Az elmúlt hónapokban komoly figyelmet kapott az MLSZ és az NSMI által bevezetett két eltérő, de egymással összefüggő szabályrendszer, amelyek célja a magyar és fiatal labdarúgók pályára lépésének ösztönzése az élvonalban. Bár kezdetben zavart keltett a 4+1-es és 3+2-es modell körüli kommunikáció, mára világosabbá vált, milyen elvárásoknak kell megfelelniük a kluboknak, és milyen jutalomban részesülhetnek.
MLSZ: 4+1-es szabály – pénzügyi ösztönzés az élvonalbeli kluboknak
Az MLSZ 2025–2030-as stratégiájának részeként 2024 májusában fogadta el azt a szabályozást, amely szerint minden NB I-es csapatnak minden mérkőzésen legalább öt magyar állampolgárságú játékost kell egyszerre a pályán tartania, közülük legalább egynek 2005. január 1. után született U21-es labdarúgónak kell lennie. A szabály célja az, hogy növekedjen a magyar játékosok jelenléte az élvonalban, és több fiatal kapjon lehetőséget.
A klubok ennek betartásával 500 millió forintos extra támogatásban részesülhetnek – ez 175 millióval több, mint a korábbi évek fiatal-ajánlási prémiuma. Fontos, hogy a szabály nem kötelező: a be nem tartás nem jár pontlevonással, de a támogatás elvesztésével igen. A szövetség ideiglenes könnyítést is bevezetett: ha valaki nem teljesíti teljes mértékben az új előírást, de az előző szezon szintjét hozza (meccsenként átlag 450 perc magyar és 45 perc fiatal játékosoktól), akkor 325 milliós támogatás még jár.
NSMI: produktivitási rendszer – külön szabályok a kiemelt akadémiáknak
A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) által felügyelt kilenc kiemelt akadémia (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC, Budapest Honvéd, Vasas) külön ösztönzőrendszerben részesül. A klubok állami támogatása két részből áll: az üzemeltetési rész minden évben jár, míg a sportszakmai rész (jelenleg az össztámogatás 50%-a) teljesítményalapú, azaz fiatal játékpercekhez kötött.
Bár a közbeszédben „3+2-es” modellként terjedt el, az NSMI rendszer nem határozza meg, egyszerre hány fiatalt kell a pályára küldeni – csupán az egész szezonra előre egyeztetett játékperceket kell elérni. Ezek a percek bajnoki, Magyar Kupa- és nemzetközi meccseken gyűjthetők, a nemzetközi szereplés nagyobb súllyal esik latba.
A rendszer rugalmas, minden klubbal egyéni megállapodás készül. A DVTK például 7000 percet vállalt. Az NSMI nyitott arra, hogy különleges helyzetekben (pl. sérülés) újratárgyalják a feltételeket. A vezetők hangsúlyozzák: aki nem akar ezekkel az ösztönzőkkel élni, annak más forrásból kell biztosítania az akadémia fenntartását.
Kritikák és válaszok
Több edző és klubvezető nehezményezte a szabályozás átláthatóságát és a kettős elvárásrendszert, különösen a versenysemlegesség kérdését. A sportállamtitkárság szerint viszont aki kiemelt állami támogatást kap, attól joggal várható el, hogy plusz kötelezettségeket vállaljon.
A sportvezetés egyhangúlag állítja: minden szabályról volt előzetes egyeztetés, nincs meglepetés, és a cél továbbra is az, hogy a magyar futballban több lehetőséget kapjanak a hazai fiatal tehetségek.
Új névvel indul a 2025/26-os bajnoki szezon: OTP Bank Liga helyett érkezik a fizz liga
Körkép.sk, m4sport.hu
Nyitókép forrása: mlsz.hu
Megosztás:
Címkék: 4+1 szabály akadémiák fiatal játékos magyar foci MLSZ NB I NSMI ösztönzőrendszer produktivitás támogatás utánpótlásfejlesztés
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
