Ropog József ‘José’: Aki felvidéki magyarnak vallja magát, az a szíve mélyén optimista

Nyitókép: magyarnemzet.hu

– „A Felvidéken is lesz még nyár” – énekli a dalában. Ezek szerint ön optimista?

– Aki felvidéki magyarnak vallja magát, az a szíve mélyén optimista. Az optimizmus szerintem elengedhetetlen a felvidéki mindennapokban magyarként. Pesszimista hozzáállással én sem tudtam volna megírni ezt a dalt.

– Az új dalában igazán nem kerüli a forró kását: elmondja véleményét a himnusztörvényről és a felvidéki magyarság asszimilációjáról is. Mi késztette állásfoglalásra?

– Az igazság az, hogy ez a dal már hosszú évek óta érett bennem. A himnusztörvény botránya előtt is bőven voltak gondolatok, jegyzetek leírva a dalszöveghez, és ezeket mindig kiegészítettem. A legszomorúbb talán az, hogy az évek alatt nem igazán változott semmi, így nem kellett kihúznom semmit sem a jegyzeteimből. Olyan dolgokról beszélek az új dalban, amilyenekről itt a Felvidéken beszélni kell, csak sajnos a legtöbb esetben ez tabutéma.

(…)

A legnagyobb probléma a nyelvi korlátokkal van. Elég sok magyar iskola és óvoda van, tehát a lehetőség adott lenne minden magyar szülőnek, hogy magyar intézménybe adja a gyerekét. Sokan aggódnak azonban, hogy a jövőben nem tud majd a gyerek érvényesülni, mivel nem tanulja meg rendesen a szlovák nyelvet. A szlovák nyelvet anyanyelvként tanítják a magyar iskolákban is, így többet tudnak meg a magyar gyerekek a szlovák irodalom alakjairól, mint mondjuk arról, hogy ha eltévednek valahol az országban, hogyan kérjenek útbaigazítást.

Saját példámmal élve, én hamarabb és jobban megtanultam angolul, amit idegen nyelvként tanítanak, mint szlovákul. Ebből alakulnak ki aztán azok a problémák, hogy a gyerek otthon a szüleivel magyarul beszél, az iskolában pedig szlovákul, így általában két szék közé esik. Az iskolareform nagyon fontos lenne.

(…)

Lesz még nyár – Íme, az új felvidéki rap sláger Josétól (Videó)

– Az év végén egy Ismerős Arcok-koncert előtt lépett fel, amelyen elénekelte a Lesz még nyárt. Ön szerint fel kell állni a Nélküled elhangzása alatt, és volt-e szó arról, hogy zeneileg együttműködik majd a zenekarral?

– Óriási megtiszteltetés ért, hogy elénekelhettem a dalt az évzáró Ismerős Arcok-koncert előtt. Mondanom sem kell, hatalmas élmény volt. A felállásról pedig annyit, hogy sajnos szomorú, hogy erről a kérdésről is beszélnünk kell, egy egészséges világban egy ilyen kérdésnek fel sem kellene vetődnie. Számomra egyértelmű a válasz. A Nélküled nemcsak a DAC, hanem a felvidéki magyarság himnusza is lett, a magyar nemzeti identitást erősíti, aki ezt az egészet nem érzi, annak a készülékében van a hiba.

Váltottam néhány szót az Ismerős Arcok tagjaival, azonban arra nem volt lehetőség, hogy mélyebben elmerüljünk a beszélgetésben. Mindazonáltal én nem vagyok semmi jónak az elrontója, tehát ha lenne a jövőben ilyesféle kezdeményezés, nagy örömmel vennék részt benne.

magyarnemzet.hu – „Aki felvidéki magyarnak vallja magát, az a szíve mélyén optimista”