Sok elemzés lát napvilágot Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai találkozójáról. Sokan sokféleképpen értelmezik a konkrét eredmények nélkül záruló tárgyalást: Trump nyert, Putyin nyert, Ukrajna (értsd a háború) nem bukott el, és így tovább. De az első és legfontosabb eredménye az alaszkai csúcsnak, hogy Európa harmadrangú, sőt negyedrangú szereplővé vált a geopolitikában, annak minden hátulütőjével egyetemben. Ezen a mainstream sajtó propagandisztikus hisztériája sem fog változtatni. De haladjunk sorjában, nézzük, mit adott, és mivel maradt adós a Trump-Putyin csúcs.
Hogy érthető legyen a kontextus, röviden szögezzük le az ukrajnai háború két fontos dimenzióját.
A oroszok azért akarták ezt a háborút, hogy megakadályozzák, hogy Ukrajna nyugati befolyási övezet legyen, mert egy ekkora ország túlságosan veszélyes felvonulási terület lenne a NATO kezében.
A Nyugat, pontosabban a globalista Nyugat azért akarta ezt a háborút, hogy meggyengítse Oroszországot, megbuktassa Putyint, visszahozza a Jelcin-korszakot, és kizsákmányolja Oroszországot, illetve szembe fordítsa Kínával. Az európai országok azért vettek ebben részt, mert az ukrajnai háború az USA védernyőjét Európa felett tarthatja, így Nyugat-Európa továbbra élvezheti annak minden előnyét, miközben jól kereshet a transzatlanti kapcsolatokon.
Ezzel a két szemponttal le is írtuk a kiindulópontunkat. Nézzük a találkozót.
Eredmény van – csak épp tűzszünet nincs, egyelőre
Ha csak a béke szempontjából vizsgáljuk az eseményeket, akkor a találkozó nem hozott áttörést, nem változott semmi, nem sikerült konkrét megállapodást kötni. Ez a felszín.
A sorok között olvasva azonban felsejlenek bizonyos álláspontok. Putyin bírálta a békét akadályozó európai országok intrikáit. Magyarul: Oroszország garanciákat akar arra, hogy a Trumppal jóhiszeműen kötött alkuval a britek, franciák és németek nem tudnak majd visszaélni. Ezt jelenti az a kijelentés (ami egyáltalán nem volt újdonság), hogy Oroszország is hosszú távú megoldást akar Ukrajna kapcsán.
Donald Trump Fox Newsnak adott interjújában is volt egy fontos részlet. Mégpedig az, hogy az „európaiak egy kicsit bevonódhatnak” a tárgyalásokba. Ez két dolgot jelent: Európa csak a saját súlyának megfelelő mértékben dumálhat bele a nagyhatalmak dolgába, de szót kap, hogy utána be is tartsa a megállapodást.
Az a tény, hogy sem az orosz, sem az amerikai elnök nem árul el konkrétumokat és részleteket a tárgyalásokról, még a legfontosabb szempontokról sem, arra utal, hogy Putyin a folytatás előtt garanciát akar Trumptól arra, hogy pórázra tudja kötni az európai globalistákat.
Putyin szempontjából ez egy logikus döntés: nincs bizalom a nyugatiak felé. És ami fontosabb: Oroszország lehet, hogy bízik Trumpban, de három és fél év múlva már nem Trump lesz az elnök – Oroszországnak pedig hosszú távú megoldás kell. Olyan, ami akkor is érvényben marad, ha az ovális irodát megint egy megveszekedett demokrata-globalista foglalja el.
Európa lett az új harmadik világ, vagy inkább negyedik
A találkozó másik fontos, ha nem a legfontosabb eredménye, hogy Európa immáron hivatalosan is sokadhegedűs szerepbe zuhant vissza. Az amerikaiak és oroszok külön tárgyalnak, Európa bevonása nélkül. A Globális Dél a BRICS-ben építi bástyáit az amerikai hegemónia leépítése irányába. A globális játékosok között Európa sehol sincs, bár nagyon igyekszik, Trump hátán sem tud felkapaszkodni az általa elvárt, de ki nem érdemelt pozícióba.
Európa gazdag, de gyenge, arrogáns, ideologikus, és belemanőverezte magát egy olyan pozícióba, amelyben már senki nem veszi komolyan. Kína jelentéktelennek, Amerika idegesítő kullancsnak tartja, az oroszok rátarti, önsorsrontó fanatikusnak, a Globális Dél pedig már csak legyint az arrogáns vén kontinensre.
Magyarul: az orosz-amerikai csúcs bebizonyította, hogy Nyugat-Európa kudarcot vallott az orosz-ukrán háborúval, nem érte el célját. Lehet, hogy az orosz sem, de Oroszország Trumppal tárgyal, erőpozícióból, miközben Európa a kispadról kiabál be az amerikaiaknak, miközben százmilliárdokkal húzzák le őt a tehetetlen politikai vezetés miatt.
Európa legnagyobb problémája a britek befolyása
Az amerikaiak és az oroszok egy sor kérdésben megállapodásra jutottak. Mivel az ügyeiket egyetlen nagy csomagban tárgyalják, ezért addig nincs alku, amíg mindenről nincs alku – ahogy Trump fogalmazott. Ennek a csomagnak Ukrajna és Európa is csak egy kis része.
Európa abba a helyzetbe került, amit a hidegháború alatt folyamatosan el akart kerülni: egyrészt nem engedhette, hogy a két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió egymásnak essenek, mert akkor a kontinensnek lőttek. Másrészt ugyanakkor nem engedhette azt sem, hogy túlságosan közel kerüljenek egymáshoz, mert akkor a kontinensnek lőttek. A tehetségtelen politikai elitnek, fanatikus ideológiai elfogultságával sikerült elérnie ezt a másik állapotot.
Hogyan tovább? Ha Európa normális utat akar magának, akkor a brit befolyást le kellene törnie. Az, hogy a London által pénzelt nemzetközi sajtó ontotta magából az álhíreket, hogy ellehetetlenítse az amerikai-orosz tárgyalásokat (egyértelműen a háború fenntartása érdekében), párját ritkító, szovjet időket is túllicitáló húzás volt.
A britek láthatóan nagyon akarják a forró háborút az oroszokkal. És ez Európa, de különösen Közép-Európa számára életveszélyes játék.
Micskó András: A brit pénzügyi elit csendes befolyása a világrendre
Hogyan tovább a tárgyalásokkal – mi jön ezután?
A Trump-Putyin találkozó első lépés volt a tárgyalászorozatban. A két vezető bemutatta, mit szeretne elérni, milyen eszközökkel, mit tud kínálni, és milyen feltételekkel. De mivel Oroszországnak a nemzetbiztonság előbbre való a gazdasági érdeknél (és Ukrajna orosz szempontból nemzetbiztonsági kérdés), ezért előbb garanciát akarnak az ukrajnai rendezés kapcsán.
Ezért most megálltak a tárgyalások, hogy Trump végigfussa a kötelező köröket, és megszervezze Putyin és Zelenszkij találkozóját. Ez úgy fog történni, hogy delegációk alakulnak, akik elkezdik közelíteni az álláspontot. Iszonyúan nehéz lesz, mert London, Párizs és Berlin, no, meg még néhányan mindent megtesznek majd, hogy elszabotálják a háború rendezését. Be fogják vetni Valerij Zaluzsnijt is, hogy sakkban tartsák Zelenszkijt.
De ha sikerül megállapodni az ukrajnai háború befagyasztásáról, akkor Oroszország és az USA Európa feje felett folytatja a tárgyalásokat egy új világrendről. Gazdasági kapcsolatokról, a BRICS dollárellenes fellépésének lassításáról. Washington megpróbálja majd távolabb tartani Moszkvát Pekingtől, és lerázni magáról az Európának nevezett kullancsot, hogy végre minden figyelmét Kínára összpontosíthassa.
A tárgyalások fontos része lesz a közepes és nagy hatótávolságú nukleáris fegyverek szabályozása, amit újra írnak. Az USA és Oroszország nem egymás miatt léptek ki az egyezményből, hanem azért, mert az csak őket kötelezte, a többi atomhatalmat (Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael, Pakisztán, India, Kína) nem.
És a tárgyalások fontos része lesz a nemzetközi szervezetek szabályainak újra írása vagy leépítése. Valószínűbb az utóbbi.
Ezen kívül rengeteg gazdasági kapcsolatot építenek majd ki a nagyhatalmak, amelyek egyik sarkalatos pontja az lesz, hogyan húzzanak ki még több pénzt Európából. És ez nem az ő hibájuk lesz, hanem a gyenge és középszerű európai elité.
Ide jutottunk tehát.
Ezzel együtt, mivel az ukrajnai háború a nyugat-európai magatartás miatt nagy és pusztító háborúval fenyegeti Közép-Európát, számunkra az orosz-amerikai alku még mindig előnyösebb, mert legalább a remény megmarad, hogy újra értelmes és gondolkodó vezetés kerül a nagy európai országok élére.
Ebben a játszmában Európának már csak a rossz és még rosszabb választás maradt, saját hibájából. A felvidéki magyarok értik ezt a helyzetet, Európa éppen most kezdi meg saját kisebbségi létét a globális többség világában.
Micskó András: A brit pénzügyi elit csendes befolyása a világrendre
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Jae C. Hong
Megosztás:
Címkék: alaszka béketárgyalások csúcstalálkozó Donald Trump Komjáthy Lóránt trump-putyin találkozó Vlagyimir Putyin
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
