„Ha nem építjük ki stratégiai autonómiánkat, vazallusokká válunk” – Macron szabna új irányt Európának

Nyitókép forrása: SITA/Ludovic Marin/Pool Photo via AP

Európának csökkentenie kell az Egyesült Államoktól való függését és el kell kerülnie, hogy Tajvan kapcsán belekeveredjen a Kína és USA közötti konfrontációba – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a Politiconak nyilatkozva.

Macron nemrég háromnapos látogatást tett Hszi Csin-ping kínai elnöknél Pekingben. Retorikájában megjelent az európai stratégiai autonómia is, amelyre egyébként Kínában régóta hivatkoznak, mint olyan európai célra, amelynek Peking örülne és azt tiszteletben tartaná.

Macron szerint nagy a kockázata, hogy Európa hozzá nem kötődő válságokba keveredik bele, és ez megakadályozná stratégiai autonómiája kiépítését.

„Paradoxon lenne, ha a pánikot leküzdve azt hinnénk, hogy mi csak Amerika követői vagyunk. (…) A kérdés, amelyet az európaiaknak meg kell válaszolniuk az az (…), hogy érdekünkben áll-e a tajvani válság felgyorsítása? Nem. A legrosszabb az lenne, ha azt gondolnánk, nekünk, európaiaknak ezt a célt magunkévá kell tennünk, és az Egyesült Államok agendáját vagy Kína túlreagálásait kellene követnünk”

fogalmazott a francia elnök.

Most már minden Kínáról szól

A teljes képhez hozzátartozik, hogy amint Macron elhagyta Kína területét, Peking egy Tajvan elleni inváziót szimuláló hadgyakorlatba kezdett arra válaszolva, hogy Caj Ing-Ven tajvani elnök 10 napos amerikai diplomáciai körútra érkezett az USA-ba, és találkozott Kevin McCarthy republikánus képviselőházi elnökkel Kaliforniában. A kínai politika szerint létezik egy „Egy Kína” elv, amely szerint Tajvan Kína területét képezi. Ezt korábban az amerikai vezetés is többé-kevésbé tiszteletben tartotta, ám az elmúlt két évben egyre nőtt a feszültség. A diplomáciai utak és találkozók ezt az Egy Kína elvet vonják kétségbe.

Az sem véletlen, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (akit túlzás nélkül nevezhetünk az USA külpolitikájának meghosszabbított karjaként) Macronnal közös pekingi találkozóján a Tajvani-szoros stabilitása mellett érvelt, ami Kína igényeinek korlátozását jelenti.

„Elfogadhatatlan fenyegetés, hogy erőszakot alkalmazzanak a status quo megváltoztatására”

mondta von der Leyen, aki néhány héttel ezelőtt Washingtonban egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel Kína kapcsán.

Egyre nagyobb ugyanis az amerikai nyomás Európán, hogy készüljön fel az európai és kínai gazdaság részben vagy egészben történő szétválasztására. Macron retorikai hangsúlyeltolódása valószínűleg erre reagál. Párizst az orosz nyersanyagokról való leválás súlyos mértékben nem érintette, de a kínai gazdasággal való szakítás már teljesen más nagyságrendű gazdasági problémákat idézne elő.

Kína, mint regionális hegemón hatalom – elfogadható?

A Politico által idézett egyik szakértő, Jamne Hszie, a Gavekal Dragonomics geopolitikai elemzője azt mondta, Európa hajlandóbbá vált elfgaodni egy olyan világot, ahol Kína regionális hegemónná válik, sőt, vannak országok, akik szerint egy ilyen világrend előnyösebb lehet Európa számára.

Az sem mellékes körülmény, hogy Macron az interjúban megjegyezte azt is, hogy Európa növelte függőségét az Egyesült Államoktól, mind fegyverek, mind energiaellátás tekintetében. A francia elnök azzal érvelt, hogy Európának csökkentenie kellene a „saját területén kívüli beszállítóktól való függőségét”.

Itt azért érdemes megjegyezni, hogy Macron e tekintetben a francia érdekek szerint fogalmazott. Az EU ugyanis többmilliárdos csomagot fogadott el az európai lőszerkészletek feltöltésére és Ukrajna lőszerellátásának biztosítására. Az országok között pedig nagy vita folyik arról, hogy csak az uniós tagállamok vagy harmadik országok is meríthessenek-e a forrásokból. Ha csak az uniós országok kapnak a pénzből, akkor a francia hadiipar sokat nyerhet, ha harmadik országok is, akkor az amerikai és dél-koreai hadiipar fogja lefölözni a hasznot (megjegyezzük, Dél-Korea mellett érvelnek a lengyelek, és a kiszivárgott információk szerint a lengyelek által megvásárolt lőszerek végül Ukrajnában kötnének ki).

Macron aggódik, hogy vazallusokká válunk

Macron szerint ha az USA és Kína közötti feszültség lángra kap, „nem lesz sem időnk, sem forrásunk stratégiai autonómiánk finanszírozására, és vazallusokká válunk”.

Nyugat-európai országtól hasonlóan nyílt és viszonylag realista kijelentéseket eddig nem nagyon hallhattunk nyilvánosan. Nem is csoda, hogy Macron ezzel a fősodratú sajtó kritikáinak középpontjává vált. Felrótták neki a tüntetéseket, hogy nem támogatja olyan mértékben Ukrajnát, mint „más országok” (miközben jóval több katonai felszerelést, páncélos és tüzérségi technikát adott át, mint „más országok”, ez csak nézőpont kérdése – a szerk.).

Viszont Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, az EU egyetlen atomhatalma, és emiatt jóval önállóbban nyilatkozhat külpolitikáról.

Körkép.sk