Király Zsolt: A Magyar Szövetség szeptemberi tisztújításának súlyos buktatói

Nyitókép: Fb, Magyar Szövetség

Szeptember 28-a várhatóan nevezetes nap lesz a felvidéki magyar politizálás életében. Ekkor tartja tisztújító közgyűlését a Magyar Szövetség, annak minden kockázatával együtt. Bárki legyen is a befutó a pártelnöki szék várományosai közül, jelen pillanatban egyiknek sincs akkora megbecsülése, hogy egyben tudja tartani a Magyar Szövetséget.

A Körkép.sk hetek óta cikksorozatban követi az eseményeket. Olvasóink így a legaprólékosabb rálátással bírhatnak a kulisszák mögötti történésekre arra vonatkozóan, mi történik jelenleg a magyar pártban, milyenek az erőviszonyok, hol tart ma a felvidéki magyar politizálás (lásd korábbi írásainkat ITT).

Jelen cikkünkben a tisztújító közgyűlés kockázatait vesszük sorra. Azokat a veszélyeket, amelyeket jelen pillanatban nemcsak a pártelnök-jelöltek, de az országos vezetés, mi több, a pártstruktúra sem vesz egyáltalán figyelembe. Ők csak mennek szembe az árral. Túlságosan lefoglalja őket az újbóli pozíciószerzés, hogy ott legyenek a…hol is? A semmi közepén.

A nagy tévedés

Az országos politikát követő felvidéki magyar választópolgár általában ott téved a legnagyobbat, hogy azt gondolja, a Magyar Szövetség „politikusai“ azért vannak, hogy bejussanak a parlamentbe és ott képviseljék a magyar érdeket.

Így teljesen logikus módon ugyanazokat az elvárásokat fogalmazza meg politikusai felé, mint amiket a szlovák pártoknál is lát. Csakhogy Forró Krisztiánék valójában már évek óta maguk sem hisznek abban, hogy visszakerülhetnek az országos körforgásba. Egyrészt nem is tudják milyen az, hiszen soha nem volt módjuk megtapasztalni (a jelenleg még aktív politikusok közül egyedül Berényi József, Bárdos Gyula és Farkas Iván ismeri belülről a parlament épületét), másrészt megfelelő képességekkel sem rendelkeznek (tisztelet a kivételnek) az országos érdekképviseletre.

Mivel szinte kizárólag öncélú, egyéni érdekek mozgatják őket, így fel sem merül bennük, hogy amit tisztújítás címén most művelnek, annak milyen kockázatai lehetnek. Nemcsak a Magyar Szövetségre, hanem a felvidéki magyar közösség egészére nézve is. Ezeket vesszük most sorjába.

1. A Magyar Szövetség gyengébben kerülhet ki a tisztújításból, mint ahogy abba belép

Ha végignézzük a magyar párt eddigi vezetőit, a lista a következő: Bugár – Csáky – Berényi – Menyhárt – Forró. Igen, a politikai szélhámos Menyhárt Józsefet leszámítva nem volt még ennyire felkészületlen, az országos politikában tapasztalatlan felhozatal, mint most. Ami óriási probléma. Az indulásukat már bejelentett jelöltek között nincs egyetlen olyan személy sem, akit a tagság egésze elfogadna.

Emiatt fennál a veszélye annak, hogy a Magyar Szövetségben szeptember 28-a után visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be. Kilépések, csúnya személyeskedések, botrányokkal tarkított időszak jöhet (erre utaló jelek mást most is vannak), amikor a vesztes fél nem a besorakozást és az eredmény elfogadását, hanem a távozást fogja választani.

Ezért is javasolta a Körkép.sk és több felelős szlovákiai magyar személy, hogy tisztújítás helyett átmeneti, ügyvivő testületet hozzanak létre. Kötött jogkörökkel, az évek óta hiányzó politikai munka elvégzésére. Stratégiát, koncepciót alkotni, hogy a következő választások ne a 8. bukást, hanem a győzelem esélyét növeljék. Minden, erre vonatkozó kérés süket fülekre talált.

2. Liberális vs. Konzervatív szembenállás helyett ma már nyílt testvérharc zajlik

A felvidéki politikai infovány követői számára szinte fájó látni, hogy ma már az egykori MKP-sok is szapulják egymást. Míg Bugár Béla árulása óta a liberális vs. konzervatív vonal ütközetei jellemezték a közösséget, ma már maguk az MKP-sok (köztük két, országos politikára teljesen felkészületlen Via Novás) veszekednek az utolsó koncokon. Becsével együtt mindárman ugyanazt szeretnék: pártelnök lenni. Így könnyen előfordulhat, hogy az eredmény  – egyesek meglepetésére – ugyanaz lesz, mint amit a dunaszerdahelyi helyi szervezetben már láthattunk.

Ott ugyanis nem Becse, Cziprusz vagy Gubík nyert. Nem. Surranópályán, az egykori MKP bástyájában a csendesen építkező egykori Most-Hídas Pandy Péter szerzett elnöki jelölést.

A Magyar Szövetség elnökjelöltje a Körképnek: Vissza kell fordítanunk a piramist! Interjú Becse Norberttel

3. Három MKP-s, vs. Pandy

Meg kell hagyni, az egykori hidas, összefogásos kör ügyesen taktikázik. Míg saját maguk egyetlen jelölt mögé sorakoznak fel (természetesen nem mindenki, de többségük igen), addig a volt MKP-sok egymással háborúnak és saját táborukat osztják három felé. Mindhárman abban bízva, hogy majd ők kerülnek ki győztesen és jutnak a második fordulóba Pandy ellenében. Arra nem is gondolva, hogy ha nem lép vissza közülük a két leggyengébb (igen, pontosan tudható, kinek kellene maradnia), egyáltalán nem biztos, hogy lesz második forduló.

4. Nem az a kérdés, hogy ki lesz a pártelnök, hanem az, hogy mit lép Gyimesi

Erről a felvetésről már külön cikkben értekeztünk. Azóta sem tett komoly kísérletet egyik pártelnök-jelölt sem arra, hogy a jelenleg legnépszerűbb felvidéki magyar politikusnak olyan víziót kínáljon, hogy az továbbra is a Magyar Szövetséget jelentse a legvonzóbb alternatívaként számára.

Gyimesi György a felvidéki magyar politika Szoboszlai Dominikje. Az egyetlen személy, aki képes országos szinten politizálni, és akire oda is figyel a szlovák fél, a szlovák média. Gyimesitől mégis azt várják sajátjai, hogy adja fel országos ambícióit és süllyedjen el a tehetetlen kollégák miatt fejnehéz Magyar Szövetséggel együtt. Miközben Gyimesinek komoly ajánlatai vannak, mint voltak Szoboszlainak is (lásd Liverpool.) Az egész elvárás nélkülöz mindenféle logikát. Igen, talán meg lehetne találni a szerepét a felvidéki magyar politikában, de ezt a munkát senki sem akarja felvállalni. Így ne csodálkozzunk, ha majd maga Gyimesi veszi kézbe a dolgokat. Elvégre jópár év politizálás áll még előtte.

5. A párt, melyet teljesen magára hagyott az elnöke

Forró Krisztián az elmúlt években egy totálisan centralizárt pártot hozott létre. Ahol mindenről egymaga (illetve legszűkebb köre) dönt, és ahol még az elnökség tagjait is alig tájékoztatja az érdemi dolgokról.

Forró az elmúlt években teljesen magára játszott, majd amikor sikeresen falnak vezette a gépkocsit, kiszáll, és otthagy csapot-papot. Hogy Pellegrini tanácsadójaként folytassa, tovább gyengítve a pártot, melyet eddig vezetett. Milyen példát mutat ez utódjának? Milyen üzenetet fogalmaz meg ezzel választóinak?

Összegezve, alig 10 nappal szeptember 28-a előtt kockázatok egész sora kíséri az országos tisztújítást. Mégsem érdekel szinte senkit a valóság a Magyar Szövetségben. A felvidéki magyar választók ennél sokkal többet érdemelnének.

Király Zsolt