Karel Hirman: Orbán és Putyin határmódosítást akar

Nyitókép: MTI/Kreml

Orbán Viktor akkor tett látogatást Vlagyimir Putyinnál, amikor egyre kiélezettebb a feszültség a NATO- és az EU, valamint Oroszország között.

A feszültséget az okozza, hogy fennáll a veszélye annak, hogy Putyin Ukrajna körül összpontosított katonái támadást indítanak. Ezért Orbán látogatása nemcsak a tartalma, de az időzítése miatt is érdekes volt.

(…)

A közelgő magyar parlamenti választások előtt Putyin nagyon diplomatikusan, de támogatásáról biztosította Orbánt, hiszen mindkettejüket közös stratégiai cél köti össze: úgy módosítani a határokat a szomszédaikkal, hogy a viharos 20. századi események után jegyzett veszteségeket felszámolják.

Ezért ebben a kontextusban kulcsfontosságú Szlovákia NATO-tagsága, illetve az Egyesült Államok és a többi szövetséges támogatása, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése óta a nagyhatalmak biztosították a határaink kialakítását, elsősorban a legérzékenyebb déli határvonalon.

(…)

Orbán és Putyin határmódosítást akar

Ha visszatérünk Orbán moszkvai látogatásához, amit éppen az Ukrajna körül növekvő feszültség kellős közepére időzített be, akkor az pont beilleszkedik a 2014 februárjában kezdődő események kiváltó okába, amikor a nyakig felfegyverkezett „zöld férfiúk“ először foglalták el a Krímet, majd rohanták le Donbasz keleti részét.

Mindezt a csehszlovák történelemből is ismerjük. 1968-ban Moszkva nem azért szállta meg Csehszlovákiát, mert a NATO és az Egyesült Államok fenyegette volna. A cél a Kreml hatalmi ellenőrzésének bebetonozása volt Prága és Pozsony felett, mégpedig megszálló csapatok segítségével. Hasonlóképpen Ukrajna megtámadásának oka sem az volt, hogy a NATO terjeszkedése fenyegetett volna. Az oroszok igyekezete annak a birodalomnak a megújítására irányult, amely a Szovjetunió megszűnésével szétesett. Putyin elnök ezt Moszkva 20. századi legnagyobb geopolitikai katasztrófájaként tartja számon.

Orbán miniszterelnök és a Fidesz hasonló tragédiának véli a trianoni szerződést, amely az első világháború után megerősítette az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését, illetve az utódállamok új határait, beleértve a szóban forgó szlovák–magyar határt is.

Putyin azzal indokolja Krím annexióját és a kelet-ukrajnai Donaszban nyolc éve tartó fegyveres nyomásgyakorlást, hogy az ukránok, mint önálló nemzet nem léteznek, és Moszkva csak a orosz nyelvű kisebbséget védi.

Orbán Putyinhoz hasonlóan arról beszél, hogy közeledik az idő, amikor sikerül helyrehozni a Trianon okozta sérelmeket, és a magyar nemzet ismét egyesül a Kárpát-medencében. Emellett folyamatosan a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek érdekeinek védelmét hangsúlyozza.

Putyin és Orbán szomszédságpolitikájának hasonló módszerei Ukrajna esetében is megmutatkoztak. 2014 óta Orbán Magyarországa az egyetlen olyan ország, amely megpróbál profitálni Putyin Ukrajnával szembeni agressziójából.

Az egyik ilyen példa, hogy Budapest a kisebbségellenes ukrán iskolai nyelvtörvény miatt már régóta blokkolja a NATO és Ukrajna együttműködését. Egy másik példa: míg Putyin nagyszámban osztogatja az orosz útleveleket a kelet-ukrajnai Donbaszban, addig Orbán Kárpátalján.

Mindemellett Orbán Putyinhoz hasonlóan a szomszédos országokban élő kisebbségeik útlevéllel való ellátása mellett célzottan használ fel más eszközöket is a befolyása kiterjesztéséhez. Mindezt a stratégiai infrastruktúrán és más gazdaságilag érzékeny területeken keresztül is. Mezőgazdasági földterületek és jövedelmező ingatlanok felvásárlásával, illetve az energetikai szektor és az infrastruktúra feletti ellenőrzés átvételének igyekeztével.

(…)

A szomszédos államokra a gazdasági szektoron keresztüli befolyásgyakorlás ugyanaz a recept, mint amit Putyin a Kremlbe való belépése óta aktívan és célzottan érvényesít a posztszovjet térségben. Az egész a stratégiailag fontos gazdasági pozíciók megszerzésével és a szomszédos országokban a helyi kisebbség szilárd támogatásával kezdődik, majd folytatódik az útlevél-adományozással, valamint a kisebbségek jogainak védelmével és a követelmények egyidejű fokozásával, végül katonai beavatkozással és határmódosítással zárul.

Ez Putyin tényleges eljárás, amit Orbánnál is láthatunk.

(…)

Postoj.sk, Karel Hirman: Pohľad zvonka/Pár slov o Orbánovi v Moskve a o našom pohŕdaní Ukrajinou