Milyen irányt vehet a Smer sorsa Ficoval vagy Pellegrinivel?

Nyitókép forrása: sme.sk

Palotaforradalom helyett inkább útkeresés zajlik a Smerben. Az egykori legnagyobb és legmeghatározóbb szlovákiai párt tisztújító kongresszusának ezúttal tétje is lesz: Robert Ficonak ugyanis ezúttal kihívója is akad Peter Pellegrini személyében. Fico a héten élesen támadta versenytársát, Pellegrini pedig meglepő helyről kapott biztatást.

Nagyon úgy néz ki, hogy két út áll a Smer előtt. Ha Fico marad az elnök, akkor az egykori kommunista szellemű, szocialista nosztalgiára és összeesküvés-elméletekre alapozó, szélsőbaloldali irány marad. Fico érája alatt az elmúlt évtizedek talán legképmutatóbb garnitúrája jött létre, amely szociáldemokráciát hirdetett, de gazdaságpolitikája a nagy autógyárak és multicégek érdekeit tartotta szem előtt, oroszbarát retorikát és bujtatott Amerika-ellenességet gyakorolt, közben beléptette Szlovákiát az eurozónába maga Fico pedig a Visegrádi Négyek helyett a balliberális Franciaországgal kacsintott össze 2017-ben.

Nem volt idegen tőle a nemzeti nacionalizmus, de inkább csak a pánszlávizmust hangsúlyozta (kivéve, ha a magyarokról volt szó), azt is csak addig, amíg szavazatokat hozott számára. Fico nem véletlenül jelentette ki a választások után, hogy színtiszta baloldali pártot akar faragni a Smerből.

   

Az SNS gyakorlatilag megszűnt, márpedig a Smer csak azért vállalt nacionalista retorikát, mert félt, hogy az SNS túlságosan megerősödik. Ezt – a Gorilla-felvételek tanúsága szerint – bevallotta Jaroslav Haščák oligarchának is 2006-ban.

Kérdés, hogy milyen típusú baloldali párt válhat abból a Smerből, amelynek élén Fico mellett olyan személyek ülnek majd, mint Ján Richter, Robert Kaliňák vagy a nyíltan marxista Ľuboš Blaha. Valószínűleg egy, az ĽSNS-hez nagyon hasonló Nyugat- és liberalizmus-ellenes formáció, amely adott esetben össze is olvadhatna Kotlebáékkal. Erre utal Fico minapi, romákkal szembeni kirohanása is.

Ezt az eshetőséget pedig nem szabad alábecsülni, ugyanis az ĽSNS parancsszóra mozgósítható szavazórétegét ötvözve Blaha mediális erejével és Ficoék kapcsolati tőkéjével veszélyes (és nacionalista) ellenfél jöhetne létre.

Ha Pellegirni lesz az új pártelnök, akkor minden jel szerint egy német SPD-mintájú, nyugati típusú centrista szociáldemokrata párttá alakul a Smer, és eltávolítják belőle a szélsőséges elemeket. Fico Amerika-ellenes kijelentései és sorosozása helyett határozottan nyugatorientált álláspontot vállalna fel. Kétség nem fér hozzá, hogy ugyanolyan liberális felfogású lenne, mint a német SPD.

Beszédes, hogy mikor csütörtökön Fico alig burkoltan balliberális értékrenddel vádolta meg Pellegrinit, nem Richard Raši vagy Peter Žiga vette védelmébe a változást ígérő politikust, hanem Monika Beňová, aki a SME napilapnak kijelentette, hogy „egy háromszoros kormányfőnek jobban meg kellene válogatnia a szavait párttársaival szemben“. Érdemes tudni, hogy Beňová a Soros György európai parlamentbeli szövetségeseit tartalmazó listán (Soros-leaks) szerepel.

Pellegrini egyelőre kitért azok elől a kérdések elől, amelyek liberális értékrendjét firtatták. Nem véletlenül, vezetésével a Smer a Progresívne Slovensko térfeléről is halászhatna el választókat, így óvatosan tovább egyensúlyoz az ideológiák határvonalán.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Smer vezette Szlovákia számtalanszor adta fel hajszál híján migránsellenes politikáját. A smeres kormányok elég nacionalisták voltak ugyan ahhoz, hogy magyargyűlöletet szítsanak, de ahhoz már nem, hogy ne számolják fel a hazai ágazatokat a nyugati (és esetenként orosz) érdekeltségek javára. Mindeközben megszilárdították és teljes mértékben kiszolgálták az oligarchákat.

És mivel ez rendszerszintű probléma, Pellegrini győzelme Fico felett legfeljebb újracsomagolja azt a politikát, amit az elmúlt 14 évben láttunk a Smertől.

Körkép.sk