Nagy jobboldali, szuverenista frakció alakulhat az EP-ben közép-európai vezetéssel

Nyitókép forrása: SITA

Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója csütörtök este már megerősítette, hogy tárgyalások folynak egy nagy, jobboldali, szuverenista EP-frakció létrehozásáról. Már napok óta keringenek a nemzetközi sajtóban erről szóló hírek, főleg azt követően, hogy Andrej Babiš, volt cseh kormányfő bejelentette, pártja, az ANO – amely Csehországban megnyerte az EP-választásokat – kilép a progresszív Renew Europe frakcióból, és „nagy meglepetéseket” ígért a választóinak.

Babiš és Orbán Viktor szövetsége nem annyira meglepő fejlemény, a két kormányfő már akkor is jó kapcsolatokat ápolt, amikor a cseh politikus még a Renew Europe tagja volt.

Ami azonban tényleg jelentős változást hozhat, az az, hogy a volt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) fontolóra veszi, hogy részt vegyen az új, szuverenista frakció létrehozásában.

A PiS jelenleg az ECR (Európai Konzervatívok és Reformerek) frakció tagja, amelynek vezető alakja jelenleg Giorgia Meloni olasz kormányfő. Neki fordítanának hátat a lengyelek a közép-európai kezdeményezés kedvéért.

A Politico úgy tudja, hogy a PiS egyáltalán nem veszi félvállról a dolgot, 50:50 százalékos esélyről esik szó a tárgyalásokról szóló cikkében.

Maga Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő (aki nem a PiS első embere, de egyik vezető alakja – a pártot Jarosław Kaczynski vezeti) úgy nyilatkozott a Politiconak:

„Elég nyilvánvaló, hogy egy földrajzi alapokon nyugvó platformon és nem ideológiai vonalon lehetünk igazán egységesek. Egyre kevésbé érdekelnek a kirakós ideológiai elemei”

fogalmazott.

A közép-kelet-európai országok politikai erői közül a volt szlovén (szintén konzervatív) kormányfő, Janez Janša Szlovén Demokrata Pártja is a kezdeményezők között van. Janša pártja szintén megnyerte az EP-választást hazájában.

Ez így már négy jelentős politikai erő Közép-Kelet-Európából. A sorból Szlovákia lóg ki.

A Smer (és a HLAS) jelenleg prioritásnak azt tartja, hogy visszaszerezze tagságát a szocdem Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakcióban (S&D) illetve, hogy az Európai Bizottság alelnöki posztján tartsa Maroš Šefčovičot, Szlovákia eddigi legsikeresebb uniós bürokratáját. Ezért cserébe hajlandóságot mutat a fősodorral tartani és támogatni a háborús néppárti-progresszív-szocdem EP-többség jelöltjeit.

Természetesen, van esély arra, hogy Nyugaton elég arrogánsak lesznek ahhoz, hogy magukra haragítsák a Smert és a HLAS-t, és legalább az előbbit a szuverenisták frakciójához taszítsák – ám ennek elég korlátozott esélyei vannak egyelőre.

Az biztos, hogy az ECR és Giorgia Meloni komoly problémákkal nézne szembe, ha a lengyelek átigazolnának Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz. Az ECR a választások eredményeképp 83 mandátumot szerzett, amivel a harmadik legerősebb EP-frakciónak számítanak.

Ugyanakkor míg Meloni pártja, az Olasz Testvérek 24 mandátumot ellenőriz a frakcióan, addig a PiS tőle alig lemaradva 20-at. Ha a PiS távozik, az ECR a harmadik legnagyobb frakció helyett csak a negyedik lesz.

Az összképen globalista és szuverenista oldalon persze nem történne változás. Nagyban változna azonban a szuverenisták együttműködésének szervezettsége és a közös fellépés nem az EP-ben, de nemzetközi szinten is.

De azt sem zárhatjuk ki, hogy az új koalíció létrejöttének esélye megnyitja a közép-kelet-európai erők előtt a kaput az ID vagy az ECR felé.

Ezért is érdemes figyelni a tárgyalások kimenetelét.

Körkép.sk