Micskó András nyílt levele az EU energiaügyi biztosához: Cselekedjen most! Mentse meg Szlovákia és Magyarország olajellátását

European Commission

Commissioner for Energy and Housing

Dan Jørgensen

Rue de la Loi / Wetstraat 200

1049 Brussels, Belgium

dan.jorgensen@ec.europa.eu

cab-jorgensen-contact@ec.europa.eu

Igen Tisztelt Biztos úr!

Mindenekelőtt engedje meg, hogy – ha kicsit késve is – gratuláljak Önnek energiaügyi biztossá történt kinevezése kapcsán. Tudom, hogy képességei a legkülönbözőbb területek ellátására teszik a legmegfelelőbb személlyé. Volt már élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati, klíma-, energia- és közműügyi, fejlesztési együttműködésért és a globális klímapolitikáért felelős miniszter, a NATO Parlamenti Közgyűlése dán küldöttségének alelnöke, a dán szociáldemokrata párt migrációs ügyekért felelős szóvivője, és minden zöldpolitikák atyja is. Nem csoda, hogy von der Leyen asszony szeme is megakadt Önön, és büszkék vagyunk, hogy energiaügyeinkre egy ilyen felkészült és elkötelezett zöld-biodízel-pluginhybrid szélenergetikus figyel!

Mint rengeteg fontos feladatának ellátása közepette is bizonyára hallotta, 2023 májusa után ebben a hónapban újabb két dróntámadás érte azt a kőolajvezetéket, amely a kitermelő sötét lelkét igen jól tükröző szénfekete olajat szállít két tagállam, Magyarország és Szlovákia területére. Miután az ilyesmi az Ön hatáskörébe tartozik, talán azzal is tisztában van, hogy ez a két ország annyira elüt Dániától, hogy a kettőnek együtt sincs egyetlen tengeri kikötője se!

Nincs mégcsak számottevő vezetékes infrastruktúrája sem, amin keresztül a támadás miatt kieső szállításokat pótolni vagy kiváltani tudná. Arról bizonyára nem hallott, hogy az egyetlen másik, Magyarországra érkező vezeték a déli Horvátországból érkezik a hazámba. De sajnos – bár a szükséges interkonnektorok rendelkezésre állnak – kapacitás híján még teljes kihasználtság esetén sem tudná ellátni északi szomszédunkat (kérem keresse meg a térképen, melyik, az Önökéhez hasonló méretű ország lehet az)!

Arról nem is beszélve, hogy ez a kiváló, és az EU-s tagfelvétel során támogatásunkat élvező szomszéd ötszörös szállítási díjjal „segít” bennünket a diverzifikáció rögös útján. Ez volna itt mindjárt az első momentum, melyre Ön közvetlen és jótékony hatással lehet! Tudom az Ön szerencsés hazája kőolajszükségletének mintegy 40%-át maga termeli ki. Ez Magyarország esetében sajnos csak 10% körül mozog, Szlovákiában pedig 0,03%. Annak ellenére azonban, hogy a mi 90-100-unkkal szemben 60%-ban Önök is importra szorulnak – bár gáz tekintetében önellátóak –, az üzemanyagárak az Ön hazájában 2019-hez képest 15-22%-kal estek, ezzel szemben az enyémben 20-30%-kal nőttek.

Ez azt jelenti, hogy ezekben a nehéz időkben kikötők, alternatív szállítási útvonalak és kapacitások hiányában teljesen kiszolgáltatottá váltunk a válság teremtette hektikus piaci helyzetnek, mely erős negatív hatással van gazdasági növekedésünkre, ami – talán tudja – alig kunkorodik fel az Önök gazdagságának feléig is…

Ha ezt még tetőzni fogja a szállítások kiesése, az nekünk katasztrófa lesz. Mert tudja, Herre Jørgensen (ha meg nem sértem), ebben a helyzetben nem annyira frankó, hogy az uniós tagságra aspiráló Ukrajna azzal kíván orosz ellenfelének legtöbbet ártani, hogy hatnaponként eltrafál egy (két) másik uniós országba vezető olajcsövet!

Mint bizonyára hallotta, enélkül is elég rossz a viszonyunk az ukrán vezetőkkel, mert nehezen értik meg, miért nem tudunk elég hálásak lenni a védelemért, amit nekünk kéretlenül is nyújtani szíveskednének. Gondolják, egy kis móres segíteni fog, ha jól megtanítják nekünk – és bizonyára ránk is fér – ha másra az EU-ban nem is… Engedelmével, mégsem akarom ebbe az irányba elengedni gondolataim szertekívánkozó szálait… de annyit meg kell jegyeznem, hogy nem kételkedem az Ön és további 26 tagországunk az enyémnél magasabb mores-ában (erkölcsiségében) – ám épp erre apellálok!

Mert, hr. Jørgensen, arra kérem, lépjen túl az én patrióta miniszterelnököm földhözragadt szemléletén és engedjen szabad utat az Ön szoc-grűn világszemléletéből fakadó magasabbrendű nagylelkűségnek! Kérem Önt, hogy mint az Unió hű polgára, értékrendjének letéteményese és egyben magasrangú képviselője, üljön le az íróasztalához, és teljesítse önként vállat feladatát: szerezzen érvényt az TEU (az Alapszerződés) és a TFEU (a Működési Szabályzat) passzusainak! Ha a rendelkezésére álló rövidke idő nem lett volna elég, hogy alaposabban megismerkedjen az idevágó paragrafusokkal, engedelmével idemásolok néhányat, hogy megmentsem Önt a keresgélés fárasztó perceitől, hogy kifogyhatatlan energiáit maradéktalanul apadó készleteinkre zúdíthassa!

Aktiválja hát kérem a TEU 222. cikkét, amely terrortámadás, természeti vagy ember okozta katasztrófa, többek között a kritikus infrastruktúra elleni szándékos támadás (pl. vezeték felrobbantása katonai műveletként) esetén kötelezi az EU intézményeit és a tagállamokat, hogy „egységesen cselekedjenek” a támadott tagállam védelmében. Miközben ezt nem várom el, kérem, ne feledje, hogy ez a passzus akár katonai eszközök bevetését is magában foglalhatja.

A TFEU (Treaty on the Functioning of the European Union) 122. cikk értelmében

• Kezdeményezze, hogy a Bizottság rendelje el kötelezően a tagállamok stratégiai készleteinek megosztását,
• Szervezze át az infrastruktúra-használatot, hogy a megfelelő uniós kikötők (Koper) és vezetékek (Adria-vezeték) elsőbbséget biztosítsanak a külső agresszió miatt veszélyeztetett tagállamok energiabiztonságának (pirítson rá a mohó horvátokra itt!),
• Biztosítsa, hogy a rendekezésre álló közös pénzügyi alapból kiegészítse, szükség esetén pedig újabb eszközök létrehozásával kompenzálja az alternatív beszerzések költségtöbbleteit,
• És ezek elégtelensége esetén kezdeményezzen közös tárgyalásokat harmadik országokkal (pl. Szaúd-Arábia, USA, Norvégia) a pótlásról.

Ha ezek nem vezetnének eredményre, kérem, szólítsa fel a Bizottságot megfelelő válságintézkedések foganatosítására a sértett tagállamok javára, a kötelező (uniós) fogyasztáscsökkentés, a közös készletfelhasználás, és ellátásirányítás területén, szerte az EU tagállamaiban; szükség esetén kezdeményezze a lehető legrövidebb idő alatt a TFEU biztosította Pénzügyi támogatás mechanizmusának kidolgozását, hogy a válság miatt különösen nehéz helyzetbe került tagállamok közvetlen uniós költségvetési támogatásban részesülhessenek. No nem akkora mértékben, mint Unión kívüli barátaink, csak épp eléggé…

Végezetül, az EU Common Foreign and Security Policy-je (CFSP) értelmében, kérem, hívassa össze az Európai Tanácsot annak érdekében, hogy az fogalmazzon meg közös uniós szankciókat az EU tagállamai kritikus infrastruktúrájának minden megtámadói ellen. Ezek, hr. Jørgensen, mind az Ön hatáskörébe eső lehetőségek, melyekkel épp Ön hivatott szükség esetén élni!

Megjegyzem, elég érdekes, hogy mióta az Ön közvetlen főnöke valamiféle garanciát ígért Fico úrnak a gázszállítás korábban hasonlóan bizonytalan kimaradásainak elkerülésére, úgy tűnik, csakis az olajjal van a baj… szóval, kérem, ne tántorítsa el a feladat robusztus tömbjének messzenyúló árnyéka, mert van remény!

Engedje meg, hr. Jørgensen, hogy előre is kifejezzem hálámat, mert ismerem jól a szocialista embertípus bajbajutottakkal szemben tanúsított áldozatkészségét és megértő nagyvonalúságát – volt szerencsém pár évtizedet leélni köztük –, így biztosra veszem, hogy nem tagadják meg tőlünk sem azt a segítséget, amit akár egy gesztussal is biztosítani képesek! Sem Ön, sem hasznos és tehetséges segítői – akiket én fizetek!

Megtisztelő válaszát várva:

Micskó András

polgár