Amiről az Aliancia-Szövetség nem beszél: Felvidéki konzultációra szólít a MagyarOK! (Képek, videó)

Nyitókép: Körkép.sk

A felvidéki pártok által irányított médiumok teljes hírzárlata, ugyanakkor a magyar választók és a szlovák közmédia élénk érdeklődése mellett jelentette be új kezdeményezését a MagyarOK!

A MagyarOK! nevű civil csoport július 7-én a révkomáromi Tiszti Pavilonban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy FELVIDÉKI KONZULTÁCIÓ – ra szólítja a Szlovákia területén élő magyarságot.

   

A csoport első alkalommal július 2-án, a közösségi hálón közreadott nyilatkozatban hallatta hangját, a szerdai fórumon pedig részletesen ismertették céljaikat.

A sajtótájékoztató, amelyen részt vettek az RTVS munkatársai is, két nyelven folyt, mégpedig szlovákul és magyarul. Nagy jelentőséggel bír, hogy a csoportosulás eszmeiségét két, pártoktól független egyházi személy vállalta fel, mégpedig a református lelkészként szolgáló Feszty Zsolt, valamint az evangélikus lelkészként szolgáló Nagy Olivér. A magyarokat megszólító konzultációs kérdések összeállítása több személy javaslata alapján történt (mint elhangzott, hozzávetőlegesen 18-an kapcsolódtak be ennek kidolgozásába), akik közül többen a jelenlegi magyar pártok soraiban tevékenykednek.

A rendezvényt Černá Szilvia, a MagyarOk szóvivője nyitotta meg, aki ismertette a felvidéki konzultáció 11 pontba összefoglalt célkitűzéseit. A konzultáció kitöltésére ITT van lehetőség.

Nagy Olivér evangélikus lelkész részleteiben ismertette a polgári társulás kezdeményezésének célját. Az RTVS kérdéseire elhamarkodott, korai állításnak nevezte, hogy egy újabb pártként szeretnének tevékenykedni.

Mint elmondta, fő céljuk az alulról történő építkezés, hiteles alternatívát kínálva a felvidéki magyarságnak. Erre szolgál a most életre hívott konzultáció is, hogy mindenki kifejthesse véleményét a társadalmunk legfőbb kérdései és a jövő tekintetében. Mint elhangzott, a felvidéki magyarságnak az őket szolgálni hivatott pártok háromszoros kudarca miatt nincs képviselete a szlovák parlamentben. Ezért érzik szükségét, hogy bárki elmondhassa saját véleményét, amelyre nem csupán a konzultációs kérdőív, hanem két weboldal (felvideki-konzultacio.sk, illetve magyaroke.sk), Fb-oldala és a [email protected] e-mail cím is lehetőséget kínál.

A következőkben Černá Szilvia magyar nyelven olvasta fel felvidéki konzultáció 11 pontját, majd A felvidéki konzultáció 11 pontjának ismertetése után Feszty Zsolt református lelkész üdvözölte a jelenlévőket a „Hozott Isten mindenkit” köszöntéssel.

Feszty kifejtette, hogy a MagyarOk név-választásnak elsősorban figyelemfelkeltő szerepe van, az „oké”olvasási mód hatásával pedig egyfajta fiatalos lendületet vállalnak fel. Mindezek mellett talán a legfontosabb a név összeolvasott formája, mely tömören jelzi, hogy a jelen fórum és az általuk felvállalt kérdések és témakörök a magyaroké.

Feszty Zsolt szerint a konzultáció létrejöttének gondolata már két évvel ezelőtt felvetődött, az MKP és a Most-Híd három egymást követő választási kudarca kapcsán, ezért most teret kívánnak adni minden magyarnak a közös gondolkozásra, ami által valódi tartalommal léphetne elő a jövő politikai képviselete.

A konzultáció magyar és szlovák nyelven is kitölthető, amit Feszty Zsolt azzal indokolt, hogy lehetőséget szeretnének biztosítani a kettős identitású személyeknek is, valamint azon magyaroknak, akik szlovák nyelven folytatták iskolai tanulmányaikat, így a magyar írott szöveg értelmezése gondot jelenthet a számukra. A konzultációs kérdőívet egyébként IP-cím alapján lehet kitölteni, és nem kérnek semmilyen személyes adatot.

Nagy Olivér a MagyarOk céljaival kapcsolatan, kifejtette, hogy nem egy dacszövetség gyanánt kívánnak megnyilvánulni, hanem felvállalni a Felvidéken a kövek összerakását, amely által „erős vár” építhető.

A lelkész külön hangsúlyt fektetett a konzultáció 11. pontjára, amely a szülőföldön történő boldogulás lehetőségeire keresi az utat, egy erre alkalmas magyar politikai erő tudatos céljai kapcsán. Hangsúlyozta, hogy civil kezdeményezésésük célja a magyar közösség erősítése, annak megmaradása, és semmiképp sem a széthúzás érdekében.  Beszédét Himnuszunk soraival zárta: Isten, áldd meg a magyart!

A konzultáció szövege, ahogy azt Černá Szilvia szóvivő ismertetett, a következő:

F E L V I D É K I   K O N Z U L T Á C I Ó

Parlamenten kívüliség, széthúzó pártok, sikertelen évek – az elmúlt időszakban ez jutott nekünk osztályrészül.

Annál, ami van, több kell – mert több jár. Felvidéki magyarokként biztos megélhetésre, jogaink érvényesítésére, értékeink gyarapítására vágyunk a mindennapokban.

Amennyiben mindezeket Ön is fontosnak tartja, kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre.

1. Egyetért azzal, hogy az elmúlt 30 év felvidéki magyar politikája alapvetően csalódás?

2. Egyetért azzal, hogy az elmúlt 30 év kudarcaiért és sikertelenségeiért elsősorban a politikai elitünk a felelős?

3. Egyetért azzal, hogy a kialakult helyzet felelősei a jövőben ne vegyenek részt sorsunk irányításában?

4. Szükségesnek tartja egy hiteles, megújult magyar politikai képviselet megalakulását?

5. Egyetért azzal, hogy a magyar nyelvet a szlovákkal egyenrangú hivatalos nyelvként használhassuk?

6. Magyarország kormánya évente forintmilliárdokkal támogatja a felvidéki magyar kultúrát, médiát és oktatást.

Egyetért azzal, hogy ezeket a támogatásokat egy politikai pártoktól független testület ítélje oda az arra érdemes szervezeteknek, intézményeknek?

7. A magyar országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a határon túli magyarok egyszerűsített honosításáról (kettős állampolgárság) szóló törvényt.

Ön felvenné a magyar állampolgárságot, ha a szlovák törvények nem      büntetnék?

8. 2014 óta a nyilvános sportesemények rendezéséről szóló törvény tiltja, hogy sporteseményekre más országok zászlóit, nemzeti jelképeit vihessük be.

Támogatná a tiltás hatályon kívül helyezését?

9. A médiatörvény nem teszi lehetővé a nemzetiségi nyelveken sugárzó kereskedelmi rádiók és televíziók létrehozását, működését.

Támogatná magyar rádiók és tévécsatornák létrehozását?

10. A Beneš-dekrétumok százezrek életét tették tönkre etnikai alapon. A szlovák állam ma is hivatkozási alapnak tekinti különböző ingatlan-kisajátítások során (pl. autópálya-építés).

Egyetért egy olyan intézet létrehozásával, amelynek feladata és célja a Beneš-dekrétumok ügyének teljes rendezése lenne?

11. Az elmúlt 30 év gazdaságpolitikája tudatosan elhanyagolta a dél-szlovákiai régiók fejlesztését, a beruházásokat célzottan északra irányították.

Támogatná azt a magyar politikai erőt, amelynek a célja olyan beruházások megvalósítása, melyek által Ön is boldogulna szülőföldjén?

Isten, áldd meg a magyart!

A sajtótájékoztató élőben rögzített felvétele:

Buday Mária