Négy mondatban négy hazugság – így tudósított a SITA a családpárti megmozdulásról

Pozsonyban szombaton két felvonulás is zajlott: az egyik a homoszexuálisokat és transzszexuálisokat képviselő társadalmi mozgalom politikai követeléseiért szólalt fel, a másik pedig a házasság és a család hagyományos felfogásának értékét hangsúlyozta.

Tény, hogy a két áramlat követelései bizonyos pontokon összeegyeztethetetlenek – például, miközben az egyik csoport a házasság újradefiniálását szorgalmazza, hogy az azonos nemű párokat is magában foglalja, akik adoptálhatnának gyermekeket, a másik csoport szerint a házasság jelenlegi definíciója helyes, és minden gyermek megérdemli az apát és az anyát, mert ez a legjobb számára.

Az, hogy a két esemény ugyanazon a napon zajlik, nem véletlen. A Büszkék a Családra felvonulás főszervezője, Anton Chromík azzal indokolja ezt a lépést, hogy ők választ adnak azokra a kérdésekre, amelyeket a pride felvet. De kétségkívül van ebben egy pragmatizmus is abban az értelemben, hogy azoknak a médiáknak, amelyek aznap a szivárványos felvonulásról tudósítanak, az objektivitás jegyében a családvédők felvonulásáról is be kellene számolniuk.

Sok média így is tett, de az, ahogyan ehhez a kihíváshoz álltak, eltérő volt. A progresszív média esetében már talán meg sem lep minket a téma objektivitást nélkülöző feldolgozása – mind a terjedelem, mind a tartalom tekintetében –, azonban érdemes odafigyelni arra, ahogyan a SITA hírügynökség tudósított a két eseményről.

Ugyanis innen merítették az információkat más portálok és napilapok is, például a Sme, amely csak ezen ügynökségi hír útján számolt be a Büszkék a Családra megmozdulásról.

A regionális rovat szerkesztője jelentésében azt írta, hogy a pride-on „több mint 16 500 ember” vett részt, és hogy az eseményt Vallo, Pozsony főpolgármestere, nagykövetségek és a Szlovák Nemzeti Emberi Jogi Központ is támogatta. Eddig minden rendben, bár a pride biztonságáért felelős cég szerint körülbelül 14 ezer résztvevő volt.

A SITA ezután idézte Peter Weisenbachert, az Emberi Jogi Intézet (IĽP) aktivistáját arról, hogy videóelemzés alapján számolták meg a résztvevők számát, így jutottak az adott számhoz. A szerkesztő Weisenbachert a „Szivárványos Pride társalapítójaként” idézte, de meg kell jegyezni, hogy az Emberi Jogi Intézet nemcsak hogy nem szervezte ezt az eseményt, de még csak nem is partnere.

Még inkább elgondolkodtató az a rész, amelyet a szerkesztő a Büszkék a Családra felvonulásnak szentelt. Ebben azt írta, hogy „a Jakab téren gyűltek össze az LMBTI jogok ellenzői”, és hogy „az akciót a Családért Szövetség és más konzervatív és egyházi szervezetek szervezték”.

Majd azzal folytatja, hogy „keresztény egyházak számos képviselője és parlamenten kívüli konzervatív politikusok” vettek részt rajta, és a bekezdést azzal a mondattal zárja: „Az IĽP szerint ezen az eseményen körülbelül 600-800 ember volt.”

A jelentés a Pozsonyi Rendőr-főkapitányság tájékoztatásával zárul, miszerint „a gyűlések minden résztvevője, akiknek számát a rendőrök körülbelül ötezerre becsülik, fegyelmezetten viselkedett”. Hogy a rendőrök hogyan jutottak ehhez a számhoz, kérdéses, mert matematikailag nyilvánvalóan nem stimmel, és a két esemény valós összlétszáma legalább háromszorosa kellett, hogy legyen.

A Büszkék a Családra résztvevőiről a SITA összesen négy mondatot írt, amelyekben négy valótlan információ szerepel.

Először is, a Büszkék a Családra résztvevőit az „LMBTI jogok” ellenzőinek nevezte, ami a téma nagyon szubjektív keretezésének példája, amely feltételezi, hogy valami olyasmi, mint az „LMBTI jogok” objektíven létezik, és ezek az emberek ellenzői.

A valóság az, hogy miközben az egyik csoport a jogok szófordulatával igyekszik érvényesíteni bizonyos követeléseit, a másik csoport ezeket a követeléseket egyszerűen nem tekinti jognak, amit egyébként a szlovák jogszabályok is alátámasztanak.

Azt állítani, hogy valaki az „LMBTI jogok” ellenzője, egyszerűen taktika, és az a célja, hogy a házasság és a család standard értelmezésének híveit gyűlölködőnek tüntessék fel, olyannak, aki más emberektől el akarja venni emberi jogaikat. Ez ellentmond a Büszkék a Családra megmozdulás valóságának, amely egy pozitív üzenettel bíró rendezvény az egészséges családi modell, mint a gyermekek számára legjobb környezet, jegyében került megrendezésre.

A SITA továbbá azt írja, hogy az eseményt „más konzervatív és egyházi szervezetek” is szervezték, ám valójában egyetlen civil szervezet és polgári társulás sem, amely a Büszkék a Családra rendezvényt szervezte, nem egyházi szervezet. Ez a keretezés ismét összhangban van azzal a taktikával, hogy mindent, ami konzervatív, egyházi jellegűnek bélyegeznek, hogy aztán mindent, ami egyházi, a templomok falai közé lehessen száműzni, mert állítólag semmi keresnivalója nincs nemcsak a politikában, hanem a nyilvános térben sem.

Az az állítás, miszerint „parlamenten kívüli konzervatív politikusok” vettek részt az eseményen, szintén valótlan. Az eseményen valóban voltak volt politikusok és olyan személyek is, akiket inkább reménybeli politikusoknak nevezhetnénk, de aktív képviselők is jelen voltak.

Végezetül, a „600-800” fős résztvevőszám kimondott hazugság, és teljesen megdöbbentő, hogy ezt az információt a SITA Weisenbacher intézetétől vette át. A valós résztvevőszám ugyanis három-négyszeres volt, azaz kétezer és háromezer között mozgott.

Tegyük hozzá, hogy az Emberi Jogi Intézet a múltban többször is kitalált információkat. Például fél éve egy nem létező zsidó professzornőt idézett egy nem létező szervezetből, és ez nem az első ilyen incidens volt.

(…)

Azt már megszoktuk, hogy a progresszív média nem objektíven tudósít a Büszkék a Családra rendezvényéről, bár ez is problémát jelent. Azonban rendkívül szakmaiatlan, ha egy olyan hírügynökség, mint a SITA, amelynek a pártatlan tájékoztatás etalonjának kellene lennie, ilyen aktivizmusba süllyed.

Postoj.sk, Štyri klamstvá v štyroch vetáchAko agentúra SITA informovala o Hrdí na rodinu

Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík