A migránsválság gazdasági és demográfiai okaival már foglalkoztunk, és rámutattunk, hogy a fejlett nyugat-európai országoknak miért áll érdekében tömegével bevonzani a migránsokat – feltéve, hogy dolgozni és integrálódni akarnak. A képlet egyszerű: a Németországhoz hasonló tagállamok olyan bevándorlókat keresnek, akik műveltek, integrálhatóak, dolgozni akarnak, lehetőleg olcsóbban, mint egy német, és nem utolsó sorban kevesebbet vesznek ki a szociális rendszerből, mint amit befizetnek.
Az alapvetően hibás politika hátulütője az volt, hogy 2015-ben egy olyan hihetetlen embertömeg indult meg Európa gazdag országai felé, amely már kezelhetetlen volt. Angela Merkel a migránsokat nem a külső határoknál, hanem a külső határoknál lévő tagállamoknál tartóztatta volna – ahol megtörtént volna a regisztráció, a számbavétel, és az okos, tanulni és dolgozni akaró észak-afrikai vagy közép-közel-keleti emberek kimazsolázása.
Csakhogy minden gazdasági szektornak megvan a saját feketegazdasága. A migránsválság pedig nagyon jó üzletnek bizonyult, s ma már többet keres rajta a maffia, mint amit az azt előidéző országok valaha is reméltek a befogadó migrációs politikától.
Milliók és milliárdok
A The Migrant Files nevű, újságírók által alapított portál szerint eddig az Unió a migránsválság saját határain belüli kezelésére több mint 1 milliárd eurót költött 2015-ben. Becslések szerint ugyanennyit költenek a migránsok arra, hogy bejussanak valamelyik uniós tagállamba – írja az Aktuality.sk.
A két milliárd eurónak fele tehát a fegyvergyárakhoz és a biztonsági cégekhez vándorol, másik felét pedig az embercsempész hálózatok vágják zsebre.
Az „üzleti modell” mintapéldája a nigériai Agadez városa. Ezen a városon keresztül jutnak a menekültek és migránsok a Szaharán át Líbiába. Még a legvisszafogottabb becslések szerint is évi 20 millió eurót profitál az embercsempészeten.
Az az embercsempész, aki több tucat embert csempész át Líbiába, minden „kötelező illeték” megfizetése után többezer euróval gazdagodik, ami ott egy vagyonnak számít. A Szaharán át vezető út 385 euróba kerül, ebből 122 euró a teherautó-tulajdonosé, 3-80 eurót kapnak a rendőrök, hogy behunyják a szemüket.
Az embercsempészetnek is megvannak a maga kapcsolódó ágazatai. Agadezben vállalkozásszerűen működnek a drogdílerek, a stricik és a profi erőszaktevők, akiknek a feladata, hogy „betörjék” a nőket, hogy aztán eladhassák őket. Ha egy nő ki akarja magát váltani, 2900 eurót kell fizetnie.
Gyermekrabszolgaság
Tavaly óriási felháborodást keltett, mikor a brit BBC televízió dokumentumfilmje leleplezett több közismert ruhamárkát – 10-12 éves szír menekült gyermekekkel varratták törökországi gyáraikban a ruhákat éhbérért. Felmerült a Marks and Spencer, az ASOS és a H&M neve is.
A Huffington Post korábban arról számolt be, hogy olyan gyárakat is találtak, ahol szintén migráns gyermekekkel varratták az Iszlám Állam egyenruháit. Izmirben, ahonnan a bevándorlókat szállító hajók indultak a görög partokat felé, kislányok készíttettek olyan mentőmellényeket, amelyeket fűrészporral töltöttek meg és jó pénzért értékesítettek „alkalmazóik”. Az alapvetően semmire sem jó mentőmellények miatt százak, ezrek fulladtak a tengerbe.
Privatizált migránsválság
Mivel az uniós célországok képtelenek voltak kezelni az irdatlan embertömeget, biztonsági cégek sora kínálja jó pénzért szolgáltatásait ezzel kapcsolatban. Az a vállalat például, amely Németországban az 1990-es évektől foglalkozik bevándorlókkal 2013-ban 17 millió eurós forgalmat könyvelt el, míg 2015-ben már 100 milliósat.
A lakásokat és házakat bérbeadók is megtalálták a maguk hasznát. A migránsválság kitörése után a lakást bérbeadók 20 euró/napra tudták emelni áraikat, és miután a német állam 100 millió eurót különített el a migránsok lakhatásának támogatására, az eladásra szánt lakóingatlanok kínálata valósággal felrobbant.
Egy példa: egy egyetemi diák havi 1800 euróért bérelt lakást egy nagyvárosban. 2015-ben a szemfüles joghallgató bepakolt a lakásba hat ágyat, és heti 2100 euróért kiadta a migránsoknak. Ha nem is fejenként, de havi 6600 euróra tett szert.
Körkép.sk, Aktuality.sk
Nyitókép: ibtimes.co.uk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
