Micskó András: A világ, mint akarat és képzet – A propaganda diszkrét bája

Nyitókép: cartoonmovement.com

Sztálinnak tulajdonítják a mondást, hogy a propagandát nem azért csináljuk, hogy a végén magunk is hinni kezdjünk benne. Jó ötletnek tartanám, ha ezt az európai választó is érvényesnek tekintené magára! Mert vezetői, az Unió és a Coalition of the willing – ők a „tettrekészek”, ugye – nagyon szeretnék, ha gondolkodás helyett egyszerűen hinnénk nekik. Pontosabban: akarják. Willing. Zelenszkij épp a minap jelentette be, hogy amerikai fegyvert akar venni 50 Milliárdért. Igen. Venni. Miből? Nyilván európai „willingből”, mert neki úgy 600 éve elfogyott a sajátja. Vagyis az nem, az több lett, csak az a része, amit az emberekre meg az országra akar elkölteni. Na, ott majd lesz willing, meg deed is! …Az elszánt európai uraknak.

A virtuális nyomás

„Starmer virtuális találkozót szervezett, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon Vlagyimir Putyinra, hogy fogadja el a Donald Trump által szorgalmazott tűzszüneti megállapodást, és hogy kötelezettségvállalásokat gyűjtsön bármilyen megállapodás biztosítására – Trump világossá tette, hogy elvárja Európától, hogy vállalja ezt.”

Milyen csodálatos keveréke ez a valóságnak és ha mellébeszélésnek! A gyanútlan olvasó azt hiheti, hogy a britek három év után egyszerre csak belelkesedtek ettől a tűzszünet-ötlettől, ami eddig fekete posztó volt a szemükben, pusztán, mert Trump szorgalmazza. Mert ezt mondják! Hogy alig várják. – Az egyik szájukkal. A másikkal meg kötelezettségvállalásokat gyűjtenek a „deedhez”. Kötelezettségvállalásokat arra nézvést, hogy egy esetleges Trump-béke megkötése esetén nehogy ezek az ukránok kiszolgáltatottak maradjanak. És ez úgy fog történni, hogy ők majd felsorakoznak az ukrán határ mentén, a drága amerikai fegyvereikkel, hogy az oroszok, féktelen pusztítási vágyukban beléjük lőjenek, és ezzel végre rájuk szabadíthassák az 5. cikkelyt! Igazán csodálatos terv!

Hazard megye lordjai

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy bujtogatják Zelenszkijt, Nyilván Trump ellen, hogy tartson csak ki, és majd ők helytállnak az amerikaiak helyett. Ebből világosan látható, hogy nincs új a nap alatt és Starmer az új Johnson. Zelenszkij meg megint felnyalja az egészet, mint 22-ben, csak most már menekülőútként, mert el már ő sem hiszi. Most ő az, aki egy pillanatra sem szünetelteti a hazudozást. Hogy miért hazudozás? Mert valójában nem tudnak. Nem tudnak helytállni. Nincs hozzá hadseregük, fegyverük, se pénzük. Csak arcuk van. Mert ha Starmer lett az új Johnson, Macron maradt a régi Macron. Tehát úgy tesznek, mintha nem változott volna semmi. Pedig változott! az USA mintha nem tartaná a hátukat. A hazardírozás mégis folyik tovább feszt.

Igazolás normalitás ellen

Hogy „tettrekészségük” ne boruljon az oldalára, ütni kell a másik vasat is: a willing-propaganda most attól hangos, hogy az oroszok erkölcstelen, embertelen és mohó állatok. Nem elég nekik, hogy Ukrajnát megtámadták, de bennünket is meg fognak. Kb. 2030-ban. Vagy előbb. Már három év múlva. De lehet, hogy holnap. Ezt tolják ezerrel. Sikorski, a dánok, a brit tábornokok, ez a szerencsétlen Rutte, sőt, maga Macron is. Ez a hang is most, azután erősödött fel, hogy Trump felrúgta az oroszellenes homokozót, és a háború fokozása helyett a békekötést tette prioritássá. Szükség van tehát egy új érvre, hogy változatlan maradhasson minden. Nehogy azt gondolja véletlenül valaki, hogy akkor most már béke lesz, és ettől nem kell több fegyver, feleslegessé válik az ellenségeskedés, visszatérhetünk a normális kerékvágásba. Nem, nem!

Teszik mindezt úgy, hogy semmilyen objektív jel nem mutat orosz támadásra, még csak szándékra sem. Ellenkezőleg, a tény, hogy Ukrajna lenullázta az orosz haderőt, egészen érthetetlenné teszi, hogy miként képesek fenntartani ezeket a rémhíreket. Az oroszok sok millió tüzérségi lőszert lőttek el, a páncélosaikból 10.000 oda, nyilván másból sincsenek komolyabb tartalékaik. Mégis mivel ugranának neki Európának? – De a valóságnak ez csak az egyik szelete.

Mint azt épp a minap megtudhattuk (ha eddig elhittük volna a konkrét NATO-részvétel tagadását), az amerikaiak folyamatosan és közvetlenül segítették az ukránokat. Nemcsak a fegyverekkel, nem. Mindent ők végeztek. A célpontok felderítésétől a megfelelő csapásmérő eszköz szállításán keresztül a koordináták és a pillanat kiválasztásáig. Talán még a gombot sem az ukránok nyomták meg. Az amerikaiak vitték az egész háborút. Sajnos ez azt is jelenti, hogy ezeket az információkat az oroszok nem kieszelték, hanem ez a valóság volt! Megint a mi oldalunk hazudott. Mire következtet egy normális ember abból, hogy az oroszok ezt eltűrték? NATO általi pusztításukat és a Nem arra, hogy semmi esetre sem merik megtámadni a NATO-t? Amikor az amerikai, angol, holland és más NATO-tisztek szétlövették az orosz városokat és hadihajókat, és nem tettek semmit?

Vérszemblöff

Az a kérdés is felmerülhet az emberben, hogy nem kellett volna-e akkor gondolni az orosz fenyegetésre, amikor – vérszemet kapva hadseregük elképesztő felkészületlenségétől, meg a NATO által felkészített ukrán hadsereg kiváló helytállásától – szinte belekényszerítették Putyint a kitartásba, az erőkoncentrációba, a hadigazdaság felépítésébe? Nem. Akkor az volt a következtetés, hogy az oroszokat ki kell véreztetni. Egyszer s mindenkorra meg kell semmisíteni. Az országot fel kell osztani. Nem mintha erre kidolgozott terveik lettek volna, hogy például hogyan happolják majd el Szibériát Kína elől, de hát hol és mikor volt felkészülve bármire is a tettrekészek társasága? Most, az USA kiszállására fel van?

Az emberben az a gyanú ébred, hogy ez az egész úgy blöff ahogy van. Arra szolgál, hogy az embereket kiterjedt hazugságok, az általános dezinformáció és tényelhallgatás mentén egyszerűen engedelmességre késztessék. Kritikátlan engedelmességre. Hogy így fejezzék be a jogállam és a képviseleti demokrácia felszámolását. És már nemcsak Kelet-Európában, hanem nyugaton is.

Félelemcsomag

Szinte ijesztő a mérték, milyen hatékonyan képesek belopakodni az emberek tudatába, megfosztani őket a tisztánlátás adta véleményalkotás lehetőségétől és végül rávenni egy ostoba és romboló ideológia követésére, vagy legalábbis ellenállás nélküli elfogadására. Elég csak az ebben a kérdésben választói szinten megnyilvánuló egyoldalúságot, a féktelen, írókra, művészekre és sportolókra kiterjedő oroszgyűlöletet, a kritikátlan ukránbarát megnyilvánulásokat tekinteni, amiben nem az ukránbarátság a tragikus – ők megérdemlik az együttérzést, ha a minisztereik nem is – hanem a kritikátlanság. Nap mint nap új és új helyről röppen fel, hogy az erre képtelen oroszok miért és kit támadnak majd meg. Ostoba túlélőcsomagokkal ijesztgetik szándékosan alulinformált, tudatlan, érdektelen és önző polgáraikat, hogy a hatást – a félelmet – a végletekig fokozzák. Arra bazíroznak, hogy a félelemben élő ember nem képes logikusan dönteni. És ezt nevezik demokráciának. Ugyanazt a pressziót alkalmazzák ugyanazokkal a polgárokkal szemben, akik a covidjárvány kapcsán egyszer már alávetették magukat a rájuk kényszerített, akkor is indokolatlan, sőt törvénytelen szabályoknak.

Ki van az akolban?

Végül kérdezzük meg magunktól, hogy vajon a francia, brit és uniós willingerek uszítanának-e nyíltan Trump ellen, ha valóban rettegnének egy orosz támadástól? Egészen biztosak vagyunk-e abban, hogy 80 év bólogatás után éppen abban a pillanatban állnának a sarkukra és szállnának szembe az amerikai akarattal, amikor először fenyegetné őket valós veszély? Egészen biztos, hogy ezek a vezetők nyolcvan év szótlanul tűrt megszállás után éppen az orosz háború pillanatában vállalnák fel Amerika kiakolbólítását?

Hihetetlen ellencsapás

Ki hiheti ezt? Hogy hadseregeik megcsappant létszámával, az USÁ-ra alapozott technikával, kiürült raktáraikkal, csekély atomerejük közös alkalmazásának hiányában felvállalnák ezt a háborút? Hogy ha az oroszok megtámadják Litvániát, a franciák majd atomrakétákat lőnek Moszkvára, magukra vonva az orosz ellencsapást? Van olyan eszement polgár, aki ezt elhiszi? És ha picit fáradna azzal, hogy végiggondolja? Ugyan kérem!

Hajlandóság hátulról

De a „hajlandók” se gondoltak, és nem is terveznek ilyet! Ha félnének az orosz támadástól, nem mennének szembe Trumppal! Legalább is nem most! De a körülöttünk zajló folyamatnak, a mi arcátlan és cinikus felültetésünknek nem is ez a célja. Az unióban (és az egész progresszív kontinensen) valójában hatalombefagyasztás történik. A látszat(demokrácia) megőrzése mellett minden ellenállási kísérlet kikapcsolása – egyre kevésbé ügyelve a látszatra. Ausztria, Románia, Franciaország, Németország. Mindenhol csalás, visszaélés, kirakatperek. Rettegnek, és félelmükben minden elérhető törvényt, helyet és pozíciót kioltanak vagy kimaxolnak. A cél hatalommaximalizálás és az emberek teljes kikapcsolása a döntésekből.

A víz szalad, de az USA marad

Jól sejtik, az USÁ-nak esze ágában nincs szabadjára engedni egy egész kontinenst, ha már 100 éve uralja, csak, mert néhány progresszív idióta szem elől tévesztette a valóságot, és elhitte, hogy az lesz, amit ők gondolnak. Mivel attól meg nem tart, hogy háborúznia kellene az orosszal – ennél sokkal ügyesebbek a tárgyalóasztalnál (mint az európaiak) –, amíg a törpék nem lépik át az árnyékát, senkit nem zavar a kiabálásuk. Csak sajnos az se, ha tönkreteszik saját országaikat. Se Trumpot, se Putyint, se Hszit. Nevetnek ezeken az egytálentumos szolgákon (Mát.25.18.). Az uniós parlamentben nyugodtan hetvenkedhetnek, az őket nem érdekli. Ott mindennek helye van csak a hatékony döntéseknek nincs.

Megkönnyebbülés

Persze az USA nem haragudna, ha változna az irány. Örülnének neki. De az csak úgy volna lehetséges, ha ezek az EU-s pszeudopolitikusok beismernék, hogy tévedtek. Csakhogy nekik nincs egy leköszönt Bidenjük, akit szidhatnának, itt ők Truden és Bidump egy személyben, és ettől nekik nincs hova hátrálni. Képtelenek pozíciót váltani, holott mindannyian érezzük, hogy mennyi új lehetőséget teremtene a beismerés és a hátralépés! Az európai társadalmak hirtelen szabadon dönthetnének a következő lépésről. Újragondolhatnának mindent. Mi is újra gondolhatnánk mindent. Mekkora megkönnyebbülést jelentene ez!

Katatón politika

Egy pillanatig se gondoljuk, hogy csak Putyin képtelen lemondani a hatalomról. Hogy csak Trump gondolkodik azon, hogyan maradhatna további négy évig elnök. Az európai vezetők is a hatalomgörcsben szenvednek. Ugye nincs olyan naiv az olvasók között, aki elhinné, Merznek és Scholznak erkölcsi aggályai vannak az AfD-vel szemben? – Nincsenek. Nincs itt kérem se tisztesség, se etika. Küzdelem van a maradásért. És mivel az AfD a legnépszerűbb, uszítani kell ellenük, egyébként nincs győzelem. Amikor megvan a hatalom, le kall tagadni minden ígéretet. Jól is teszik, ha megtehetik! Gyáva választónak nincs kormánypártja!

Végeznek velünk?

Hogyan lehetne véleményünket önállóan kialakítani? Megszabadulni a propaganda nyomasztó befolyásától? Ha sikerülne, rátalálhatnánk végre saját prioritásainkra. Vagy mi, választók is attól a tudattól menekülünk, hogy nincs is önálló véleményünk? Mert, hogy a helyzet itt Európában ennyire rossz, az nyilván vezetőink alkalmatlanságából fakad. Őket pedig mi választottuk meg. Konkrétan én. – És Ön, Kedves Olvasó! Úgyhogy tessék csak felvállalni a felelősséget és hanyagolni ezt a rajtam semmi nem múlik dumát. Mert kifutunk az időből, és ezek itt végeznek velünk. Nem kell ehhez egy orosz se!

Micskó András