Jaroslav Daniška: Az amerikai-orosz konfliktus valójában nyugati belső konfliktus

(…) Legutóbb Olaf Scholz német kancellár volt az, aki moszkvai látogatása során, és Putyinnak – ahogy Zelenszkijnek is Kijevben – elmondta, hogy Ukrajnának egyelőre nincs helye a NATO-ban. Ez az egyik központi követelése Oroszországnak. (…) Ez nem volt pálfordulás, nem árulta el Ukrajnát, a németek jó ideje ezt az álláspontot vallják.

Előtte Macron volt az, aki Moszkvába látogatott, majd Kijeve, és szintén saját európai megközelítést sikerült bemutatnia. A minszki megállapodások betartatásán kívül ez tartalmazta Oroszország bevonásának szándékát is az európai biztonságpolitikába.

Valami nagyon hasonlót ajánlott fel tegnap (febr. 15.) Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Az EBESZ nevében, amelynek soros elnöki posztját most Lengyelország tölti be, felajánlotta Oroszországnak egy közös platform létrehozását az európai biztonságpolitikáról. Macron és Rau lépése is a helyzet megnyugtatását célozta. De az európaiak ismét akadályba ütköztek.

Biden mindig röviddel azután avatkozik be a történésekbe rendkívül nyers és agresszív módon, hogy egy kicsit sikerült enyhíteni a feszültséget Európa részéről. Ennek több lehetséges magyarázata is lehet, de a franciák és németek, akik szorosan együttműködnek az ukrán-orosz viszony kapcsán a lengyelekkel, nyilván másképp értékelik ugyanazokat a hírszerzési információkat, mint a britek vagy az amerikaiak. És máshogy, ahogy Szlovákia. Mi ráadásul azzal tűntünk ki a sorból, hogy míg az amerikaiak Kijevből Lvovba költöztették át nagykövetségüket, mi még Ungvárból is kivontuk diplomatáinkat.

Nekem úgy tűnik, hogy az amerikai-orosz konfliktus hátterében inkább belső, nyugati konfliktus húzódik meg, elsősorban az Egyesült Államok és a német-francia páros között. A konfliktus tárgya pedig az, hogy ki szabja meg a játékszabályokat Európa biztonságát illetően.

Az amerikaiak és a britek (…) a kelet-európai országokkal saját utat akarnak járni, és a németeket pedig inkább ügynököknek, mint partnernek tartják. Erről árulkodik Biden beszédeinek tartalma is, mivel ő, és nem Scholz volt az, aki kimondta, hogy az Északi Áramlat 2 nem kerülhet üzembe, ha támadás indul Ukrajna ellen. Amerikát viszont ez a gázvezeték nem érinti, miközben Scholz egy mukkot sem mondhatott, csak alibista módon elkerülte az Északi Áramlat 2 említését is.

(…)

DennikStandard.sk, Čo nesedí na Bidenovej reči