Utcán a nép. Mi vár ránk Komárom után? – Hajszálrepedések 25. rész

2014 a választások éve volt nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában és Közép-Kelet-Európa más országaiban is. Ezekből a kommentátorok, a politológusok, a társadalomelemzők és maguk a „főszereplők”, a politikusok is igyekeztek levonni a tanulságokat vagy megfogalmazni akár egy elképzelést is a várható társadalmi folyamatok irányáról.

Aztán az utóbbi időben különböző tüntetések is tarkították a hétköznapokat az említett térségben és ezek alapján többen is akadtak, akik már egy újabb forradalmi átalakulást vizionáltak, nyilván hajazva az 1989-es közép-kelet-európai rendszerváltások 25. évfordulójára is.

Egyelőre úgy tűnik, hogy itt sok dolog furcsa és nem mindig logikus egybeeséséről van szó, amely itt-ott és amott joggal veri ki a biztosítékot, másrészt a mélyben zavaros, sokszor irracionális indulatok kavarognak és ezeket több ezres tüntetések dobják a felszínre, és bizony kellemetlen helyzetbe hozzák a politikusokat, legyenek bár a kormányzó párt vagy az ellenzék tagjai.

Internetadó, NAV-botrány: utcán a magyar

Kezdjük talán a magyarországi történésekkel. A kormány sikerpropagandája egy idő óta valahol a jó érzésű embereknek is megüli a gyomrát, noha vitathatatlanok azok az eredmények, amelyekről olyan szívesen tájékoztatja a közvéleményt. A másik oldalon viszont a hihetetlenül elfuserált kommunikációja miatt még a logikusnak tűnő dolgokat sem tudja mindig „eladni”, és ilyenkor akadnak olyanok, akik belecsimpaszkodnak egy-egy részletbe és ezt kinagyítva felhergelik a társadalom bizonyos rétegeit. Ilyen volt az internetadóként elhíresült tervezet, amelyben persze sokkal többről lett volna szó, de olyan ribillió lett belőle, hogy inkább visszavonulót fújt a kormányfő és ezzel kihúzta az egyik méregfogat.

De, aki nagyon keres, az mindig talál valamit, amibe bele lehet kötni vagy csak úgy általában lehet hergelni az embereket. Ehhez persze olykor külső segítség is adódik, mint a NAV-botrányként ismertté vált „valami”, amiről egyelőre az egyszerű halandók semmi konkrétumot nem tudnak. Csak azt, hogy a budapesti amerikai ügyvivő (Goodfriend) titokzatos képpel korrupcióval gyanúsít meg magas beosztású kormányzati tisztviselőket. De ahogy a Verdi operában (Álarcosbál) énekli az apród, hogy „Oszkár tudja, de nem mondja…, úgy ő sem hajlandó elmondani, hogy tulajdonképpen miről is van szó.

Vida Ildikó NAV-vezető, akiről már tudjuk, hogy egyike az USA-ból kitiltottaknak persze rágalomról beszél és követeli a bizonyítékokat, amelyeket viszont az ügyvivőnek nem áll módjában kiadni, mert azt az amerikai törvények nem teszik lehetővé.

Kik tüntetnek és ki fizeti ?

Ördögi kör ez és persze kiváló lehetőség azok számára, akik szívesen halásznak a zavarosban vagy kedvelik az összeesküvés-elméleteket. A gyanúsítást sokan bizonyítékként könyvelik el és ezzel is ezreket szólíthatnak az utcákra. Viszont ha már így tüntetgetnek Magyarországon, az is megérne egy alaposabb elemzést, vajon kik és miből szervezik ezt, és kik vesznek részt ezeken a megmozdulásokon?

Az „internetadó” ellen nyilván elsősorban azok a fiatalok lázadtak fel, akik idejük nagy részét a számítógép mellett töltik, valójában még munkahelyük sincs, hiszen többnyire diákok vagy éppen ez a virtuális világ vált az életük valóságos terévé. A különböző munkahelyeken dolgozó embereknek valószínűleg nincs idejük ilyesmiért kivonulni az utcára, meg talán nem is nagyon értik, hogy mi miatt is tüntettek ott.

Az ellenzéki politikusok az idén háromszor elszenvedett fiaskó után egy újabb szalmaszálat véltek látni ezekben a megmozdulásokban, bár az a szellemi zűrzavar, amely a későbbi tüntetéseket jellemezte és azok az indulatok, amelyek a politikai elit egészét célba vették, Gyurcsány Ferencen kívül mindenkit megijesztettek, ő viszont már hörgő hangon idő előtti választások kiírását sürgette hívei előtt.

Csehországban Zeman a „sztár“

Ugyanekkor Csehországban Zeman elnök verte ki a biztosítékot az egyik vasárnap déli interjújában (Hovory z Lán), amikor nem éppen szalonképes kifejezéssel illette a női nemi szervet. Persze abban a beszélgetésben sok egyéb „érdekesség” is elhangzott, pl. a hongkongi tüntetésekkel kapcsolatosan, amikor az államfő finoman célzott arra, hogy nemcsak a pekingi vezetés ellen, hanem mellette is tüntettek, erről viszont az itteni médiák nem írtak és még azt is hozzátette, hogy ezeket az ellenzéki megmozdulásokat külföldről pénzelték.

Alig néhány nappal később az interneten már olvashattunk egy érdekes cseh nyelvű bejegyzést arról, hogy tavaly az akkori kormányfőt, Nečast valójában azért buktatták meg egy puccsal, mert tisztességesen szerette volna megpályáztatni a temelini atomerőmű felújítását és elutasítva egy amerikai cég már-már komolytalan ajánlatát egy orosz cégnek adtak (volna) lehetőséget erre.

A blog szerzője az amerikai nagykövetséget vélte látni az akció mögött, a volt miniszterelnök kabinetfőnökének (és szeretőjének) a botrányos viselkedését csupán ürügynek nevezte, amely a látványos, de azóta sem tisztázott kommandó akciót úgymond szükségessé tette, amikor is több tucat símaszkos és golyóálló mellényt viselő elitrendőr sáskahadként végigrontott a kormányhivatal épületén és előállította Nagyová kisasszonyt, aki időközben Nečasová lett, miután férjhez ment a megbuktatott miniszterelnökhöz.

Az említett blog bejegyzésben arról is olvashatunk, hogy az amerikaiak haragja most már Zeman elnököt is célba vette, mert ő sem szeretné teljesen elvágni a kelet felé irányuló szálakat. Az ominózus szavak is azzal kapcsolatban hangzottak el, hogy az orosz kormány jól tette, hogy az egyik ortodox templomban meztelenül koncertező női zenekar tagjait becsukatta, sőt azt is undorítónak találta, hogy egyikük már a terhessége hatodik hónapjában a nyilvánosság előtt szexelt.

A tojásdobálás áldozatai közt volt Áder is

Mindezek ellenére a november 17-i prágai megemlékezéseken a feldühödött fiatalok tojászáport zúdítottak rá, amelyből véletlenül néhány darab a német államfőt is eltalálta. Ez önmagában ugyan nem lenne annyira érdekes, hiszen az ilyesmi bármelyik demokratikus országban megesik, viszont az már módfelett elgondolkodtató, hogy minderről hogyan tájékoztattak bizonyos magyarországi médiumok.

Több internetes portál ugyanis egy-két nap leforgása alatt Magyarország ellenes akcióként láttatta a tojásdobálást, amelynek állítólag Áder János köztársasági elnök lett volna a szenvedő alanya. Természetesen a dolgok egészen másként zajlottak, de az eset jól mutatja, hogy mennyire lehet az interneten hangulatot gerjeszteni egy-egy szándékosan elferdített vagy akár csak nem megalapozott információval is.

Persze a cseh blogbejegyzés, meg a korábbi cseh miniszterelnök szóvivőjének az egyik magyar újság számára adott interjúja felerősítette azokat a vélekedéseket is, hogy ezek az események nem spontán módon történtek, hanem valójában az amerikai titkosszolgálat áll a háttérben, amely a társadalmi feszültség gerjesztésével igyekszik eltávolíttatni az útból az amerikai érdekeket zavaró közép-kelet-európai politikusokat.

Ilyesmit már korábban is olvashattunk a kijevi Majdan-tüntetések és általában az Ukrajnában kialakult polgárháborús helyzet kapcsán és egy tipikus „összeesküvés-elméletté” állt össze az egész. Ebbe ma már némelyek a szlovákiai történéseket is „belekomponálják”.

Szlovákiában a CT-tender követelt fejeket

Az önkormányzati választások előtt kipattant pöstyéni CT-tenderrel kapcsolatos botrányba belebukott a szlovák parlament elnöke, Pavol Paška, aki – közeli rokonsága révén – bizonyára sáros az ügyben. De voltak már itt sokkal nagyobb visszaélések is, amelyek mégsem vezettek látványos „fejvesztéshez”. Tehát ez a gyors és – tegyük hozzá – korrekt döntés egyesek számára már gyanússá vált. Majdhogynem beleilleszthető lett abba az ominózus összeesküvés elméletbe, amelyben az USA mint pálcáját suhogtató tanító bácsi jelenik meg és kisebb-nagyobb fenyítésekkel igyekszik jobb belátásra vagy inkább engedelmességre bírni a rakoncátlankodókat.

És ha már Szlovákiába érkeztünk, akkor röviden talán az önkormányzati választásokról is szót ejthetnénk. Végeredményben a kormányzó Smer pozícióját különösebben nem sikerült megingatni, bár voltak érdekes eredmények. A felvidéki magyarok persze elsősorban az MKP és a MOST–HÍD szereplését figyelték, és számolgatták az elnyert polgármesteri és önkormányzati képviselői helyeket.

A legmeglepőbb és a legtöbb zavaros reakciót kiváltó eredmény Komáromban született, ahol a függetlenként induló Stubendek László utasította maga mögé riválisait. Ez most nagy dilemma elé állított sok embert és elemzőt is, hiszen az annyira áhított „magyar-magyar” összefogással szemben a következetesnek látszó elvi politizálás sikereként lehet elkönyvelni Stubendek győzelmét. Ez is azt mutatja, hogy a kívül állók egészen másként látják a dolgokat, mint azok, akik közvetlenül érintettjek. És persze időben érkezett figyelmeztetés is azoknak, akik a választók feje felett szeretnének paktumokat kötni vagy kellő terepismeret híján akarnak döntést hozni.

Látni kell azt is, hogy a MOST-HÍD továbbra is olyan vegyespárt, amelynek jelentős választóbázisa van a szlovákok körében és a legutóbbi a parlamenti választásokon éppen az ő voksaiknak köszönhetően tudott bejutni a törvényhozásba. Ez a bázis azonban fogyóban van és megtörténhet, hogy végül mindkét párt elbotlik az 5 %-os küszöbben.

HOMÉROSZ

Nyitókép: SME

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

A sorozat további részei itt olvashatók.