Micskó András: A brit pénzügyi elit csendes befolyása a világrendre

Folytatjuk Micskó András cikksorozatát a Putyin-Trump béketárgyalás mögötti hatalmi érdekek bemutatásáról. A sorozat első írása ITT, a második ITT olvasható.

City – London Wall Streetje

Bevezetés – A láthatatlan irányítás művészete

A brit világbirodalom ugyan formálisan már nem létezik, de befolyása nem tűnt el – csupán rejtettebbé, kifinomultabbá vált. A szigetország a háttérből formálja a geopolitikai eseményeket, nem harsány katonai erővel, hanem diplomáciai, hírszerzési és pénzügyi eszközökkel. Ebben a rendszerben kulcsszerepet játszik a City, London „állam az államban” pénzügyi központja, ahol évszázadok óta csendesen, de annál hatékonyabban születnek meg a világra is hatással lévő döntések.

A City – Egy négyzetmérföldnyi hatalom

A Square Mile, mint a neve is mutatja, cca. 1 négyzetmérföld, és bár London területén fekszik, nem tartozik a 32 londoni kerület közé. A területet a City of London Corporation irányítja. Ez a szervezet maga felügyeli még a City területén működő rendőrséget is.

Hogy mi van itt? Pénz. Tőzsde, bank és biztosító. Sok. Tőzsdecápák, bankárok, biztosítási szakértők. És hosszú kezű jogászok. Olyan nevek mondják meg ott a frankót, melyek előtt már a középkorban is királyok hajoltak földig. Ezek a nagyhatalmú emberek, akik a Wall Street farkasainak üvöltése közepette is jelentős hatalmat tartottak meg a múlt századból, igen nehezen viselték el, hogy Ursula von der Leyennek magyarázzák el nekik bármit is.

Hatalom – Globális pénzügyi dominancia

A City az Egyesült Királyság gazdaságának alapvető pillére. 2021-ben a brit pénzügyi szolgáltatások exportja meghaladta a 130 milliárd dollárt. A pénzügyi szektor a GDP 10%-át teszi ki, és a Brexit utáni saját szabályozás bevezetése lehetővé tette, hogy rugalmasabbak és így versenyképesebbek legyenek, mint EU-s vetélytársaik. Nem véletlenül ragaszkodtak a kilépéshez! London nem az EU vagy Frankfurt játszótársa, hanem New Yorké és Hongkongé.

A brit pénzvilág a fintech, banki szolgáltatások és tőkepiacok domináns tényezője. Különösen az alternatív befektetési lehetőségek, a digitális pénzügyi szolgáltatások és a globalizált banki tevékenységek terén versenyképes. A City of London globális devizapiaci részesedése több mint 40%, ami napi 6 milliárd USD tranzakciót jelent. Ezzel a globális devizapiaci mozgások több mint felét London bonyolítja. A brit tőkepiac (LSE – London Stock Exchange) szintén jelentős részesedéssel bír a globális piacokon. London szerepe kulcsfontosságú a részvénykereskedelemben és a „származtatott ügyletek” piacán. Kiemelkedő szereplője a globális biztosítási piacoknak is (Lloyd’s).

Érdekek és érdekeltek – A pénzügy és hírszerzés háromszöge

A pénzvilág–hírszerzés–külpolitika háromszög nem Blair idején dolgozott össze először. Talán azóta működnek együtt, amióta világ a világ. A 80-as években a szaúdi „Al-Yamamah” fegyverüzlet során a brit kormány diplomáciai szinten (FCO) és hírszerzési szinten (MI6) is támogatta a brit pénzvilág érdekeit képviselő BAE Systems fegyvervállalatot. Később, annak ellenére, hogy komoly korrupciós vádak merültek fel, a kormány „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva leállított minden ezzel kapcsolatos vizsgálatot.

A HSBC (egy city-s bank) 2012-ben komoly botrányba keveredett, miután kiderült, hogy terrorista- és drogkartellek pénzét mosta tisztára. A vizsgálat során felmerült, hogy a bank geopolitikai fontossága és titkosszolgálati együttműködése okán a brit hatóságok (MI5 és MI6) nem szorgalmaztak elég szigorú fellépést – de csak felmerült.

Az iraki háború a két időszak közé esik – és bár nincs közvetlen kapcsolat Dearlove és a City között –, de regnálása alatt az MI6, mint az említett jelentéssel is, kifejezetten aktív befolyást gyakorolt a brit külpolitika és a pénzügyi-gazdasági érdekek kiszolgálásában – azaz a City érdekeinek védelmében is.

MI6 + City = Politika

Dearlove időszakában az MI6 szorosabbra fűzte együttműködését a CIA-val, ami a gazdasági-pénzügyi információcserére is kiterjedt. Amellett, hogy a brit hírszerzés szerepe kulcsfontosságú volt a háborús indokok gyártásában, az iraki háborút a politikai-ideológiai érdekeken túl gazdasági és stratégiai érdekek is motiválták – összhangban a City globális érdekeivel.

2000 körül, az azerbajdzsáni olajberuházások idején például a Baku–Ceyhan olajvezeték ügyében a BP az MI6 támogatását élvezte. A művelet célja a brit energetikai érdekeltségek biztonságának szavatolása volt a posztszovjet térségben – közvetlenül Irak szomszédságában. A vezeték 4 milliárd dollárba került, és a brit BP-nek 30%-os tulajdonrésze van benne. A brit állam nyíltan, hírszerzési eszközökkel védte a City olajbefektetéseit, kiszolgálva a transzatlanti tőkeérdekeltségeket, beleértve a City és a Wall Street kapcsolódási pontjait is.

Az MI6 ebben az időben aktívan egyeztetett a brit külügyminisztériummal és City-közeli vállalatokkal. Az MI6 a Dearlove-időszakban is támogatta a brit gazdasági érdekeket, így Irak és más olajban vagy stratégiai nyersanyagban gazdag régiók esetében is. A „háromszög” (City – hírszerzés – külpolitika) működött, diszkréten és stratégikusan. A brit invázió közben a BP és más brit cégek hozzáférést kaptak az iraki olajmezőkhöz. A háború így összekötötte a hírszerzési, diplomáciai és pénzügyi érdekeket.

Brexit – Szabad kéz a City-nek

A City nagybankjai, a következtében fellépő növekvő kockázati veszteségek miatt eleinte ellenezték a kilépést. A HSBC, a Barclays, a Lloyds, a JP Morgan, a Goldman Sachs mind Brexit-ellenes nyilatkozatokkal álltak elő, figyelmeztetve a kormányt az ügyfelek és az EU-s „passporting” lehetőségének elvesztésére. Az LSE is támogatta a bennmaradást, mert aggódott az EU pénzpiacának elvesztése miatt.

Micskó András