Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a Monopolellenes Hivatal 10 millió eurós bírsággal sújtotta a Rajo tejgyárat és 8 üzletláncot a szabad verseny megsértése miatt. Az érintett vállalatok titkos megállapodásokat kötöttek a Rajo-val bizonyos tejtermékek árrögzítéséről a fogyasztók rovására.
2014 augusztusában a Carrefour üzletlánc 1,69 euróért árusította a Rajo teavajat negyedkilós csomagolásban. Ha a vásárlók a Tesconál, Billánál, vagy COOP Jednotánál vették volna meg, akkor sem fizettek volna érte kevesebbet. Ugyanez volt a helyzet a a Rajo márkájú tejszínnel és tejjel is.
A Monopolellenes Hivatalnak feltűnt a termékek árának változatlansága a 2009-tól tartó időszakban, ezért 2013-ban vizsgálódni kezdett. Az eredmény a hivatal történetének eddigi legnagyobb, 10,3 millió eurós kirótt bírsága, mely 9 vállalatot érint.
A Billa, A Carefour, a Kaufland, a Terno, a Moja Samoška, a Tesco, a COOP Jednota és a CBA ugyanis megegyeztek a Rajo-val, hogy nem harcolnak egymással a fogyasztók kegyeiért.
A Billa beismerte
„Az eljárásban érintett résztvevők (Rajo és az üzletláncok – a szerk. megj.) közötti együttműködés és kommunikáció azt eredményezte, hogy bizonyos termékeket magasabb áron értékesítettek, mint amilyen áron értékesíthették volna egészséges piaci versenyben”,
írta a Monopolellenes Hivatal jelentésében.
A leleplezett megállapodás 2009 májusától legalább 2014 februárjáig tartó időszakra vonatkozott. A hivatal legfontosabb bizonyítéka az érintett cégek lefoglalt elektromos levelezései voltak, amelyekből az is kiderül, hogy a fogyasztókat megvezető vállalatok mindegyike tisztában volt azzal, hogy törvénysértést követ el.
A 9 érintettből 8 tagadja a vádakat, a Billa azonban elismerte, amiért csupán a büntetés felét kell kifizetnie. A hivatal az ügyben 300 oldalas jelentést írt, amiben kiemeli, hogy a cégek nem kartell-megállapodásokat kötöttek, mert nem közvetlenül rögzítették az árakat. A közvetítő a Rajo tejgyár volt, aki meghatározta, hogy ki, mikor és milyen áron tegye ki a pultra a termékeket.
Hogyan csinálták?
A Rajo tudta, hogy az üzletláncok milyen árréssel dolgoztak, és amikor változtatni akartak a kiskereskedelmi árakon, értesítették a Rajo-t, aki termékeit olyan áran adta el az üzletláncoknak, hogy azok nyeresége nem csökkent.
Jó példa erre a Carefourhoz írt Rajo-s e-mail 2011 áprilisából:
„Ahogy azt a csatolmányban láthatja, az új árjegyzék összeállítása során valóban figyelembe vettem az eredeti árréseket. Természetesen, nem mindig lehet pontosan betartani őket, ezért is találhat köztük négy terméket, amelyeknél nem tudtam összehangolni az árakat. De ennek ellenére más termékeknél, ahol kicsi volt a mozgástér, javítom az árat.„
Azt is összehangolták a tejgyár vezetésével, hogy ha valamelyik üzletlánc akciós árakat hirdetett meg a Rajo-s termékekre, a többi üzletláncnál az ár magasabb maradjon. Az akciókat tehát mindig más üzletlánc hirdethette meg, a többiek pedig mesterségesen magasan tartották az árakat.
„Megállapodásom van szeptemberre, a 250 grammos 14 százalékos savanyú tejföl akciójára. Szeretném, ha mindegyik 0,65 euró lenne. Értesítsen, ha tudomást szerez arról, hogy valahol 0,59 vagy 0,60 euróért árulják. Ha nem tartjuk be [a megállapodást], a COOP a következő három hónapban nem teszi bele a szórólapjába a savanyú tejfölt,”
írta egyik e-mailjében a Rajo egyik menedzsere 2011 augusztusában.
A Rajo nem vette félvárról a dolgot. Kényesen ügyelt arra, hogy „partnerei” betartsák az árszabályozás íratlan szabályait. 2010-ben a Carrefour esetében beszüntette a szállítást, mert az nem tartotta be a megegyezett árakat. Az ilyen eseteket egy „ellenőrző vásárlás” segítségével derítette fel.
Árulkodó statisztika
A Rajo azzal védekezik, hogy csupán ajánlott árakat közölt az üzletláncokkal. A Monopolellenes Hivatal munkatársai azonban 24 ezer áreltérést vizsgáltak meg az ügy kapcsán, és mindössze az esetek egy ötödében volt az ár alacsonyabb a kiskereskedelmi árnál, a többi esetben magasabb volt, vagy megegyezett.
A Rajo azt nyilatkozta, hogy az őrá kiszabott büntetés nagysága négyszerese a cég tavalyi nyereségének. Mivel a Rajo tavaly megközelítőleg 1,045 millió eurós nyereséggel zárt, feltételezhetjük, hogy cca. 4,2 millió eurós bírságot könyvelhet el.
A fennmaradó 6,1 millió eurós büntetés a 8 üzletlánc között oszlik meg, átlagosan ez 762,5 ezer eurót jelent cégenként.
Sme.sk
Nyitókép: aktuality.sk
Megosztás:
Címkék: árrögzítés bírság botrány büntetés csalás drágábban fogyaasztók vsárlók Főoldal kárára kartel korrupció Monopolellenes Hivatal nyerészkedés piaci ár rajo szankció teavaj tej tejföl vaj
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
