Oly sok minden munkál bennem!

Oly sok érzés feszít szét!

S ha kérdeznék, mi bánatom,

Nem tudom, mit felelnék.

Mi erő, mi belül kínoz?

Mi féreg, mi bennem rág?

Nincs válasz, csak kérdések,

S Félelem, mi arcul vág.

 

Ám e félszbe újra s újra

Sok-sok öröm kúsz bele,

És a szívem akkor mindig

Büskeséggel lesz tele.

Felkészültnek nem érzem még

Gyönge ember-voltomat,

Ámde kérdem: létezik-e

Tökéletes pillanat?

 

Kisfiúság korának már

Bealkonyult örökre,

Felnőtt létem ragadt kézen,

Többé el nem eresztve.

És a terhek mellett bizony

Sok áldással telít el,

Csupán terhek s nehézségek

Által lelhető siker.

 

Így hát oly sok dereng bennem!

Oly sok érzés üdít még!

S ha kérdeznék, mi vígságom,

Nem tudom, mit felelnék.

Telve szívem dús örömmel,

Vággyal tenni, Védeni!

Támasz, Társsá s Jó Példává

Menedékké éreni!

 

Kerepesi Igor

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!