Még sosem volt olyan szükség magyar szuverenistákra a szlovák kormányban, mint most

Nyitókép forrása: pixabay.com

Ha csak az elmúlt napok külpolitikai eseményeit nézzük, könnyű levonni a következtetést: a nyugati és az ukrán arrogancia fogja megnyerni a választásokat a Smernek. Ukrajna azt a temérdek támogatást, amit egyébként is szlovák állampolgárok rosszallása ellenében kapott meg a mesterségesen életben tartott ügyvivő kormányoktól, úgy hálálta meg, hogy beperelte Szlovákiát. De erre egy jó nagy lapáttal rádobott még Németország és Franciaország közös javaslata a vétójog eltörléséről, méghozzá nem csak a külpolitikai kérdésekben. Felvidéki magyar szempontból megvilágítva: sosem volt még annyira szükség szuverenistaként politizáló magyar képviseletre a szlovák parlamentben és kormányban, mint most.

Ukrajna hétfőn perelte be az EU három tagállamát: Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát a Kereskedelmi Világszervezetnél, amiért fenntartják saját agrárpiacuk védelmében az ukrán gabona importkorlátozását. Mivel az ukrán gabona keresztülszállítása (tranzitja) sosem esett a korlátozások alá,

az ukránok, pontosabban az Ukrajnában ténykedő amerikai, francia, holland, stb. cégek Kijeven keresztül akarják elérni, hogy Közép-Európa „Ukrajna támogatása” címén saját agrárpiacát engedje tönkretenni, méghozzá rossz minőségű, GMO-kezelt ukrán gabona és a nyugati kereskedői profit javára. 

A dolgot árnyalja, hogy a kérdésben a németek muníciót látnak Lengyelország megszorongatásában, amelynek németellenes retorikája helyenként közel annyira radikális, mint az oroszok esetében.

Az arrogáns ukrán reakció szlovákiai lecsapódása is sokat elárul. Michal Šimečka, a PS elnöke szerint nem kell ebből belpolitikai témát csinálni, mert a WTO-nál beadott ukrán perindítvány jelentősége minimális. Megjegyezzük, mikor, ha nem a választásokkor van belpolitikai súlya a hazai agrárpiac túlélésének?

Šimečka rendkívül alibista módon reagált, méghozzá azért, mert az Európai Parlament alelnökeként az uniós (értsd: nyugat-európai) érdekeket fogja most és a jövőben szem előtt tartani, nem a szlovákiai gazdák érdekeit.

Ráadásul nem lehet eltekinteni attól, hogy az Európai Bizottság nyomást gyakorolt a közép-európai tagállamokra, hogy engedjenek Ukrajna (értsd, az USA, Franciaország, Hollandia, stb.) követelésének. Épp ezért, ha Šimečka lenne most a kormányfő, kijelentései határosak lennének a hazaárulással. 

Valószínűleg az a legtöbb választópolgárnak le fog esni ennyire közel a választásokhoz, hogy a rengeteg katonai és anyagi támogatás ellenére Ukrajna gond nélkül, arrogáns indoklásokkal, valamiféle képzelt középhatalmi felsőbbrendűségtől fűtve beperelte Szlovákiát is. Minden bizonnyal hallották a jelenlegi kormányfő és a leendő potenciális kormányfő-aspiránsok kijelentéseit, hogy Szlovákiának nem nagyon maradt már átadható fegyvere – így Kijevben Szlovákia már nem is számít.

És ha ez a kép összeáll a választókban, akkor a következtetés is egyértelmű: nem azokra fognak szavazni, akiknek a fő üzenete Ukrajna mértéktelen támogatásából, az EU és az USA narratívájának ismételgetéséből vagy épp „Fico legyőzéséből” áll. A Smer lelkén rengeteg súlyos visszaélés szárad, csakhogy a liberálisok mesterkedései egzisztenciális veszélybe sodorták a társadalmat, és a jelenlegi helyzetben sokak számára a Smer elleni korrupciós gyanúk kevesebbet nyomnak a latban.

De nem csak az ukránok, Brüsszel is olajat öntött a tűzre. Közös francia-német javaslat került az Európai Tanács elé, amely a vétójog eltörlését, a tagállamok költségvetési önállóságának leépítését, a tagállamok megrendszabályozására létrehozott jogállamisági mechanizmus kiszélesítését is tartalmazza.

Néhány kiemelt tétel a német-francia csomagból:

• Nemcsak külpolitikai, de minden kérdésben eltörölnék a vétójogot, vagyis a konszenzusos döntéshozást az Európai Tanácsban, helyette pedig minősített többséget vezetnének be.
• Csökkenteni akarják a minősített többség kvórumát, vagyis könnyebben érvényesülne a nagy, nyugati tagállamok akarata a keletiek rovására.
• A vétójog eltörlését többek között új bevételek, magyarul adók kivetéséhez, valamint újabb közös uniós kölcsönfelvételhez akarják használni.
• A hetes cikkely szerinti eljárás során konszenzus helyett négyötödös döntést vezetnének be. A hetes cikkely szerinti eljárás egy adott tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről szól, ezzel próbálták már korábban is sarokba szorítani Magyarország és Lengyelországot. Mivel a két ország kiállt egymásért, egy konszenzusos döntés során nem lehetett volna őket megfosztani vétójoguktól. Ha négyötödös többség lenne, akkor a helyzet már nem ennyire egyértelmű.
• További hatásköröket vonnának el a tagállamokat tömörítő Európai Tanácstól, és adnának  át a korrupciós botrányokban fuldokló Európai Parlamentnek.

Mindez azzal a következménnyel járna, hogy az egyébként is gerincproblémákkal küzdő szlovák politikai elitet felzabálná a jogi fékektől megszabadított nyugati érdekdömping. És azt is jelentheti, hogy kismillió kifogást lehet majd találni arra, melyik tagállamtól mennyi neki járó forrást vesznek el a brüsszeliek, hogy a pénzt Ukrajnának adják. Vagy hogy a „hajlandók koalíciója” pénzt, fegyvert és akár katonákat küldjön Ukrajnába – hiszen, ha a többség megszavazza,…

Különösen az utolsó pont, az Európai Parlament hatáskörének kiszélesítése miatt lehetünk biztosak abban, hogy egy PS által vezetett szlovák kormány fenntartások nélkül megszavazna mindent, amit elé tesznek.

A helyzet tehát kiábrándító és rendkívül dühítő. Rendkívül bonyolult és kemény politikai harcokkal járó időszak előtt állunk, ami már rögtön a választások másnapján elkezdődik.

Komjáthy Lóránt