Május elején került tárcaközi egyeztetésre és véleményezésre a 2016-os évre vonatkozó Nemzetiségi kisebbségek képviselőinek helyzetéről és jogállásáról szóló jelentés, ami a Kormányhivatal szakmai műhelyében látott napvilágot. Elöljáróban annyit, hogy a jelentés tartalmán érződik, hogy új kisebbségekért felelős kormánybiztost neveztek ki Bukovszky László (Most-Híd) kisebbségi kormánybiztos személyében.
A jelentés öt fejezetben taglalja a nemzeti kisebbségek helyzetét, ebből próbáltuk meg a lényeget kihámozni, különös tekintettel a kisebbségi alap forrásainak felhasználására, a kisebbségi média állapotára és a nemzetiségi oktatásra.
A bevezetőben a jelentés leszögezi, hogy a szlovák kormány
„A nemzetiségi kisebbségek védelmét és támogatását értelemszerű küldetésének tekinti a modern társadalom építése során, és hathatós védelmet nyújt a nemzetiségi kisebbségeknek, valamint biztosítja jogait és szabadságát ezen kisebbségekhez tartozó személyeknek”
majd a mindenkori szlovák kormányok állásfoglalásaihoz hűen hozzáteszi:
„a jogállam keretében, a szuverenitás és az országok területi egységének tiszteletben tartásával”
Tekintve, hogy a szóban forgó kisebbségek Szlovákia területén élnek, különösebb magyarázatra nem szorul, hogy melyik ország egységére kell tekintettel lenni.
A jelentésből kiderül, hogy a soron következő, 2021-es népszámlálás kapcsán a Statisztikai hivatal és a kisebbségügyi kormánybiztos irodája közösen kialakítottak egy irányelvet, amely alapján
„fokozott figyelmet kell szentelni a lakosság bizonyos csoportjaira, akiknek összeírása specifikus módszertant igényel”.
Ennek konkrétumairól egyelőre keveset lehet tudni, de azt már sejteni lehet, hogy a legutóbbi népszámláláshoz hasonlóan a következőnél is az anyanyelvhasználat lesz a mérvadó a nemzeti(ségi) hovatartozás meghatározásánál.
Kisebbségi oktatás és képzés
A kisebbségi oktatás területén a jelentés a legfontosabb dokumentumnak (nem meglepő módon) a kormányprogramot tartja. Ebben többek között szerepel a „ kisiskolák kvótarendszer alóli kivonásának támogatása a nyelvi szempontból vegyesen lakott területeken”, az „anyanyelven történő oktatás támogatásának növelése”, stb.
[stw]
Ezek a tételek egyértelműen a Most-Híd koalíciós tagsága okán kerültek a kormányprogramba, ám a párt által ígért (és utóbb hangoztatott) eredmények elég kérdésesek. P. Vonyik Erzsébet Körkép.sk-n megjelent cikke érzékletesen mutat rá arra, hogy Bugár Béla kijelentése, miszerint „Visszaállítottuk a nyolc magyarórát az első osztályban” egyszerű szemfényvesztés, hiszen, ahogy a cikk szerzője fogalmaz:
„a magyar tannyelvű iskolákban az elsősöknek csak akkor lehet meg jelenleg is a heti nyolc magyar anyanyelvi órája, ha a szabadon felhasználható órák közül „ellopnak” egyet a pedagógusok”
A jelentés által említett következő program a komáromi Pedagógiai-módszertani Központ szlovák nyelvoktatásra vonatkozó projektje, amely elvileg a mostani, sokat kritizált szlovák nyelv oktatás hatékonyabbá tételét célozza meg. A projekt tavaly szeptemberi szemináriumán 3 alapiskola 25 tanára vett részt (a somorjai Korvin Mátyás Magyar Tannyelvű Alapiskolából, a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskolából, és a bátorkeszi Kováts J. Alapiskolából).
Szlovákiában 2016 szeptemberéhez 348 kisebbségi nyelvű óvoda működött, ebből 269 volt magyar (77 százalék). Az országban 260 kisebbségi nyelvű alapiskola működik, ebből a jelentés szerint 227 magyar, 28 pedig kétnyelvű, szlovák-magyar (az SZMPSZ legutóbbi, beiratkozással kapcsolatos felmérése 254 magyar oktatási intézménnyel számolt). Az összes szlovákiai alapiskolából 10,8 százalék a magyar alapiskolák részaránya.
Az állami és egyházi alapiskolák 1837 osztályát összesen 29 058 diák látogatja. Egy alsótagozatos osztályra átlagosan 15,3 diák jut, míg egy felsőtagozatos osztályra 16,4. A jelentés egyik nagy hiányossága, hogy nem von párhuzamot az országos adatokkal, így például elmulasztja megemlíteni azt, hogy míg a magyar tannyelvű iskolákban egy osztályra 15,2 diák jut, addig a Pénzügyminisztérium vonatkozó jelentése szerint országos szinten ez a szám 22,4 (alsótagozaton 21,3, felsőtagozaton 23,3).
A magyar, vagy magyar és szlovák tannyelvű szakközépiskolából összesen 40 működik, 11 magyar, 29 vegyes oktatási nyelvű. Fordított a helyzet gimnáziumok terén, a 18 tisztán magyar gimnázium mellett alig 7 magyar-szlovák tannyelvű gimnázium működik.
Szakközépiskolákba összesen 7195 diák jár, a legnépszerűbbek egyértelműen a gazdasági szakirányok. A jelentés sajnos a diáklétszámok és az osztályok számának összehasonlítására még annyira sem törekszik, mint az alapiskolák esetében. Kiemeli azonban az érettségi vizsgák adatait, amely szerint 43 magyar-szlovák vegyes tannyelvű és 28 csak magyar tannyelvű középiskola voltak érettségi vizsgák. A kisebbségi oktatási intézményekben 1818 diák tett érettségi vizsgát magyar nyelv és irodalomból, 1820 szlovák nyelv és irodalomból és 21 ukrán nyelv és irodalomból.
A kisebbségügyi kormánybiztos jelentése külön kitér a kisebbségi nyelvhasználat kérdésére is, ám ezzel a Körkép.sk korábban már részletesen foglalkozott.
Ha így folytatjuk, néhány évtized múlva megszűnünk – Kisebbségi nyelvhasználat és a valóság
A Kisebbségi Kulturális Alap 2016-os merítése
A hivatalosan Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Kisebbségi Kultúrák elnevezésű kisebbségi alap 2016-ban 3 879 250 eurós kerettel rendelkezett. Az idei keret mintegy 650 ezer euróval nagyobb, ám még nem állnak rendelkezésre a részletes adatok, a jelentést követve mi is az alap forrásainak tavalyi felhasználását vesszük górcső alá.
Az említett, közel négymillió eurós keret fele a szlovákiai magyarság kulturális programjait volt hivatott támogatni. A keretből a második legtöbbet a romák meríthették, 664 152 eurót (17 százalék), utána a ruszinok (8 százalék) következnek.
A szlovákiai magyar média helyzete
A kisebbségek helyzetét összefoglaló jelentés tartalmaz néhány érdekes információt a szlovákiai magyar nyelvű médiáról, amelyet az utóbbi időben egyre több vád éri, hogy politikai érdekeket szolgál ki.
A Pátria Rádió naponta 12 órában sugároz magyar nyelvű adást, műsora többnyire élő közvetítésű, amely művészeti, kulturális és publicisztikai témákkal foglalkozik.
A Pátriát annyian hallgatták egy évben, mint amennyien a Körképet másfél hónap alatt olvasták
Az RTVS megbízásából a somorjai Fórum Intézet 1000 főt megkérdező felmérése alapján a Pátria Rádiónak 2016-ban 82 ezer hallgatója volt [összehasonlításként portálunkat havonta 80-90 ezer egyedi olvasó keresi fel, akiknek mintegy fele-a szlovákiai magyar – a szerk. megj.], ami a felvidéki magyarság nagyjából 22 százalékát teszi ki. Emiatt a jelentés a Pátria Rádiót „domináns médiumnak” tekinti a magyar kisebbség körében.
Kiemeli, hogy a 22 százalékos arányt annak ellenére érte el, hogy a megkérdezettek 46 százaléka rossz vételre vagy a vétel teljes hiányára panaszkodott. Ennek hátterében az áll, hogy a Pátria elégtelen lefedettséggel bír az FM sávokban a magyarlakta régiókban, a hosszúhullámú adások minősége pedig gyenge. Ez a probléma, vagy legalábbis egy része megoldódik, hiszen 2017 februárja óta DAB+ digitális szórásban már a kínálatban szerepel a Pátria is (A DAB+ rendszerben sugárzó adótornyok lényegesen kisebb teljesítmény mellett is képesek ellátni ugyanakkora vagy nagyobb területet műsorokkal, mint tették azt analóg FM társaik). Ezen kívül tervben van, hogy a Pátria külön dunaszerdahelyi FM adót is kapjon.
Napi fél órás blokkokban sugároz kisebbségi adást a szlovák közmédia kettes csatornája. Heti jelleggel kerül műsorra az „Itthon vagyunk” magyar televíziós magazin és a Szemtől szembe vitafórum. A magyar nyelvű hírek naponta kerülnek a kettes csatorna képernyőjére, ami pozitívum, ha figyelembe vesszük, hogy a többi szlovákiai nemzeti kisebbség csak heti jelleggel kap saját hírblokkot. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy jóval nagyobb piacot képez a majdnem fél milliós magyar néző. Negatívumként említhetjük, hogy a magyar hírblokk műsorideje mindössze hét perc.
Szlovák tévé magyar adása és a Körkép.sk fel-fej mellett
Ami a nézettséget illeti, a jelentés szerint a közmédia kisebbségi műsorait átlagosan 6-10 ezer néző követi [erősebb napokon a Körkép.sk-t is ennyien olvassák – a szerk. megj.], és a peoplemeter adatai szerint közülük 40 százalék a többségi nemzethez tartozik. (A peoplemeter egy olyan rendszer, ami a háztartások tévénézési szokásait figyeli. Néhány ezer berendezés hálózatából áll, amelyeket úgy szórtak szét az országban, hogy a lakosság egyes csoportjait reprezentálják. Szlovákiában 2004-től használják.)
Szlovákiában 74 szlovák és magyar nyelvű folyóiratot adtak ki a jelentés adatai szerint, szemben a 45 tisztán magyar nyelvűvel. A kisebbségi és államnyelven is kiadott folyóiratok száma aránylag a cseheknél a legnagyobb, 8 tiszta cseh nyelvű folyóirat áll szemben 30 cseh és szlovák nyelven írt időszaki kiadvánnyal.
Ami a jelentésből kimaradt
Összefoglalva tehát, a kisebbségek helyzetéről szóló jelentés ugyan nyújt valamiféle képet a felvidéki magyarság helyzetéről, ugyanakkor nem kellőképpen átfogó, és (véletlenül vagy szándékosan) kerüli a kényes kérdéseket.
Ezek közé a kényes kérdések közé sorolhatnánk a magyar nyelv oktatására vonatkozó felemás intézkedéseket, a magyar iskolák diáklétszámában évek óta tapasztalt problémákat, vagy a szlovákiai magyar média átpolitizálódását.
A 91 oldalas elemzés ugyanakkor nem mulasztotta el kerek 4 oldalban bemutatni a Most-Híd kisebbségügyi kormánybiztosának tevékenységét, és csaknem két oldalt szánt a tavalyi választások elemzésére is a nemzeti közösségek szempontjából. Erről a fejezetről annyit érdemes tudni, hogy azon pártok választási eredményét mutatja be, amelyek
„választási programjukban a kisebbségek jogait és védelmét helyezték előtérbe”
A jelentés kiemeli, hogy az MKP és az MKDSZ együtt sem érték el a parlamenti küszöböt, de a Most-Híd igen, és jelenleg 10 magyar képviselőt juttatott a parlamentbe. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a dokumentum utalása ellenére a Most-Híd nem a kisebbségpolitikája miatt került a parlamentbe, és főleg nem a kormányba.
A FOCUS ügynökség tavaly novemberi, választásokat elemző felmérése két lényeges adatra mutat rá. Egyrészt, a Most-Híd szavazóinak csupán 44 százaléka kerül ki a magyar kisebbség tagjai közül, számszerűleg ez valamivel több mint 74 ezer voksot jelent, szemben az MKP több mint 105 ezer szavazatával. Másrészt ugyanez a felmérés azt is megállapította, hogy a Most-Híd szavazói elsősorban a párt vezetője miatt adták voksukat a pártra (23,6 százalék), a kisebbségi program csak ezután következett a fontossági sorrendben (13,5 százalék szavazott emiatt a vegyespártra), de nagyjából ugyanilyen hangsúlyt kapott a Bugárék gazdasági és szociális programja (amelynek jelentős része a koalíciós alkudozásokon kivérzett).
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Bukovszky László Főoldal iskola kisebbségi alap kisebbségi nyelvhasználat kisebbségügy kormányhivatal magyar média Most-Híd Nemzetiségi kisebbségek képviselőinek helyzetéről és jogállásáról szóló jelentés Patria RTVS
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.