Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a hír, hogy egy szlovákiai fegyvergyár Izraelen keresztül Azerbajdzsánba ad el fegyvereket. Az ügyet egy cseh oknyomozócsoport hozta nyilvánosságra. Örményország nyugtalanságának adott hangot – mivel a két ország kapcsolata rendkívül feszült.

 

Szlovákia Azerbajdzsánba ad el fegyvereket. Önmagában a fegyverkereskedelm felfutásán nem kéne meglepődnünk, látszólag nagyobb botrányba is keveredett már Szlovákia: 2016-ban kiderült, 200 millió euró értékű szállítmányokat küldtek a Közel-Keletre, egy részük pedig terroristák kezébe jutott. De szlovák fegyvereket használtak a svéd alvilág egyes tagjai és az Európában is lecsapó terroristák némelyike.

 

Azerbajdzsánba többek között DANA típusú önjáró lövegek, Vampir típusú rakétavetők kerültek, egy szlovákiai fegyvergyár trencséni üzeméből az izraeli Elbit vállalaton keresztül. Az ügyletek több éve folynak.

 

Jaroslav Naď biztonságpolitikai szakértő a Noviny.sk-nak nyilatkozva elmondta, hogy Azerbajdzsán jelenleg nem esik semmilyen korlátozás vagy embargó alá, tehát teljesen legálisan lehet fegyvert eladni az országban.

 

Az viszont már egy másik kérdés, hogy az eladáshoz exportengedélyre van szükség a szlovák gazdasági minisztériumtól. A tárca azonban állítja, 2008-tól nem adott Azerbajdzsánba történő fegyverszállítmányokra engedélyt. Ellenben Izrael irányába már igen.

 

A csehszlovák gyártmányú, 152 mm-es DANA önjáró löveg régi modellje. Fotó: armada.wbl.sk

 

Izrael érintésével

 

A cseh oknyomozók leírása szerint – akik a szlovák fegyvergyár egyik, neve elhallgatását kérő alkalmazottjától szerezték információikat – a fegyvereket Pozsonyban rakják repülőgépre, onnan Tel-Avivba viszik őket, ám csak átpakolják egy másik gépre, majd az azeri fővárosban, Bakuban kötnek ki.

 

Az érintett vállalat tagadja a vádakat, állítja, sem ő sem leányvállalatai nem adtak el semmilyen fegyvert sem Azerbajdzsánba. A konkrét bizonyítékok természetesen hiányoznak. Legalábbis közvetlen bizonyítékok nincsenek. Az azeri kormányzat ugyanis közzétett egy videót, amelyben azzal „dicsekszik”, hogy csehszlovák gyártmányú fegyverekre tett szert.

 

Különös pozsonyi incidens

 

Örményország, Azerbajdzsán térségbeli riválisa tényként kezeli a szlovákiai fegyverek szállítását. Nemrég Mikajel Melkumjan, az örmény nemzetgyűlés alelnöke vendégül látta szlovák és bolgár üzletemberek egy csoportját Jerevánban, és kijelentette, hogy a szlovák szállítmányokat le kell állítani (news.am).

 

Tigran Seiranian ö9rmény nagykövet élesen kritizálta Szlovákiát a fegyverek eladásáért. Úgy nyilatkozott, hogy az szállítmányok ténye „aláássa a két ország baráti kapcsolatát”.

 

Az ügy rejtélyességét csak tovább fokozza egy azeri teherszállítógép pozsonyi incidense. A gép röviddel a felszállás után jelentette a légiirányítóknak, hogy ütközött egy madárral, ezért le kell szállnia. Biztonsági okokból azonban előbb el kell fogyasztania összes üzemanyagát – legalább három órát körözött a Csallóköz felett. Hogy a gép hova ment és mit szállított, az illetékesek titokban tartják, de a TV JOJ  két egymástól független forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a gép egyenesen Tel-Aviv repült volna, és hogy Izraelnek szánt fegyverek voltak a fedélzeten.

 

Jaroslav Naď biztonságpolitikai elemző szerint, arra, hogy a fegyverek Izraelből hova kerülnek, lényegében semmilyen ráhatása nem lehet sem az illető vállalatnak, sem a szlovák kormánynak.

 

Fico a közel-keleti fegyverszállítmányokról: Ez egy teljesen normális üzletág

 

A háború szélére sodródva

 

Örményország és Azerbajdzsán közti ellentét több mint húsz évre tekint vissza. Mindkét ország a Kaukázusban található, és más államokkal együtt az Oroszország és Törökország közti ütközőzónában találhatók. Állandóak a nemzetközi feszültségek a térségben.

 

Az 1990-es években a jereván által támogatott örmény nemzetrészek az azeri területbe ágyazódó Hegyi-Karabah térséget ellenőrzésük alá vonták . A területet annak idején még Sztálin csatoltatta Azerbajdzsánhoz, bár mindig is örmények lakták többségében.

 

1988-ban a karabahi parlament követelte a terület visszacsatolását Örményországhoz, mire az azeri Azerbajdzsán örmények tucatjait mészárolta le. Három évvel később az örmények egyoldalúan kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot, amit az azeriek nem ismertek és, és kitört a háború. Becslések szerint a harcokban 15,25-ezren haltak meg eddig és több százezren váltak földönfutóvá. Később fegyverszünetet kötöttek, de béke még látszólag sincs ezena  vidéken. 2016-ban kiújult a fegyveres konfliktus, és 110 ember halt meg.

 

forrás: rferl.org

 

A politikusok pedig mindent megtesznek, hogy nemzeti feszültségeket kiélezzék. az azeri mészárlás emléknapjává nyilvánításától Hegyi-Karabah örmény annektálásának emléknapjáig.

 

Azerbajdzsán rendkívül gazdak kőolajban és földgázban. A Fekete-tengeren keresztül Azerbajdzsánból szállítják a romániai Konstanca városának kikötőjébe az azeri cseppfolyósított gázt (amerikai vagy azokkal szövetséges hadihajók őrizete alatt). Baku kapcsoalta Anakrával is kiemelkedő. Örményország, amely szintén gazdag ársványkincsekben, de rendkívül rosszak a kapcsolatai Törökországgal (az örmény népirtás emléke miatt is), ellenben Oroszoszággal remek viszony ápol, és tagja az eurázsiai gazdasági uniónak.

 

Körkép.sk

Nyitókép: sme.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.