Ifj. Johann Strauss híres Kék Duna keringőjét május végén rádiójelekkel sugározzák az űrbe. Ezzel ünneplik a „keringőkirály” születésének 200. évfordulóját – közölte vasárnap az AP hírügynökség, írja a TASR.
A művet a Bécsi Szimfonikus Zenekar adja elő, és az Európai Űrügynökség (ESA) nagy antennája rádiójelként sugározza Spanyolországból. Az űrbe történő sugárzás május 31-én történik, amikor egyúttal az ESA alapításának 50. évfordulóját is ünneplik. Az eseményt az együttes élő fellépése kíséri, amelyet közönség előtt streamelnek majd Bécsben, Madridban és New Yorkban.
Bár technikailag lehetséges lenne a zenét valós időben jelre konvertálni, az ESA úgy döntött, hogy a technikai problémák elkerülése érdekében a zenekar által a főpróbán előadott felvételt használja. A művet fénysebességgel (körülbelül egymilliárd kilométer per óra) fogják továbbítani.
A jel 1,5 másodperc alatt éri el a Holdat, 4,5 perc alatt a Marsot, 37 perc alatt a Jupitert és négy óra alatt a Neptunuszt. 23 óráig eléri az amerikai Voyager 1 interplanetáris szondát, amely a legtávolabbi emberi alkotás, jelenleg több mint 24 milliárd kilométerre található a Földtől, az interstelláris térben.
Nem ez az első ilyen kezdeményezés
Az AP hozzátette, hogy ez nem az első ilyen kezdeményezés: 2008-ban az amerikai Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatal (NASA) a Beatles „Across the Universe” című dalát küldte az űrbe. Tavaly pedig Missy Elliott „The Rain” (Supa Dupa Fly) című dala repült a Vénusz felé. A múltban még a Marsról is hallatszott zene: 2012-ben a NASA will.i.am „Reach for the Stars” című dalát küldte oda, amelyet a Curiosity rover lejátszott, majd a jel visszakerült a Földre.
Az AP hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a Kék Duna keringő ugyan elhangzott a kultikus Stanley Kubrick 1968-as 2001:Űrodüsszeia című filmjében, de Strauss művei nem kerültek be a Földről származó különböző hangok és zenék válogatásába, amelyeket aranyozott réz hordozókra rögzítettek, és egy tűvel (stylussal) együtt a Voyager 1 és Voyager 2 űrszondák rakományaként az űrbe juttattak. A használati utasítással együtt ezek hangüzenetként szolgálnak majd esetleges földönkívüli befogadók vagy jövőbeli emberi felfedezők számára.
A bécsi turisztikai ügynökség, amely kezdeményezte ezt a Strauss-projektet, bejelentette, hogy helyre akarja hozni ezt a hibát, és ezért a „minden idők leghíresebb keringőjét” is fel akarja küldeni az űrbe.
Az ESA főigazgatója, Josef Aschbacher a projektről szóló nyilatkozatában elmondta, hogy a zene, mint univerzális nyelv, képes összekötni az embereket időn és téren át – kortól, helytől és kultúrától függetlenül. Strauss zenéjének sugárzását közös kulturális-technológiai projektnek tekinti, amelyben Strauss a művészetet, az ESA pedig a tudományt képviseli. Aschbacher szerint ez az ikonikus mű egyfajta „himnusz” lehet azok számára, akik a csillagok felé indulnak.
Nyitókép: Getty Images
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
