Vasárnap volt az euró bevezetésének 10 évfordulója. Pontosabban: 2008. július 8-án rögzítették a szlovák korona árfolyamát az euróhoz. Hivatalosan a közös valuta 2009. január 1-jével került forgalomba, és ettől a pillanattól vált az Eurozóna tagjává. A szlovák korona euróhoz való kötése a valutaspekulációk megakadályozására szolgált.

 

2009 júniusának végéig maradhatott a szlovák korona forgalomban. Hasonló forgatókönyvvel számolt akkor még Csehország is, ám, mint kiderült, nyugati szomszédunk végül nem vezette be a közös valutát.

 

A Hospodárske Noviny internetes kiadásának mai cikke arra kereste a választ, hogy mennyire volt kifizetődő az euró az elmúlt tíz évben, illetve, milyen tanulságokkal szolgált a szlovákiai euró bevezetése Csehország számára? Ezzel kapcsolatban a szlovák gazdasági lap a TopFex vezető elemzőjét, Peter Bukovot kérdezte:

 

 hirdetes_810x300  

„Csehországban az euró felvételét támogatók gyakran hozzák fel érvként a szlovákiai példát, ahol a közös valuta bevezetése nem hozott hosszú távú negatív hatásokat, épp ellenkezőleg. Az euró ellenzői ugyanakkor szintén Szlovákiával példálóznak. Végeredményben igazából csak az a fontos, hogyan élnek a közös valuta lehetőségével a lakosok”

 

fogalmazott a szakértő.

 

Vegyes fogadtatás

 

Márpedig a szlovák lakosság elég ellentmondásosan ítéli meg az eurót. A TopFex által, tavaly év végén végzett közvélemény-kutatás szerint a szlovákiai lakosság 70 százalék elégedett az euróval, ennek ellenére több mint 50 százalékuk inkább visszahozná a koronát. A leginkább a fiatal, 30 év alatti korosztály hozná vezetné vissza az ország saját valutáját. Érdekes módon a legidősebbek (61 év felett) között ragaszkodnak legtöbben az uniós valutához.

 

Az euró legnagyobb előnyének a szlovákiaiak azt tartják, hogy külföldön járva sok országban nem szükséges pénzt váltani, és hogy könnyebben felmérik a külföldi árszínvonalat. A legnagyobb hátrányaként vagy veszélyeként azt jelölték meg, hogy más eurozónás országok adósságainak terheit is viselni kell miatta.

 

A neves közgazdász szerint éveken belül kettészakad az eurozóna

 

A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók érvei között szerepel az is, hogy az euró felvételével nő az ország diplomáciai súja az Európai Unióban.

 

„Az Eurozóna tagállamainak képviselői ugyanis gyakrabban találkoznak külön tárgyalásokon, és előfordul, hogy néhány, e találkozókon meghozott döntést csak bejelentik az többi tagállamnak”

 

magyarázza Bukov.

 

Másrészről a gyakorlat azt is megmutatta, hogy az euróövezet monetáris politikáját szinte kizárólag a nagy államok, Franciaország és Németország határozza meg, miközben minden egyes tagállam, amely bevezette az eurót, lemondott szuverenitása egy fontos részéről. A saját pénznem hiánya pedig súlyos problémákat is okozhat adott körülmények között. Példaként említhetnék Olaszországot. További részletek ezzel kapcsolatban alábbi cikkünkben olvasható.

 

Melyik ország lépjen ki az Eurozónából a helyzet javulása érdekében? A közgazdász meglepő válasza

 

Körkép.sk

Nyitókép: HNonline.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!