Nyitókép: SITA
Január 20-a óta mintha felgyorsulni látszanának az események a világpolitikában. A (gazdaságilag) fejlett (?) Nyugat új vezetője láthatóan elunta a mindent elborító tö*etlenkedést, és tiszta vizet akar a poharába. A kicsiknek döntenie kell: túlélnek, vagy kiesnek. Mint Kolumbia. Mint a Hamasz. Mint majd mások is. De mi van a magukat nagynak képzelőkkel?
Az értetlenebbje még kapálódzik. Az amúgy boldogságra született Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondja, hogy meg fogja őrizni a sziget szuverenitását. Grönlandét. Ő. Mert az fontos. És hogy Európa segítségével. Miután a múlt hétvégén skandináv vezetőkkel beszélt, kedden Párizsban, Berlinben és Brüsszelben keresett támogatást. (Hogy ott minek, nem értem.) Azt se nagyon, hogy mit remél. Szuverenitást, miután maguk a dánok hallgatták le Merkelt az amerikaiaknak? Igen érdekes, hogy Lars Løkke Rasmussen (korábbi) miniszterelnök öt éve azzal rúgta ki a dán titkosszolgák vezetőit, hogy a lehallgatás a kormány tudta nélkül történt! Ezek szerint, Snowden nélkül ma se tudnák, (meg mi sem), mi történt az országukban? Ma, Mette Frederiksen vajon tudja? Ez ám a szuverenitás!
A példa nem példátlan: Trump beszél, az akarat hajlik. Mindössze két kérdés van: hogy milyen szigorúan néz az amerikai elnök; és hogy tudjuk-e, „kit kell felhíni”. Gustavo Petro, Kolumbia elnöke két órán belül megtudta, hogy mégis vissza szeretné fogadni többségében bűnelkövető honfitársait, akik az új életet új lopásokkal kívánták megalapozni az Egyesült Államokban. Küldte is értük a saját gépét azonnal, hogy ne kelljen megint az amerikaiaknak fáradniuk… Petronak volt kompetenciája, így tudott dönteni.
Ezzel szemben Mette Frederiksen asszony kutyaszorítóban van! A fegyvereit ő maga adta el Ukrajnának. A sebtiben bejelentett kétmilliárd dolláros hadihajóprogram, ha meg is valósul, évekbe telik. (Csak nehogy Trump úgy érezze, ellene futnak ki a majd elkészülő hajók a Jeges-tengerre!) És ha végül megvalósul is – ezzel biztosítják a szuverenitásukat Amerika ellen? Vagy a felkészületlen német hadügyminiszter majd odacsap? Esetleg a rizsparóka nélkül hajbókoló Macron? A harcias Leyenné meg felsorakozik az Unió hadihajóival?
Viccesnek tűnhet, de ahogy az Unió megnyilvánul az ügyben, az már sajnos túltesz az „alattomos Monty” minden hajmeresztő ötletén. Ám baj még sincs. Mert Trump még csak beszél. Egyelőre. Még nem határozott (mint a kolumbiai migránsok ügyében), így az Unióban még lehet gondolni – akármit is. Baj majd csak akkor lesz, ha az amerikai betyár összevonja a szemöldökét! …Ki is javasolt amúgy önálló Európai haderőt 2016 nyarán Tusványoson? Ja persze. A Zorbán. A szerencsétlen autokrata! Annak persze sosincs igaza, hát – nem is történt semmi.
Micskó András: Nagyhatalmi pozíciók, befolyási övezetek várható alakulása 2025-ben
Leyenné meg, 2025-ben, Trumpot fenyegeti az önálló Európa ellenállásával! Az én nevemben! Múlt héten olyan beszédet mondott, maga is csodálkozva hallgatta – vagy talán értetlenül:
„A szabadságért való küzdelem összeköt minket, európaiakat. A múltunkat és a jelenünket. Nemzeteinket és nemzedékeinket. Számomra ez az Unió létjogosultsága.”
Tényleg? Kivel küzdöttek ők a szabadságukért? Ez a Leyen? Namíbiával? Ghánával? Vagy Ruandával, amik német gyarmatok voltak? Vagy Egyiptommal? Meg Dél-Amerikával? Meg Ausztráliával? Nem épp utóbbiak küzdöttek a szabadságukért a nyugat-európai rabszolgakereskedőkkel meg gyarmatosítókkal?
– Nem küzdöttek ezek senkivel sem, hacsak egymással nem! Mi küzdöttünk minden birodalom ellen, amiben soha nem segítettek. Akkor sem, amikor keletről törtek Európára, és persze akkor sem, amikor ő maguk támadtak hátba. De tetszenek hallani, milyen fontos lett nekik hirtelen ez a „szabadság”! Most megküzdenek érte! Amerikával! Azzal az Amerikával, aki eddig olyan csodálatos barát volt! Hát, sok sikert!
Saját szavaitól megrészegülve egyre súlyosabb kijelentéseket engedett meg magának:
„egy vitatott és törékeny világban, mint amilyen a mai… véleményem szerint Európára nagyobb szükség van, mint valaha.”
– Teljes téboly! Kinek van őrá (meg miránk szüksége? Ne bolonduljunk már meg. A saját háborújuk befejezésébe sem szólhatnak bele!
„Multilateralizmus és partnerségek” – milyen multilateralizmus? Egyik oldalon a kiközösített oroszok, a másikon meg a Trumppal kapcsolatos szerepzavar? Plusz a Kínával szembeni követelőzés! Mi ebben a multilaterális? Az önsorsrontás?
„Fenntartható fejlődés és humanitárius segítségnyújtás. Biztonság és emberi jogok. Ezek fontosabbak, mint valaha”
– Biztonság? Hol? Nyugat-Európában? Meg fejlődés? Hol? Amerikában? – mert Európában ilyen nincs!
Trump ultimátumot adott Putyinnak, de a lényeg a sorok között van elrejtve
„Oroszország GDP-jének 9%-át költi védelmi kiadásokra. Európa átlagosan 1,9%-ot költ. Valami nem stimmel ebben az egyenletben”
– valóban nem! Mennyi is 2 000 milliárd (ez az oroszok GDP-je) 9%-a? 180 milliárd? És mennyi is 20.000 milliárd (ennyi az EU GDP-je) 1,9 %-a? Az meg 380 milliárd? Hoppá-hoppá! Tehát most, hogy az oroszok harmadik éve „hadigazdaságra” állították át országukat, most is kétszer annyit költünk fegyverkezésre, mint ők! – az USA meg kétszer annyit, mint mi. Vagy valami nem stimmel ebben az egyenletben?
A császárnő azonban meztelen. A reformokhoz, amiket eltervezett, mint mondta, sok pénz kell. Az meg neki nincs. Az bizony csak a tagállamoknak van. Abból van még az ő fizetése is! Plusz amit Bourla úrral ellopott, s amit az Európai Ügyészség már nyolc hónapja vizsgál – vagy nem vizsgál? Merthogy nincsenek meg! Azám! Csak az Orbán lopásait vizsgálja, Leyennéjét nem!
71 milliárdocska! Azért erre már Smaug-sárkány is csettintene! Mert ő hisz a demokráciában – a sárkány, tudniillik – Orbán meg autokrata. De Trump is az, és még az sem lehetetlen, hogy ezek az üzenetek, amik Leyenné telefonjára érkeztek, Bourla úréról indultak el, vagy fordítva. És ez a Bourla meg, no hol székel? Hát Amerikában! Úgyhogy a császárnő addig fog nyújtózkodni, ameddig Trump akarja. Mármint betakarja. A demokratikus lopásait. Utána meg előkerülnek az sms-ek Amerikából! No, akkor lesz ám haddelhadd! Már ha Biden bá’ barátai ki nem törölgették mindet, onnan is, gondosan, jó előre.
A pénzt, meg a hitelt tehát a tagállamoktól várja, azoktól is, akiket ki akar forgatni az egyet nem értési jogukból. Mint Magyarországot. Azokat, akik ha nem tetszenek, abból a 750 milliárdból sem kapnak egy huncut vasat sem, amit már a NextGenerationEU-ban közösen felvettek. Mint Magyarország is. Emlékeznek? 723-at számoltak ki, hogy annyira lesz szükség. De 750-et vettek fel! A differencia potom 27 milliárdocska. Hova is lett, várjunk csak… Ehh, mit számít az, ha évente 800 milliárdot vesznek fel az újabb megújulásokra! Már, ha a tagállamok beleegyeznek. Mivel ezzel kapcsolatban merülnek fel kételyek, szüksége lesz az Európai Parlament támogatására. Tehát hízelgés következik.
„Az Önök bizalmát folyamatosan ki kell érdemelni… és azon fogunk dolgozni, hogy tovább erősítsük a Parlamenttel való partnerségünket kezdve a keretmegállapodás reformjával. Számíthatnak rám… Együtt dolgozhatunk azon az ambiciózus reformprogramon, amelyre Európának szüksége van. Hiszem, hogy szükségünk van a Szerződés módosítására, amennyiben az javíthat az Uniónkon. És ezen a Házzal együtt szeretnék dolgozni.”
Naná, hogy a házzal! A Parlamenttel való partnerség kell a keretmegállapodás reformjához. Ezek ám az európai értékek! A transzparencia, a jogállamiság, meg az „egység és összefogás”! Azt elhiszem! Ilyen módosítás ugyanis csak úgy jöhet létre, hogy ez a boszorkány felhasználja a totálisan gátlástalan Parlamentet a vezetés nélkül sodródó tagállamok ellen. Ezzel megszűnne minden tagállami kormánybefolyás, és a döntések a parlamenttel szövetkező Bizottság kezébe kerülnének. Más szóval: ez a föderális unió alapfeltétele. És akkor lesz egy immár vétómentes Unió, … Meg „szabadság”. Nekik.
Azt mondja, „…egyik oldalon a megosztottság és a hanyatlás, másrészt az egységesebb Európa felé vezető keskeny út. Ó, hát hogy le nem szédül róla! Európa mindig is az egységben rejlő erőt választotta.” Tényleg? Hol olvashatott ilyeneket? Esetleg valami pónibaleset? És mikor volt ez az „egységerő”? Nem úgy volt, hogy minden „Bátor Vezető” úgy képzelte el, hogy a többit maga alá söpri? Nagy Frigyes, Napóleon, Bismarck, mind az egységben rejlő erőt választotta? Pont, mint ő!
Kérdezem: nem kellene hülyeségek helyett a valósággal szembenézni? És akkor ő „megtiszteltetéssel és mély meghatottsággal áll itt Strasbourgban… az európai demokrácia e Házában.” Hát, aki élt a kommunisták uralma alatt, annak még a tarkója is viszket! Ha még tíz percet beszél, talán maga is elhitte volna, amit mond. Kicsordul a könnyem!
Mint a neves magyar szakértőtől megtudjuk, mivel Donald Trump ellen merényletet kíséreltek meg, szüksége lehet mentális támogatásra. Amennyiben a segítséget elutasítják, küldetéstudatban manifesztálódó istenkomplexusba eshet. Még jó, hogy Leyennét ilyesmi nem fenyegeti. Mert ő már beleesett. Ő már isten. Az európai félkegyelműek istene.
Micskó András
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
