Mire számíthatnak Kiskától a magyarok?

Kedden több órát töltöttünk el Andrej Kiska társaságában. A szlovák államfő dél-szlovákiai látogatása során térképeztük fel az ország első embere és a magyarok kapcsolatát. A Körkép helyszíni riportja Komáromból.

Szlovákiának ma olyan államfője van, aki miatt nem kell szégyenkeznie. Eddig ilyen szerencsénk nem volt, a cseheknek például most sincs.

Az első benyomások Kiskáról

Andrej Kiskával még államfőjelöltsége idején nagyinterjúztunk, melyben több magyarokkal kapcsolatos kérdést is érintettünk. Akkori benyomásunk az volt, hogy az érzékeny témákat diplomatikusan kerülte, ugyanakkor a magyarokat alapból nem utasította el. Az elnökjelölt Kiska a választási kampányban is készséggel a Körkép-sátor rendelkezésére állt, amikor az egyik nyári szabadegyetemen szerveztünk államfőjelölti fórumot.

Azóta ő az ország első embere, hétfőn lesz egy éve, hogy elfoglalta hivatalát. Emlékezetes csatában legyőzve a népszerűsége csúcsán levő Robert Ficot, többek között a magyaroknak is köszönhetően.

De mennyire megalapozott az a rajongás, ami a magyarok részéről kétségkívül övezi? Komáromban erre kerestük a választ.

Kiska államfőként hosszú hosszú hónapokon keresztül tudomást sem vett a magyarlakta területekről. Az N-napilap térképén jól látható, hogy Sliačtól (Szliács), Galántától délre még csak véletlenül sem tévedt.

Könnyen lehet, hogy a fokozódó kritika és morgás hatására (Kiskának vannak magyar tanácsadói, akik figyelik a magyarok hangulatát) döntött az államfő úgy, hogy végre ellátogat a magyarok közé.

Reggel fél 9-kor érkezünk Komáromba. A lassan ébredező járási székhely központjában már minden elő van készítve. A kivezényelt városi és állami rendőrök a szokásos módon egymás közt magyarul, a kíváncsiskodók felé viszont már szlovákul beszélnek. Mindenki izgatottan várja az elnöki limuzint.

„Eljöttem bámészkodni, ilyen nem történik mindig“ – súgja oda az egyik, kerékpárját támasztó idősebb helyi néni a másiknak. A Klapka-tér megtelt, az emberek két oldalon sorakoznak Az előzetes programhoz képest Kiska szinte percre pontosan érkezik.

„Isten hozta Komáromban!“ – fogadja őt a városháza előtt magyar nyelven Stubendek László polgármester. Néhány meleg kézfogás, kiosztott mosoly és kezdődhet a bő fél órás hivatalos program.

A helyi sajtó szorgalmasan fotóz, élvezi a forgatagot. A kérdésekkel viszont már bajban vannak. „Ki fog kérdezni? 10.40-kor rövid brífínget tart, valakinek illene kérdezni is“ – halljuk fél füllel.

Kiska háromnegyed 11-kor meg is jelenik kíséretével, és röviden tájékoztat a városvezetéssel lezajlott tárgyalásokról. „Jöhetnek a kérdések„, mondja. A Pozsonyban megszokottakhoz képest furcsamód itt egyáltalán nincs tolakodás, így könnyen sorra kerülünk.

Andrej Kiska kérdésünkre adott válaszát itt olvashatjátok:

Kiska Komáromban a Körképnek.

 

A brífing alig negyed órás, az államfő indul „elvegyülni“ a tömegben. A nép láthatóan szereti. Jobbra balra kapkodja a fejét, ahogy egyharmad részt szlovákoktól, kétharmad részt magyaroktól begyűjti a gratulációkat. Helyenként taps is felcsattan.

Kiska rutinosan mozog. Tudja hova kell állni, jó érzékkel adja  az ideális fényképezési lehetőségeket. Nem hagy ki egyetlen kisgyereket sem, a biciklijeiket támasztó helyiekhez külön odamegy, az elnöki iroda emberei szorgalmasan osztják az aláírás kártyákat. Hétágra süt a nap, a hangulat is ragyogó.

Talán csak Stubendek László kicsit elveszett, lehetne aktívabb ott az államfő balján (Keszegh Bélának így nem lesz nehéz dolga legközelebb). Mentségére szóljon, hogy most ismerkedik csak a funkciójából adódó új helyzettel.

Ľudovít Gráfel osztályvezető ellenben tökéletes idegenvezető, akinek a város a kisujjában van. Jöhet a Szent András templom, a Selye János Egyetem, majd a Tiszti Pavilon, és az egyetem diákjai.

Kiska hozza, ami egy államfőtől elvárható (elődei alatt az ilyesmi egyáltalán nem volt magától értetődő). Tiszti paviloni beszéde egész jó. A tanári szakma fontosságáról, a jövő menedzsereinek felelősségéről, eddigi eredményeiről, elképzeléseiről, terveiről beszél. Motiváló hatású, és ez a fontos.

Megelégedésünkre a városháza előtt feltett kérdésünkre a diákok előtt is visszatér.

Amikor ahhoz a részhez ér, hogy korábban menedzserként, az álláskeresők válogatásánál főleg azt nézte, ki melyik egyetemről jött, és bizony voltak egyetemek, melyek végzőseit rögtön félre is tett, a Selye János Egyetem rektora ezekben a pillanatokban zavartan feszeng.

A diákok értik az üzenetet. A fórum ennek ellenére jó hangulatban telik.

Zárásként még megkapja Tóth János rektortól az egyetem aranymedálját a szlovák-magyar kapcsolatokért kifejtett tevékenységéért, majd megy is tovább. Ebéd a helyi milliomosokkal, hajógyár, kajakosok…

Két egymást követő nap Dél-Szlovákiában, melynek során az államfő protokolláris szempontból jelesre vizsgázott.

Van miről írni, van mivel illusztrálni. Rengetek gyerekkép, mosoly, kézfogás, jó benyomás, csillogó felszín.

A megelőlegezett bizalom

Andrej Kiska végre egy olyan államfő, akit Szlovákia megérdemel. Magyar szempontból viszont még csak megelőlegezett bizalmat élvez. Egyelőre ott tart, hogy elmondja: a vegyes lakosságú területeken nincs nemzetiségi probléma, a szlovákiai magyarok megélhetésével kapcsolatos konkrét felvetésekre viszont legfeljebb frázissal reagál.

Andrej Kiska előtt még van négy év. A magyarok által széles körben elfogadott államfővé akkor válhat, ha a közhelyeken, protokolláris szabályokon túl hajlandó lesz a felszín alá is  tekinteni. Ha legalább egy, magyar szempontjából nyitott kérdést előszed, és felmutatható eredményt produkál.

Ennek kikényszerítése viszont rajtunk is múlik. Hogy a tapson, fotózkodáson, kézfogáson, mosolyon kívül többet is akarjunk. És képesek legyünk világosan elmondani azt is, hogy mik az elvárásaink.

Szeretnénk, hogy sikerüljön.

Király Zsolt

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!