A múlt év végén hadat üzentünk a fiktív táppénzek ellen, vagyis azok ellen az esetek ellen, amikor az emberek valójában nem betegek – jelentette ki csütörtökön Erik Tomáš munkaügyi miniszter. Hozzátette: minél többet sikerül ezen a téren megtakarítani, annál több forrás jut például a rokkantnyugdíjakra.
A miniszter egy sajtótájékoztatón értékelte az év eleje óta tett lépéseket, amelyek célja a jogosulatlan betegszabadságok visszaszorítása. Az új szabályozásnak köszönhetően a társadalombiztosító orvos szakértői immár jogosultak megszüntetni az indokolatlan táppénzes eseteket.
Tomáš elmondása szerint az év első öt hónapjában minden hónapban csökkent a táppénzes esetek száma az előző év azonos időszakához képest: januárban körülbelül 15 ezerrel, májusban csaknem 13 ezerrel regisztráltak kevesebbet. Márciusban kisebb volt a visszaesés, ekkor több mint háromezerrel csökkent a táppénzesek száma.
Jelentős költségcsökkentés
A miniszter hangsúlyozta, hogy az első öt hónapban összesen 1,2 millió nappal kevesebbet voltak táppénzen az emberek, mint egy évvel korábban, és az esetek 10 százalékában a szakértői orvosok kezdeményezték vagy szüntették meg a betegszabadságot.
A táppénzek csökkentése 24 millió euró megtakarítást eredményezett. Ezen felül a társadalombiztosítási járulékokból 14,4 millió, az egészségbiztosítási díjakból 6 millió, a jövedelemadóból pedig további 3,6 millió euró bevétel keletkezett, amely az önkormányzatokat illeti.
Tomáš szerint, ha az év hátralévő részében is hasonló ütemben haladnak tovább, akkor éves szinten akár a 100 millió eurós megtakarítás is elérhető.
Elemzők véleménye és a megelőző hatás
Az INEKO elemzője, Dušan Zachar üdvözölte az intézkedést, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy eddig főként a legkirívóbb visszaélések kerültek felszámolásra. Még ha a 100 millió euró nem is tűnik óriási összegnek a társadalombiztosító többmilliárdos hiányához képest, mégis jelentős előrelépés.
Martin Vlachynský, az INESS szakértője kiemelte, hogy már önmagában az orvosok ellenőrzési jogköre visszatartó erőként hathat a fiktív táppénzek igénylésére. A társadalombiztosító kommunikációs szakértője szerint e lehetőség révén az ellenőrzések hatékonysága is nőtt.
További intézkedések és kritikák
A miniszter bejelentette, hogy újabb jogszabály-módosításokat terveznek, főként a próbaidő és a védelmi idő alatti táppénzes esetekre koncentrálva, mivel ezekben az időszakokban gyakoriak a visszaélések.
Tomáš arról is beszámolt, hogy feketelistán tartják nyilván azokat a cégeket, amelyek rendszeresen visszaélnek a táppénzes lehetőséggel – külön kiemelve az építőipari vállalatokat, ahol télen tömegesen küldik betegszabadságra a dolgozókat. Ha ez a gyakorlat folytatódik, a lista nyilvánosságra kerül.
A foglalkoztatási ügynökségek is a visszaélések gócpontjai közé tartoznak, ezért ott is fokozott ellenőrzést tartanak indokoltnak.
A vállalkozók vegyes reakciója
A Szlovák Vállalkozók Szövetsége elutasította az általánosítást, hangsúlyozva, hogy néhány visszaélő ne vessen árnyékot a teljes vállalkozói szektorra. Arra is emlékeztettek, hogy a táppénz megítélése az orvosok hatásköre.
Ugyanakkor elismerték: a fiktív betegszabadságok visszaszorítása pozitív irány, mivel azok többletköltséget okoznak a munkaadóknak is. Fontosnak tartják, hogy megszűnjenek azok az ösztönzők, amelyek visszaéléshez vezetnek – nemcsak a táppénznél, hanem más juttatások esetében is, például a munkanélküli segély vagy az apai GYED esetén.
E rendszerek hatékonyabb működtetése komoly megtakarításokat eredményezhet úgy, hogy közben nem csorbul a rászorulók támogatása.
Nyitókép: pxhere.com
Megosztás:
Címkék: betegszabadság egészségügy Erik Tomáš gazdasági reform Munkaügyi Minisztérium Szlovákia táppénz társadalombiztosítás vállalkozók visszaélések
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
