke mérte össze verbális képességeit többek között az alkotmánymódosítás és a konszolidáció témáiban.

Alkotmányba vésett nemek és politikai következmények

Az alkotmánymódosítás a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) egyik legnagyobb politikai sikereként értékelhető. Viliam Karas, a párt alelnöke szerint a módosítás a meglévő jogi állapotot emeli alkotmányos szintre, elsősorban megelőző jelleggel. A döntés célja, hogy az ilyen érzékeny kérdésekben a jövőbeni változtatások lehetőségét az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja. Így kívánják megerősíteni Szlovákia szuverenitását és identitását.

Azonban a KDH egysége megbomlott a szavazás során. A párt frakciójának két tapasztalt tagja, František Mikloško és František Majerský nem szavazta meg a javaslatot. Karas szerint mindketten súlyos politikai hibát követtek el, és az ügyükkel a párt illetékes szervei fognak foglalkozni. A képviselők nem tagjai a KDH-nak.

Az ellenzéki oldalon is mély szakadékot okozott a voksolás. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke kijelentette, hogy pártja számára minden együttműködés kizárt Igor Matovič mozgalmával. A döntés hátterében az áll, hogy Matovič két képviselője, Marek Krajčí és Jozef Krátky a kormánykoalícióval együtt szavazott (nélkülük nem lett volna meg a szükséges 90 szavazat).

A kormányoldal belső feszültségei

A kormánykoalíción belül sem volt teljes az egység. A Hlas-SD frakciójának tagja, Ján Ferenčák nem támogatta a kulcsfontosságú konszolidációs csomagot, és az alkotmánymódosításról is eltérően szavazott. Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke és belügyminiszter szerint Ferenčák ezzel már nem képviseli a párt álláspontját. Ugyanakkor hozzátette, hogy a „tékozló fiúként” visszatérhet a politikai családjába.

Mindeközben újra kiéleződött a konfliktus a koalíciós partnerek között. Andrej Danko, az SNS elnöke ismét élesen támadta Peter Pellegrini államfőt, hazugnak nevezve őt a magánéletben és a munkában is. Šutaj Eštok szerint Danko legutóbbi megnyilvánulásai már Igor Matovič stílusát idézik. A Hlas elnöke felszólította koalíciós partnerét, hogy ne a kormányon belül, hanem az ellenzékben keresse az ellenfeleit.

Gazdasági konszolidáció és ellenzéki kritika

A politikai vitákban továbbra is a konszolidáció az elsődleges frontvonal. A kormányoldal az intézkedések szükségességét az előző kabinetek által felhalmozott 24 milliárd eurós adóssággal indokolja. Peter Pellegrini államfő azonban egyelőre nem írta alá a csomagot, és további egyeztetéseket kért a kormányfőtől és a pénzügyminisztertől.

Šutaj Eštok hangsúlyozta, hogy a megtakarítások fele az állam oldalán valósul meg; példaként a belügyminisztérium 63 millió eurós megtakarítását említette. További konkrétumokat, hogyan jön össze az állítólagos 1,3 milliárdos állami megtakarítás, nem árult el.

A KDH szerint azonban a kormány intézkedései „öngyilkos” lépések, amelyek lassítják a gazdaságot. Viliam Karas a Szlovák Nemzeti Bank borús előrejelzéseire hivatkozott, és „orosz rulettnek” nevezte a kormány gazdaságpolitikáját.

A koalíció kompenzációs intézkedéseken is dolgozik. A tranzakciós adó alól mentesítenék a 100 ezer euró alatti forgalmú kisvállalkozókat. A kieső bevételt abból pótolnák, hogy november 17-e a jövőben már nem lenne munkaszüneti nap. A KDH szerint azonban a tranzakciós adó önmagában is egy „toxikus” és abszurd intézkedés.

Célzott támogatások és adatvédelmi aggályok

A kormány tervezi a „célzott energiatámogatás” bevezetését, amelyhez a háztartások mintegy 90 százaléka juthat hozzá. A rendszer működtetéséhez a gazdasági minisztériumnak hatalmas mennyiségű személyes adatra van szüksége több állami adatbázisból, például a kataszteri nyilvántartásból, a pénzügyi igazgatóságtól és a Szociális Biztosítótól. Az ellenzék szerint ez komoly adatvédelmi aggályokat vet fel.

Karas feltette a kérdést, miért a gazdasági tárca felel egy szociális juttatásért a megfelelő infrastruktúrával rendelkező munkaügyi minisztérium helyett. Šutaj Eštok azzal védekezett, hogy az adatok gyűjtése elengedhetetlen a célzott segítségnyújtáshoz. A belügyminiszter garantálta az adatok biztonságát, amelyeket a tárca kormányzati felhőjében tárolnak, majd a támogatás kifizetése után megsemmisítenek.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA, Kollázs: Körkép.sk