Nagykapos – több mint száz százalékos díjemelés. Mennyit bír az állampolgár?

Nyitókép: Városháza, Nagykapos (a szerző felvétele)

Az új év új gondokat hozott a nagykaposi szülők számára: az óvodai díj 12 euróról 35-re, a napközi 15-ről szintén 35-re, a művészeti iskolák tandíja az eddigi 10, 12 és 14 euróról (szakok szerint) húszra emelkedett. Az utóbbit a közvélemény még csak-csak megemésztette, de a harmincöt eurós kvótát a szülők nagy része nem tartja elfogadhatónak. A szokatlan mértékű díjemelés okairól, a városi költségvetés jelenlegi és várható jövőbeli helyzetéről PaedDr. Petrikán Péter, PhD. tájékoztatott minket, aki már ötödik ciklusát tölti a város élén.

Miért most történt a díjak emelése, és miért ekkora mértékű (több mint száz százalék)?

Ez esetben az önkormányzatok jelenlegi elkeserítő gazdasági helyzetével kapcsolatos válaszlépésről van szó. A nem kielégítő állami támogatás, az emelkedő árak és a részadókból származó támogatás csökkenése nem kerülte el Nagykapos városát sem. Ez a fő oka annak, hogy a város 2025-ös kiegyensúlyozott költségvetés tervezetének elkészítésekor az önkormányzat javaslatot terjesztett elő a gyermek/tanuló törvényes képviselőjének és a felnőttek hozzájárulásának megállapításáról szóló, a Nagykapos város alapító illetékességi területén lévő óvodákra, alapfokú művészeti iskolára, napköziotthonokra, iskolai étkezdékre és az általános iskolákra vonatkozó általánosan érvényű rendelet módosítására, amit a képviselő-testület jóvá is hagyott. Megemeltük az illetékeket, hogy garantálni tudjuk az ott dolgozók bérét és az intézmények működését.

Példaként említem, hogy ez év január 1-jétől az óvodai oktatási folyamat már az átruházott hatáskörhöz tartozik, és azt az általános iskolákhoz hasonlóan az állami költségvetésből normatíva alapján az oktatási minisztérium fogja ezentúl finanszírozni. Már rendelkezésünkre állnak az aktuális adatok, amelyek szerint az összes óvodára, beleértve a magánóvodát is, eddig 824 ezer euró állt rendelkezésünkre, amit most megvontak tőlünk. Ezzel szemben 2025-ben a város alapítási jogkörébe tartozó óvodáinkra az államtól már csak 648 ezer eurót kapunk, amit további 64 ezer euróval ki kell egészítenünk.

Elképzelhető, hogy ezt a döntést a kormányzat felülvizsgálja és más forrásokat mozgósít? Vagy ez már más városi szervezetek működését veszélyeztetné?

A városnak jelentős bevételkieséssel kell szembenéznie az előző kormány adóreformja és a jelenlegi konszolidációs intézkedések miatt. Miattuk, a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége szerint idén az önkormányzatok 400 millió euróval lesznek szegényebbek. Az adóreform és a konszolidációs intézkedések okozta jelentős bevételkiesés nagyban korlátozza az önkormányzatok flexibilitását.

Sajnos minden téren takarékoskodnunk kell, ezért a költséghiány saját forrásból történő pótlására nagyon korlátozottak a lehetőségeink. Ha a képviselő-testület nem emelte volna meg az illetékeket, az más területeken még jelentősebb költségcsökkentő intézkedéseket tett volna szükségessé, ami viszont nagyban befolyásolná a város által nyújtott szolgáltatások minőségét. Nagykapos nehéz helyzetben van, amely felelős és kiegyensúlyozott megoldásokat igényel. Városunknak nem csak a szülők a lakosai, ugyanúgy lakosa a többi polgár is, akik számára létfontosságú, hogy a város működőképes maradjon.

Elengedhetetlen, hogy az alapszolgáltatásokat – közvilágítást, fűnyírást, hulladékszállítást, temetkezési szolgáltatásokat, szociális gondozást és egyéb, a város mindennapi működéséhez kulcsfontosságú tevékenységeket – biztosítani tudjuk. Megértem, hogy az általunk megtett lépések nem népszerűek, és tudatában voltunk, hogy indulatot válthatnak ki. Viszont ez esetben ezek a döntések elengedhetetlenek bizonyulnak a biztos működés és a városunk által nyújtott minőségi szolgáltatások megőrzéséhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennénk nyitottak egyéb lehetséges megoldásokról szóló konstruktív párbeszédre.

A képviselők nyilván felmérték a döntés következményeit, tehát számoltak a szülők negatív hozzáállásával? Nem gondolják, hogy ez az intézkedés befolyásolhatja a következő választásokat, vagy esetleg úgy vélik, hogy ezt a lépést előbb vagy utóbb úgyis meg kellett tenni?

Ez a kérdés a képviselőket illeti.

A döntés ellenzői általában más városokkal – Nagymihály, Szobránc, Királyhelmec – példálóznak, ahol ugyan szintén emelték a díjakat, csak nem ilyen ugrásszerűen. Ön szerint ez csak afféle átmeneti populista fogás, és előbb vagy utóbb minden önkormányzat hasonló lépésre kényszerül majd, csak mondjuk nem egyszerre, hanem lépésekben, mert ez úgymond a közvélemény számára könnyebben elfogadható?

Nem kívánom más városok döntéseit és költségvetésük alkotásának formáját és módját firtatni, hiszen minden városnak megvannak a sajátosságai, minden város más-más kihívásokkal néz szembe. A jelenlegi gazdasági helyzet azonban azt mutatja, hogy előbb-utóbb nagyon sok városnak kell majd hasonló lépéseket megtennie, akár egyszerre, akár fokozatosan, lásd például Kassa-Óváros esetét.

– Válaszolt kérdéseinkre a város polgármestere.

A kiadások növekedése olyan családban, ahol mindkét szülő dolgozik, nem nagy öröm, de túlélik, hiszen „mindent a gyerekért”. Többgyerekes vagy egyszülős családok esetében már más a helyzet. Még a munkahellyel rendelkezők nagy többsége is kisjövedelmű, ráadásul az eddigi, ötven százalékos kedvezmény, amelyet a hátrányos helyzetű családok vehettek igénybe, szintén megszűnt. A megszavazott új díjszabást sem a magyar, sem a szlovák iskola igazgatónője nem kívánta kommentálni.

Tóth Ferenc