Nyitókép: Körkép.sk
Rimaszombatban a Gömöri és Kishonti Múzeumban érdekes kiállítás nyílt „A kagán lovasa“ címmel. Egy 7. században élt avar elit lovas harcost mutat be, akit teljes harci felszerelésben, lovával együtt temettek el. Sírját 2017-ben a Hajdú-Bihar megyei Derecske település közelében tárták fel, értékes információkat nyújtva ezzel a kutatóknak, akik a Kárpát-medencében letelepedett avarok történelmét kutatják.
Az avarok történelme kutatók között sokat vitatott, az egyszerű nép között csaknem ismeretlen terület. Így mindenképepn üdvözlendő a rimaszombati múzeum aktivitása, amely információt ad egy népről, amelyet sokan a hunok és a magyarok közötti történelmi kapocsnak tartanak.
Az avarokról
A nomád eredetű avarok a 2020-as archeológiai, de főleg genetikai kutatások szerint a mai Mongólia területén létező Zsuanzsuan Birodalomhoz tartoztak. A 6.században a türkök megdöntötték a birodalmat, az avarok elvándorlásra kényszerültek. Nyugat felé történő vonulásuk szokatlanul gyors volt, mintegy 16 év alatt már a Kárpát-medencében voltak. Sikeres megtelepedésüket elősegítette a Nyugat-Római Birodalom felbomlása utáni kaotikus időszak. A Kárpát-medencében a longobárdokkal találkoztak, akik az elszenvedett vereségük következtében délre vonultak, Ilália mai, Lombardia nevet viselő területére.
Az avarok birodalmat (kaganátus) alapítottak, a nomád életformáról áttértek a földművelésre. A csaknem három évszázadnyi birodalmi létük alatt harcoltak a délről jövő bolgár és bizánci nyomás ellen, majd nyugaton a Frank Birodalom ellen. 800 körül Nagy Károly vezetésével a frankok legyőzték az avar seregeket, aminek következtében az avarok elvesztették birodalmi befolyásukat. Hanyatlásuk a szláv népek megerősödését eredményezte a Kárpát-medence peremvidékén, majd a 800-as évek végén a magyarok bejövetelét.
A kutatók az avarok legfőbb hozadékának a kengyel használatát tartják.
A kiállított leletről
A Derecskén feltárt sírban egy 30-35 éves kora között elhunyt férfi feküdt. Teljes fegyverzetben, aranyozással és ezüst veretekkel díszített vaskarddal, agancsdarabokkal díszített íjjal, faragott agancs- és csontlemezekkel ellátott, vas nyílhegyeket tartalmazó tegezzel, vasdárdával, lamellás páncéllal, valamint aranyozott ezüst harci övvel.
Tölgyfa deszkákból készült koporsóban temették el. Mellé temették a lovát is, hámjával, szájában vasfoggal, agancsokkal díszített nyereggel, egy pár vas kengyellel, kantárral, mellvérttel és kantárszárral, aranyozott ezüsttel díszített, formázott szerelvényekkel.
A feltárt sír különös jelentőséggel bír a lovas csontváza alatt talált lamellás páncél miatt. Ez az első olyan teljes lamellás páncélzat az avar korból, amelyet a régészek épségben feltártak, és amelyet eredeti lerakási helyéről hoztak ki. A páncél további jelentősége, hogy nemcsak egy törzspáncélról van szó, hanem teljes, a combokat és vállakat is fedő vértezetről.
A kiállítás legérdekesebb része maga a lovas. A szerzői csapat meghökkentően realisztikus rekonstrukcióval keltette életre az életnagyságú, galoppozó lovon ülő avar harcost, így a látogatók egyedülálló lehetőséget kapnak, hogy megismerkedjenek a rettegett avar lovasság elit tagjával.
Érdemes megnézni!
A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap és a Besztercebányai Önkormányzati Kerület anyagi támogatásával valósul meg, és augusztus 31-ig tekinthető meg.
A Körkép.sk megkérdezte Rábely Attilát, rimaszombati látogatót, hogy mi a véleménye a kiállításról:
„Számomra nagy élmény volt, a lovas igazán valóságosnak hat, engem egyenesen meghökkentett. Érdekes kiállítás, mert az avarokról keveset tudunk. Talán elhozom az unokámat is“
– mondta el nekünk Rábely.
Mede Géza
képek: Gecse Attila felvételei
fehasznált irodalom: Wikipédia és a múzeum sajtóhíre
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
