A magyar labdarúgás egyik legsikeresebb játékosügynöke, Esterházy Mátyás adott exkluzív interjút az M4Sportnak, amelyben szó esett a fiatal tehetségek menedzseléséről, a magyar futball jelenlegi kihívásairól, és nem utolsósorban az MLSZ új szabályairól, amelyek jelentős változásokat hoznak a hazai utánpótlás-nevelés rendszerében.
Esterházy ügynöksége, az EM Sports olyan játékosok karrierjét építette fel, mint Szoboszlai Dominik, Pécsi Ármin, Schäfer András és Bolla Bendegúz. Az interjú során betekintést nyerhettünk abba, hogyan készülnek fel ezek a fiatal tehetségek a nemzetközi karrierre, és hogyan válaszol a rendszer az egyre sürgetőbb fejlesztési szükségletekre.
„Nem az akadémiák a hibásak, hanem az alapképzettség hiánya a probléma. Túl kevés gyerek rendelkezik az élsporthoz szükséges emberi minőségekkel”
fogalmazott őszintén Esterházy. Szerinte a problémák gyökere nem az akadémiai rendszerben keresendő, hanem jóval mélyebben, a gyermekkorban kezdődő alapképzés hiányosságaiban.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nemrégiben bevezetett szabályai, melyek előírják, hogy az NBI-es csatokban 5, az NB II-es csapatokban pedig fordulónként legalább két fiatal játékosnak 90 percet kell a pályán töltenie, szintén napirendre kerültek. A cél nyilvánvaló: javítani a magyar játékosok fejlődési lehetőségeit és erősíteni a nemzeti válogatottat.
„Kimondom: nincs annyi minőségi játékos, hogy feltöltsük az élvonalat”
mondta Esterházy. Szerinte a szabály kényszerhelyzetet teremt, amely bár előnyt jelenthet a tehetségeknek, mégis nagy nyomást helyez a klubokra. Az új rendelkezések a versenyt is torzíthatják:
„Az az NB II-es együttes, amely a legjobb két fiatalt meg tudja szerezni, versenyelőnyre tesz szert.”
Az interjú során többször visszatért a gondolat, hogy a magyar futball rendszerszintű változás előtt áll, amelyet csakis alulról építkezve lehet megvalósítani.
„Nem 14 éves korban kell elkezdeni egy játékost fejleszteni, hanem 6-7-8 évesen. Abban a korban kell jól hozzányúlni a gyerekekhez, megszerettetni velük a futballt.”
A tehetséggondozás legnagyobb akadályai Esterházy szerint nem az infrastruktúrában keresendők.
„Ha egy korosztályban van 10-12 tehetség, azoknak egy helyen kellene lenniük, húzniuk kellene egymást egy ilyen kis országban, mint a miénk. A képzettségben, emberi fronton hatalmas problémát látok, a gyerekek nem kitartóak, nem szorgalmasak. Nem tudom, mi az ok, ez egy komplexebb probléma, talán szociológiai, oktatási kérdés is. Abban viszont biztos vagyok, súlyos károkat okoz, amikor azt mondjuk, csak az akadémiák hibája a kevés tehetség kinevelése. Ez sokkal mélyebb probléma annál, minthogy az akadémiákon van-e egymilliárd forint, vagy nincs. Nem jó, ha csak a felszínt kapargatjuk, mert nem fogunk eljutni a megoldásig.”
A játékosügynök hangsúlyozta, hogy az akadémiák szerepe csupán a felnőtt futballra való átvezetés lenne, de sok esetben erre nem képesek, mert az alapok hiányoznak.
„Nekem nem feladatom a stratégia kidolgozása, de állítom: nem azért nincs játékos, mert az akadémiákon túl sok a pénz, nem azért, mert nincs játékos, nem azért, mert az akadémiák rosszul nevelnek. Az akadémiák 14 évesen találkoznak a játékosokkal, nekik csak az lenne a feladatuk, hogy a fiatalokat átvezessék a felnőtt futballra. A probléma, hogy nincs alaptudás. Akinél megvan, abból futballista lesz. Túl kevés gyerek van, akiben az alapképzettség, az alap emberi kvalitás megvan az élsporthoz.”
Szó esett a klubok felelősségéről is. Esterházy szerint nem szabad eljutni oda, hogy egy klub ne adjon el játékost pusztán azért, mert máskülönben nem tud kiállni.
„Ha például olyan irányba alakul a piac, hogy mindenki 200 milliókat kér egy fiatal játékosért, akkor nem fogja odaadni egy másik klubnak.”
A beszélgetés során Pécsi Ármin Liverpoolba igazolása is fontos témaként merült fel.
„Ez egy hosszú munkának, tervezésnek az eredménye”
mondta Esterházy. A fiatal kapus példája azt mutatja, hogy tudatos karrierépítéssel, megfelelő szakmai és mentális támogatással világszintű lehetőségek is elérhetők.
Nem meglepő tehát, hogy az MLSZ új szabályait Esterházy is a karrierépítés lehetőségeként értelmezi.
„Ezek a szabályok mindig nagyon megerőltetik a rendszert, a bukás elkerülhetetlen, de többet kell nyerned, mint amennyit veszítesz. Ha a teljes közeg többet nyer, mint amennyit az egyének buknak, akkor jó a helyzet.”
Sokak példaként hozzák fel a Főnix Gold utánpótlás műhelyt, amely négy válogatott játékost nevelt ki. „Amit Zsolt csinált, az biztosan jó, de létezik más út is” – mondta Esterházy. Szerinte az iskolának, a szülőknek és az egész társadalomnak szerepet kell vállalnia a gyerekek sport iránti motivációjának fenntartásában.
Az interjú végén Esterházy arról is beszélt, hogy az EM Sports ügynökség filozófiája nem egy-egy átigazolásra, hanem hosszú távú karrierépítésre épül.
„A modellünkben nem szerződéssel kötjük magunkhoz a játékosokat, hanem szolgáltatást nyújtunk, hogy vakon megbízzanak bennünk.”
Ez a hozzáállás magyarázza azt is, hogy a fiatal játékosok hosszú távon is ragaszkodnak az ügynökséghez.
„Versenyhelyzetben kell olyan szolgáltatást nyújtanunk, hogy a játékosainknak eszük ágában se jusson másokkal dolgozni.”
A cikk tanulsága egyértelmű: a magyar futball jövője szempontjából elengedhetetlen a komplex rendszerbeli reform, az alapoktól kezdődő nevelés és a tudatos karrierépítés. Az MLSZ új szabályai ugyan vitát generálnak, de egyben lehetőséget is nyitnak arra, hogy valódi fejlődés induljon el.
Körkép.sk
Nyitókép: Esterházy Mátyás 2025.06.26. Fotó: hirado.hu / Horváth Péter Gyula
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
