Orbán Viktor: Manfred Weber megsértette a magyar népet

Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelt a moszkvai központi bizottsághoz hasonlítja, a félénk gazdaságpolitika veszélyeire figyelmeztet, és elmondja, mi vezetett a német konzervatívokkal történt kenyértörésre.

Ekkora összeg még soha nem forgott kockán: 1,8 billió euró. Orbán Viktor korábban ekkora összegű uniós támogatások blokkolásával fenyegetett. A történelmi léptékű helyreállítási alapról és a következő évek uniós költségvetéséről volt szó. A magyar miniszterelnök a lengyelekkel karöltve így védekezett a jogállamiság védelmére szolgáló új felügyeleti rendszer ellen. Ennek megsértése esetén Brüsszel pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba. Magyarország végül beleegyezését adta, a pénzek felszabadultak, de a tervezettnél enyhébbek lesznek a jogállamisági szabályok. Ezt az interjút Orbán videókonferencia keretében adta kormányzati székhelyéről.

Welt am Sonntag: Orbán úr, milyen volt Angela Merkellel folytatott legutóbbi beszélgetése? Igaz, hogy a kancellár asszony felemelte a hangját?

Nem, a kancellár asszony velem szemben soha nem emelte fel a hangját. Angela Merkel egy erős asszony. A felemelt hang a gyengeség jele lenne.

Az uniós csúcsot követően az emberek Merkelt ünnepelték, mert keresztülvitte az Ön által ellenzett jogállamisági mechanizmust. Brüsszel most pénzügyi szankciókat szabhat ki. Ennek ellenére Ön hazájában győztesnek mutatta magát. Hogyan lehetséges ez?

A kérdés az, ki harcolt itt kivel? Az Európai Parlament az objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról szóló szavazást összekapcsolta a helyreállítási alap 750 milliárdos csomagjával. Álláspontunk szerint ez ésszerűtlen volt. Miért kellene politikailag megterhelni egy témát akkor, amikor éppen egy nehéz válságot élünk át? A későbbiekben majd folytathatjuk a jogállamisági mechanizmusról folytatott tárgyalásokat azzal a világos céllal, hogy mind a 27 uniós tagállamra kötelező érvényű, objektív kritériumok vonatkozzanak. A jelenlegi megoldás ezt lehetővé teszi, tehát ez a józan ész diadala.

Hozzájárult a megegyezéshez a koronavírus-válság által okozott veszélyhelyzet?

Az Európai Tanács német elnöksége a helyreállítási alap és a hétéves uniós költségvetés ügyét egyben akarta megtárgyalni. Ezt velünk együtt a tagállamok is támogatták. De az Európai Parlament teljességgel túlbecsülve a szerepét utólag beavatkozott. A parlament úgy véli, a nemzeti parlamenteknél nagyobb legitimitással bír. Ez teljesen téves elképzelés. Az asztalon egy nyomásgyakorlást célzó kiegészítés volt. Ezért kényszerültünk a vétó bevetésére.

Egy felmérés szerint a magyarok 77 százaléka támogatja a szigorúbb jogállamisági ellenőrzést, beleértve a korrupciót is. Nem számította el magát a vétó tekintetében?

Bár a dolog csupán technikai részletnek tűnik, valójában az összes uniós tagállam szuverenitásáról szól. A jogállamiságot már meghatározták az európai szerződések. A parlament ezt megpróbálta jogellenes módon megkerülni. Angela Merkel döntési javaslata ugyanakkor zseniális volt: világossá tette, hogy bármely új mechanizmus csak az uniós szerződések alárendeltje lehet, mégpedig az EU költségvetési érdekeinek védelme érdekében. Ezen kívül a szankciókat elsőként az Európai Unió Bíróságának kell felülvizsgálnia. Magyarország állampolgárai ezzel teljesen egyetértenek.

Különösen a volt kommunista államok kormányai vádolják Brüsszelt túlzott beavatkozással. Miért?

Az érzékenységünknek történelmi gyökerei vannak. Magyarország ugyan nem volt a Szovjetunió tagállama, de a szovjet birodalom része volt, mint Lengyelország és Csehország. Tudjuk, milyen az, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések. Az Európai Parlament és néhány kormányfő esetében azt látjuk, hogy egyre több nemzeti hatáskört akarnak Brüsszelnek adni. A történelmi tapasztalatok alapján ezt elutasítjuk. Egy erős, a szerződéseket betartó nemzetállamok szövetségének akarunk részei lenni.

Ön Brüsszelt Moszkvához hasonlítja?

Már nem sok hiányzik hozzá. (…)

(…)

Az Ön kapcsolata Manfred Weberrel egy évvel ezelőttig bizalmasnak számított. Ön most azzal vádolta a konzervatív EPP német frakcióvezetőjét, hogy a magyarokat „bolondoknak” tartja. Mikor romlott meg a kapcsolatuk?

Manfred Weber két évvel ezelőtt felkeresett engem Budapesten. Megegyeztünk arról, hogy támogatni fogom őt a bizottsági elnökválasztás során. Csupán két nappal később Weber nyíltan kijelentette, hogy nem akar a magyar szavazatok segítségével elnök lenni. Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elveszítettük a bizalmunkat benne.

A német CDU-t is magába foglaló EPP egy évvel ezelőtt felfüggesztette az Ön pártjának, a Fidesznek a tagságát, azzal vádolva Önöket, hogy korlátozzák a demokráciát és a sajtószabadságot. Nem méltatlan ez a helyzet az Önök számára?

Ezek a vádak engem nem érintenek, nevetségesek. A mi médiaorgánumaink több, mint fele rendkívül kritikus a kormánnyal szemben; objektív vizsgálatok azt mutatják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti. Sokkal inkább az EPP-vel van a probléma: Manfred Weber frakcióvezető ugyanazt a koalíciót akarja létrehozni Brüsszelben, mint amilyen Berlinben van, ahol a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal kormányoznak együtt. De akkor hamarosan lehetetlen lesz különbséget tenni a konzervatívok és a szocialisták között. Nem mi hagyjuk el az EPP-t, hanem ők minket. Ezért is szólok: az EPP-nek meg kell őriznie keresztény-konzervatív jellegét.

(…)

miniszterelnök.hu