A gazdák a pozsonyi háromnapos tüntetésen hangsúlyozták, hogy ami Szlovákiában történik, nem véletlen. Ami Ján Kuciak utolsó cikke nyomán kiderült, az a legmerészebb hollywoodi történeteket idézi. Korrupció gyanújába keveredett a Szlovák Földalaptól kezdve a rendőrségen át a bíróságokig az egész rendszer.
Az augusztus 3-i gútai Gazdafórumra készülve néhány cikkben megpróbáljuk a laikusok számára is érthető módon az olvasók elé tárni a gazdák problémáit. Nem könnyű átlátni a szövevényes összefüggéseket, és mindig ugyanazzal a kérdéssel szembesülünk: kinek jó törvényi káosz és a kisgazdák ellehetetlenítése?

Cikksorozatunk első része:
Kiforgatott törvények, “ellopott” földek, korrupció – Miről szól a mezőgazdaság problémája?
Cikksorozatunk első részének folytatása:
Valódi segítség helyett üres marketing
Matečná miniszterassony a tévé kamerái előtt természetesen azt állította, hogy a törvényt már megváltoztatták, ám valójában csak kozmetikai kiigazítások történtek. Továbbra is automatikusan meghosszabbítódnak a szerződések, amennyiben a bérlő eleget tesz pár könnyen teljesíthető feltételnek: például fizette az ingatlanadót. Ráadásul a „prolongációt” csak az utolsó automatikus meghosszabbodást követő ötödik évben lehet felbontani. Szóval sokakon nem segítenek az eredményként bemutatott változtatások.
A látszatintézkedések helyett a gazdák valódi megoldásokat követelnek. Pozsonyban elhangzott: nem kérnek állami támogatást, de kapják vissza a földjeiket, amelyeket elvettek tőlük. Sajnos azonban ennyi még kevés lenne a visszásságok helyreállításához.
Jelenleg az uniós közös agrárpolitikából származó dotációk 90 százaléka a nagyjátékosokat segíti. Nem beszélve a belső fogyasztás nagyrészét uraló kiskereskedelmi láncokról, amelyek olyan feltételeket szabnak a szlovákiai gazdáknak, amely számukra veszteséget jelent. Hogyan lehetséges például az, hogy a vajtermelésben a szlovákiai kapacitások egy része kihasználatlan, miközben éppen e tejtermék ára szökött az egekbe az elmúlt évben?

A nagyvállalatok nem jelentenek előnyös alternatívát
Az élelmiszer önellátáson kívül más oka is lenne a kis és közepes mezőgazdászok védelmének.
Egyrészt, egy nagyvállalat nem tud olyan gyorsan igazodni a piaci változásokhoz, mint egy kicsi – értelemszerűen a nagysággal egyenes arányban nő az alkalmazkodóképesség lomhasága is.
Másrészt, a nagyvállalatokat kizárólag a profit hajtja, vagyis ha az energianövények jobb bizniszt fognak jelenteni, akkor Szlovákia jelenlegi 37,7 százalékos élelmiszeri önállósága tovább csökken majd.
Harmadrészt pedig, míg egy nagyvállalat az automatikus rendszerek és modern technika segítségével az alkalmazottak létszámának csökkentésére fog törekedni, addik egy kisgazda nem. Még ha ez számára azt is jelenti, hogy kevesebb lesz a bevétele. És pontosan ez hiányzik a jelenlegi rendszerből: élni, és élni hagyni.
Senki sem állítja, hogy ne legyenek nagyvállalatok az agrárpiacon. De egyensúlyra van szükség, még ha az kevesebbet is hoz egyeseknek a konyhára. Vagy eljön az idő, mikor még a lisztet is Dániából fogjuk importálni.
Folytatjuk…
Komjáthy Lóránt
Nyitókép: körkép.sk
Megosztás:
Címkék: földek Főoldal gazdák gazdatüntetés mezőgazdaság
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Könözsi
2018. júl. 29. 20:19Csak úgy megjegyezném, hogy a tejtermelés kb. 95%-a a nagyfarmokból jön. Mi van a vajjal? Mi ez a zagyvaság? Hogyan kihasználatlanok a szl. kapacitások? Amennyi a tej, annyi vajat lehet róla levenni. Ez az élelmiszeripar gondja, nem a mezőgazdaságé. Ha fölös kapacitásokat épített ki. De szerintem egyébként a szerzőnek gőze nincs arról amit beszél...
Könözsi
2018. júl. 29. 20:29Ami a bérleti szerződések felmondását illetzi, a rendszerváltás óta az volt érvényben, hogy pl. a szerződés lejártának utolsó évében jelezni kellett, ha a tulajdonos nem kívánja meghosszabbítani a szerződést. Ennek az volt az értelme, hogy ne maradjon jogi űr, ha valaki nem figyeli a szerződését. De tudtommal, a pár hónapja elfogadott törvénymódosítás óta már ez sincs a törvényben. Egyébként az ún. önellátás alacsony %-a rossz szám, a kivitel és a behozatal nagyjából fedezi egymást. Tényleg a behozatal feldolgozottť termékbőél áll nagyobbrészt mint a kivitel, ami főleg alapanyagokból áll viszont, de ennek semmi köze a mezőgazdasági alaptermeléshez, inkább az élelmiszeripar és a kereskedelom állapotához.
Könözsi
2018. júl. 29. 20:43Szeretnék végre látni egy konkrét esetet!!! Utána megmondom kinek van igaza!!!
Könözsi
2018. júl. 29. 21:09Mutatok egy pélodát : ha az ország olajosmag mennyiségének kiviszik 80%-át, s az olajat behozzák, az értékben nagy különbség, pedig alapterményben ugyanaz. Ez valós probléma a pozsonyi Palma házatáján, hisz külföldi konszern tulajdonában van. Az emlegetett 30-valoahány%-os önellátás hülyeség. A szl. mezőgaqzdaság, ha valamilyen oknál fogva le volnának zárva a határok, biztosítani tudja az ország önellátását.
Könözsi
2018. júl. 29. 21:14Egyébként az optimális farmméretet nagyban meghatározza a csapadék mennyisége. Mondjuk az USA Vermont államában, amely Hollandiához, Dániához hasonlítható csapadékellátásban az optimális farmméret kb. 30 ha, addig, Texas-ban, ami a mi csapdékviszonyainknak felel meg, már 3000 hektár.
A kommenteket lezártuk.