Nyitókép forrása: a Magyar Szövetség hivatalos facebook-oldala

 

Megint életjelet adott magáról a felvidéki magyar közélet, ezúttal a felméréseken stagnáló és politikai élet szempontjából kómában fekvő Magyar Szövetség tisztújítása kapcsán. A kérdés látszólag az, ki legyen az új pártelnök, aki majd elhozza azokat a sikereket, amelyekkel a párt már jó ideje adós maradt. Csakhogy a valódi kérdés nem ez.

 

Emlékszik még valaki, miért lett Friedrich Merz a német CDU elnöke és most kancellárjelöltje? Hát azért, mert egész karrierje során kritizálta elődje, Angela Merkel balos-progresszív és migránspárti politikáját, és puszta személyének pártelnökké választása is azt jelentette, hogy a CDU-ban változásokra kerül sor.

 

Hasonló pártelnökjelölteket, akiknek személye Merzéhez hasonlóan 180 fokos és konstruktív változást jelentene, én most a Magyar Szövetség esetében sajnos nem látok. De még ha látnák is, akkor sem adnék nagy hitelt annak, hogy az új pártelnök képes lenne helyrebillenteni azt, ami az elmúlt években történt.

 

A fő problémám a jelöltekkel, hogy emlékeim szerint érdemben egyikük sem tiltakozott a hárompárti egyesülés, értsd: a magyar monopolpárt létrehozása ellen. Mint tudjuk, a Szövetség összegyúrásával mentették meg a Most-Hidat, amelynek vezetése aztán (előre borítékolható módon) a legnagyobb károkozás reményében ugrott ki a pártból a 2023-as választások előtt. A Szövetséget úgy hozták létre, hogy ellehetetlenítsék, gúzsba kössék annak konzervatív szárnyát, az egykori MKP-t. Annak ellenére, hogy a felvidéki magyar választókat épp egy ütős nemzeti-konzervatív-szuverenista politikával lehetett volna megszólítani, a pártot pedig bejuttatni a parlamentbe.

 

Egyesek számára ez rendkívül előnyös volt. Ha a konzervatív szárny nem tud országos sikert aratni, akkor folytatódik a magyar választók átszivárgása a szlovák pártokhoz. A beépített trójai falovak pedig jól teljesítettek, a párt vezetése a választók megszólításában viszont kegyetlen rosszul.

 

A tisztújítás célja elvileg ennek az állapotnak a felszámolása lenne. Vannak ötletek, vannak jól kidolgozott programok, ezek némelyikével még egyet is tudok érteni (és igen, én speciel nem érzem szükségét felhánytorgatni egynémely jelölttől felém érkező régi sértéseket).

 

A gondom az, hogy a párt maga képtelen a megújulásra. A CDU-ban azért ment végbe belső változás, mert vissza AKART kerülni a kormányba és ismét a legerősebb német párttá AKART válni. A Magyar Szövetségről azonban tudjuk, hogy igazából még a parlamentbe sem akar bejutni, és nagyon sokan jól elvannak abban a lassú, agyhalotti agóniában, aminek ma szemtanúi vagyunk.

 

Képes ezt egy pártelnök megváltoztatni? Felkészültek a jelöltek arra a kihívásra, hogy minden olyan tag, pártbeli középvezető ellenük fog fordulni, akire felelősséget, terheket akarnak róni, vagy akiktől kényelmes pozíciókat akarnak elvenni, esetleg teljesítményalapúvá akarják tenni az erőforrások megítélését, sőt, elszámoltathatóságot akarnak bevezetni? És képesek lesznek ezeket az emberek pártelnökként megregulázni anélkül, hogy a párt darabokra szakadna?

 

Tegyük fel, hogy lesz egy olyan tökös pártelnök, aki vállalja, hogy (trumpi szófordulattal élve) lecsapolja a magyar politikai mocsarat és a tevékeny munkát teszi meg a párt direktívájának. Már most tudom, hogy olyan falakba fog ütközni, amelyeket nem tud legyőzni. Oligarchák, progresszív befolyáskupecek, ellenérdekelt sajtó, ellenséges pártbeli kollégák – mindazok, akiknek egy gyenge, hasznavehetetlen párt tökéletesen megfelel, mert leköt és megbénít 120 ezer magyar szavazót, akikből fokozatosan egyre nagyobb részt hasíthatnak ki a szlovák pártok.

 

Végül az illető pártelnöknek két választása lesz: vagy letesz a terveiről, és a békességért meg a pártelnöki fizetésért igazodik a párt belső káros törvényszerűségeihez, vagy ő lesz az, akinek regnálása alatt ismét darabjaira hullik a párt, miközben őt magát agyonkaraktergyilkolják az ellenfelei. Egyik verzió sem kínál boldog befejezést.

 

Ez tehát a mostani tisztújítás nagy kérdése: lesz-e valaki, aki átviszi végre a Magyar Szövetség nevű tákolmányt arra a túlpartra, ahonnan nem térhet vissza, vállalva ezzel a személyére nézve is kemény következményeket?

 

Szkeptikus vagyok. Továbbra is úgy vélem, hogy egy sokideológiájú, se íze, se szaga „gyűjtőpárt” csak arra jó, hogy bénultságban tartsa a felvidéki magyarságot, elvegye cselekvőképességét, az alulról építkezés és a népakarat kifejezésének képességét. Határozott véleményem, hogy egy korrekt, magyar célokat felvállaló, de szlovákok felé azokat megfelelően kommunikálni képes magyar konzervatív-nemzeti párt sikerének nagyobb esélye van, mint a jelenlegi MSZ-nek.

 

Eljutottunk oda, hogy vannak, akik ezt a lehetőséget legalább megígérni hajlandók. De elég nyilvánvaló, hogy olyan ember nincs a jelöltek között, aki ezt az ígéretet be is tudná tartani.

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:
Címkék: Becse Norbert Cziprusz Zoltán Felvidék felvidéki magyar politika forró krisztián Gubík László Komjáthy Lóránt magyar Szövetség Pándy Péter vélemény
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 7 olvasónak tetszik ez a cikk.